kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Európai síneken

Nagy-Britanniában felerősödtek azok a hangok, melyek a hétköznapi utasok kényelmének növelését követelik. Az utasok számára kialakított ülések egyre közelebb kerülnek egymáshoz és egyre kisebb hely marad a lábuknak. A szokásos 4 sor helyett 5 sorban helyezkednek el az ülések. Ez figyelemre méltó, ha hozzávesszük, hogy a brit űrszelvény kisebb az európai kontinensen találhatóknál! Hovatovább egy utasnak mindössze 75 cm széles terület jut.
Az egyik brit teherszállítással foglalkozó vasúttársaság ellenzi a 44 tonnás teherautók közlekedésének engedélyezését Nagy-Britanniában. Számításaik szerint az ország vasúti teherforgalmának 19%-a kerülhet veszélybe, ha a terveket megvalósítják. Egy sor kompenzációs beavatkozást sürgetnek, közöttük egy, a kamionokra kivetett, raksúlytól és távolságtól függő útadót, valamint különadót a közlekedési dugók okozásáért, mivel a vasúttársaság szerint a kamionok az általuk okozott társadalmi és gazdasági károknak csak a 70%-át fizetik meg.

Észak-Írországban az állami vasúttársaság felügyelőbizottsága kritikus hangvételű jelentést adott ki a vasúttársaság vezetésének elhivatottságáról. A jelentés megállapítja, hogy a vasúttársaság anyavállalata, amely az egész ország tömegközlekedéséért felelős, üzemelteti a belfasti parkolóházak egyharmadát, így burkolt érdekeltsége van az egyéni közlekedés térhódításában. A vasúttársaság vezetésének állításai, miszerint a gördülőállomány minősége megbízhatatlan, szintén figyelmet keltett, mivel Nagy-Britanniában ugyanezek a járművek 20-50 éve különösebb meghibásodások nélkül üzemelnek. A vasúttársaságot ugyancsak bírálták azért, mert az esőzések miatt jelentős késések keletkeztek. Egyes vonatokon a fűtést és világítást ki kellett kapcsolni, hogy a mozdonyok minden lehetséges energiát a nedves síneken való közlekedésre fordíthassanak.
Az Alpokban a svájci-francia határon lévő Nyon-St. Ceurge-Morez vasútvonal 2 km-es meghosszabbítását elvetették a helyi önkormányzatok. Ehelyett EU-pénzekből újabb utak építését finanszírozzák
Új teherszállítási rekordot állítottak fel Svájcban 1999. szeptember 22én a Gotthard-hágón átvezető vasútvonalon. 149 310 tonna árut továbbítottak ezen a napon, amit 70 délre és 60 északra tartó vonat szállított. Ezek mellett óránként legalább két személyvonat is közlekedett irányonként. Este 9 és hajnali 5 óra között a vonatok javarészt "blokkban" követték egymást, azaz a vonal legnagyobb elméleti kapacitása szerint közlekedtek.
A Swissmetro nevű beruházás támogatói egy földalatti alagútrendszerben közlekedő mágneses lebegtetésű (ún. MAGLEV) hálózat kiépítését szorgalmazzák. Ennek megvalósulásával 500 km/h sebességgel közlekedő "vonatokon" utazhatnánk. A projekt vezetői egy Genfet Lausanne-nal összekötő kísérleti vonal megépítésére kértek engedélyt, de a parlament egy jobb megtérülési rátájú, a zürichi és bázeli repülőtereket összekötő, mintegy 100 km (=Budapest—Szolnok!) hosszú kísérleti vonal megépítésére kérte fel a tervezőket. Ezt a távolságot a MAGLEV-szerelvények 12 perc alatt tennék meg.

A cseh parlament 1999. novemberé-ben jóváhagyta az új vasúti törvényt, amely decentralizálja a vasút finanszírozását. A mellékvonalak üzemeltetési költségeinek egy részét ezentúl közvetlenül a helyi önkormányzatok kapják.
Németországban a vasúti főfelügyelet bírálta a vasúti pályák fenntartásáért felelős DB Netz nevű társaságot, mivel az csak akkor újította fel a pályákat, amikor azokon már lassújeleket kellett bevezetni. A német vasúti közlekedésben az apróbb hibákból bekövetkező kisebb késések jelentős részéért ezt a politikát okolják.
Ugyancsak nagyító alá fogták a DB Netz mellékvonalakra vonatkozó nyilvántartásiérték-számítását. Amíg korábban (privatizálása előtt) a DB több nem kívánt mellékvonalat egy márka (fél euro) jelképes összegért árusított, addig a privatizációt követően egy mellékvonalát új tulajdonosa, a DB Netz, 460 ezer euroért árusítja. A szakértők a mellékvonalak értékének újbóli megállapítását és a DB Netz állami kompenzálását javasolják.
Lengyelországban közel 6 ezer km mellékvonalat terveztek az év elején bezárni. Ám kiderült, az állami vasúttársaság (PKP) nem tulajdonosa, csak bérlője a mellékvonalaknak helyet adó területeknek. Így a helyi önkormányzatok arra kényszeríthették a PKP-t, hogy továbbra is üzemeltesse a mellékvonalakat, különben lefoglaltatják vagyontárgyait. Az önkormányzatok heves lépését az okozta, hogy semmiféle társadalmi egyeztetés nem történt a mellékvonalak bezárását illetően. A lengyel kormány most államilag garantált kötvények kibocsátásával szeretné a vasúttársaság 30 milliárd forintnyi adósságát fedezni. Eközben minden felesleges tevékenységtől megszabadítanák a PKP-t és 145 ezerre csökkentenék alkalmazottai számát. A lengyelországi vasúti teherszállítás privatizálásában máris kialakult egy francia-német és egy amerikai befektetőkből álló ellenpólus.
Fordította: Joó Ferenc (Today's Railways)

Joó Ferenc


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.