kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Rizseskacsa
"A szerves gazdálkodásnak nem kell feltétlenül munkaigényesnek lennie" — mondja Takao Furuno.

Japánban meglátogattam egy szerves rizstermelőt, aki a kártevők elleni védekezés új módját dolgozta ki. Úgy képzeltem, hogy Japán teljesen iparosított ország, ezért meglepett, hogy mindenütt rengeteg rizsföld van, és némelyikük igen kicsi. A kormány szeretne ezen változtatni, "hatékonyabbá" téve a termelést. Japán más országokhoz hasonlóan egyre nagyobb mértékben függ a világpiactól. Az ország korábban önellátó volt szójából, most annak 98%-át külföldről hozzák be: genetikailag módosítottat. Mikor ez napfényre került, a fogyasztók felbőszültek. Egy társadalmi szervezet eddig 2 millió aláírást gyűjtött a génmanipulált termékek behozatala ellen.

Takao Furuno és felesége tíz évvel ezelőtt egy új rizstermelési módszert vezetett be, ami azóta egész Délkelet-Ázsiában elterjedt. Japánban tízezer gazdálkodó alkalmazza, sokan átvették Dél-Koreában, Vietnamban, a Fülöp-szigeteken, Laoszban, Kambodzsában, Thaiföldön és Malajziában. A gazdálkodók már az első évben 20-50%-kal, vagy még többel növelték a rizstermelésüket, Laoszban egy gazda megháromszorozta azt.
Furuno nem szabadalmaztatta a módszerét, egyszerűen segíteni akart. Az eljárását a saját földjén dolgozta ki, a neve "egy-madár forradalom". A kulcsa a kacsa (japán nyelven aigamo). A lényeg: a palánták kiültetése után a kacsákat rászabadítják a rizsföldre. A kacsa sosem eszi meg a palántát, a mezőgazdászok szerint azért, mert sok benne a kovasav.
Takao munkájában szerepe volt az elmélkedésnek, a sugallatnak és a kísérletnek. A kacsák jót tesznek a rizs gyökereinek, felfalják a kártevőket és a rizspalántákkal táplálkozó aranycsigát. A gyomoknak még a magját is megeszik, sőt, a gyökereit is kiássák a földből. Ezzel az ásással növelik a rizsgyökerek oxigénellátásat.
A kacsák nagyszerűen gyomlálnak, ezt nélkülük az embereknek saját kezükkel kellene elvégezniük, akik most ehelyett leülhetnek beszélgetni. A kacsák naponta 24 órán keresztül kinn vannak a földeken, a kártevők és gyomok remek táplálékot jelentenek nekik. Amikor a rizs kezd kifejlődni, a kacsákat be kell terelni a fészerbe. Amikor felnőnek, tojást raknak és eladhatók a piacon.
Takao rizsföldjén nem csak kacsák vannak. A vízipáfrány, az azolla vagy kacsa-gyom szállást ad egy kékeszöld baktériumnak, amivel szimbiózisban él. A páfrány a víz felszínén él. Az azolla kiválóan megköti a nitrogént, a kacsák megeszik, emellett a növény rovarokat vonz magához, amelyeknek szintén örülnek a kacsák. A növény nagyon gyorsan nő, három naponként megkettőződik, s betakarítható szarvasmarha-takarmánynak. A növény szétterül a vizen, búvóhelyül szolgál a halak számára s megvédi őket a kacsáktól. A halak megeszik a kacsa ürülékét, a daphniát és más férgeket, amelyek planktont fogyasztanak. Mind a hal, mind a kacsa ürüléke trágyázza a rizsveteményt az egész növekedési szakasz alatt.
Az aigamo rizsföld egy összetett, kiegyensúlyozott, önfenntartó ökoszisztéma. Az egyedüli bevitt dolog egy kevés hulladékmag a kacsák etetésére, és amit ezzel szemben nyerünk: szervesen termesztett rizs, kacsa és hal. Csodálatosan termelékeny rendszer.
Furunoék birtoka két hektár: 1,4 hektár a rizsföld, a többi részen szerves főzeléktermelés folyik. Ez a kicsiny gazdaság évente 7 tonna rizst ad, 300 kacsát, 4000 kiskacsát és száz embernek is elegendő főzelékfélét. Ilyen arányok mellett a nemzet táplálására elegendő lenne, ha a lakosság 2%-a foglalkozna mezőgazdasági termeléssel, s Japán önellátó lehetne.
Az aigano módszer lerombolja azt a mesét, hogy a szerves gazdálkodás feltétlenül munkaigényes. Az emberi képzelet és tehetség révén, a természettel együttműködve Takao Furuno példát mutatott a jövő fenntartható mezőgazdaságára. Így kinek van szüksége genetikailag módosított növényekre?
Mae-Wan Ho:
One Bird — Ten Thousend Treasures
(THE ECOLOGIST)
Fordította: György Lajos




JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.