A harmadik évezred mezőgazdasága
Vass György Boldizsárral, az Agrárinnovációs Vidék- és Területfejlesztési Kht. Biotermékek előállítását célzó programjának vezetőjével beszélgettünk Magyarország mezőgazdaságának, ezen belül biogazdálkodásának jövőjéről.
— Mivel foglalkozik az Önök Kht.-ja?
Nevének megfelelően mezőgazdasági fejlesztésekkel foglalkozik, elsősorban állami projektek végrehajtásával. Fejlesztéseink két fő csoportba sorolhatók: a horizontális programok, például a mezőgazdaság egészének környezetbarátabbá tétele, és a vertikális célprogramok, amelyek helyi célkitűzéseket valósítanak meg, például az öko-mintafarmokat. Az ökogazdálkodás országos szintű támogatását is tartalmazza ez a program, valamint szól a fokozott érzékenységű természetvédelmi területeken pl. a nemzeti parkokban folyó mezőgazdasági tevékenységről is.
— Hogyan áll ma az ökogazdálkodás ügye Magyarországon?
Az ökogazdálkodás, a biotermékek előállítása az előző évekhez képest nagyon kedvező helyzetbe került, ugyanis tavaly életbe lépett a biotörvény, ami keretet biztosít a biotermékek előállításához, valamint a kormány elfogadta az agrár-környezetvédelmi határozatot, amely egy keretösszeget ír ki a környezetbarát mezőgazdasági beruházások támogatására. Reméljük, hogy később, az EU-harmonizáció kapcsán ezek a támogatások növekedni fognak. Az Európai Unió tagállamaiban ugyanis a mezőgazdasági művelésbe fogott területek 10-20%-át művelik az ökogazdálkodás szabályai szerint, míg nálunk ez a szám csupán néhány ezrelék. Várható tehát, hogy hat éven belül nálunk is legalább tízszeresére emelkedik majd az öko-területek részaránya. Ha ez bekövetkezik, valószínűleg mérhetően csökkenni fog a mezőgazdaság által okozott környezetszennyezés.
— Milyen mértékű ma ez a környezetszennyezés?
Jelenleg a Duna vízszennyezésének például 60%-át a növényvédőszerek és a műtrágyák okozzák. Nagyon fontos, hogy a Magyarországon termelt mezőgazdasági termékek megfeleljenek az egészségügyi kívánalmaknak, vagyis kevesebb vegyszert tartalmazzanak, és magasabb legyen a tápértékük. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem vizsgálatai szerint például a burgonya hasznos mikroelem-tartalma az elmúlt harminc évben felére csökkent. Ezért is állnak ki sokan a táplálékkiegészítők fogyasztása mellett. Ma már egy kiegyensúlyozott étrend sem tartalmazza feltétlenül az összes szükséges tápanyagot, hiszen ezek a termékek is kizsigerelt földön nőnek.
— Mit lehet tenni ez ellen?
A talaj feljavítását nem csupán kémiai anyagokkal, hanem természetes módszerekkel is elvégezhetjük. Ezáltal visszanyerhető a termékek eredeti tápanyag-százaléka. Fontos, hogy az így termesztett biotermékek tért nyerjenek.
— Lesz-e megfelelő kereskedelmi hálózat, hogy a biotermékek eljussanak a fogyaszókhoz?
Ezen is dolgozunk. A termeléstől egészen a fogyasztóig az összes munkafolyamatot támogatjuk. Egymásba kapcsolódó fejlesztési terveink vannak ezzel kapcsolatban. Az egyik legfontosabb a Manna Projekt. Ennek keretében öko-vegán mintafarmokat hozunk létre, amelyek egyúttal rekreációs központokként is működnek, ahova el lehet vonulni töltekezni, gyógyulni, és ahol el lehet sajátítani a biogazdálkodás alapismereteit. Ezeknek a farmoknak a terményeit saját leendő étteremhálózatunkban használnánk fel, és a hozzájuk kapcsolódó boltjainkban nyersen is megvásárolhatók lennének.
— Hogyan fog hatni az EU-csatlakozás a magyar mezőgazdaságra?
Kétféleképpen: részben korszerűsödni fog a gépesítés, a technológia fejlesztése szükségszerű lesz, viszont korlátozni fogják a termelési mennyiségeket. Hogy ez hosszú távon mit jelent az országnak, azt nehéz megjósolni. Mi azon dolgozunk, hogy mindenképpen egy működő mezőgazdaság alakuljon ki. A jelenlegi mezőgazdaság legnagyobb problémája a tőkehiány. Ebben valamelyest fog segíteni, ha az EU-hoz közeledünk. Piaci viszonyokban viszont kőkeményen jelen kell lenniük a magyar érdekeknek már a csatlakozási tárgyalások során, különben kiszolgáltatottá válhatunk a nyugati államoknak. A Kht.-n belül működik egy Phare-iroda, amely az EU-csatlakozással kapcsolatos teendőket koordinálja. Lehetőség van arra, hogy Magyarország nagy összegű támogatásokat kapjon az Európai Uniótól, amit agrár-környezetvédelmi célokra tudunk fordítani, ehhez azonban először nekünk magunknak kell eredményeket felmutatnunk.
— Amennyiben az EU-csatlakozáskor korlátozzák a termelési mennyiségeket, ugyanakkor korszerűsödni fog a gépesítés, ez óhatatlanul is a munkanélküliség növekedéséhez fog vezetni a mezőgazdaságban.
Két irányban mozdul el a mezőgazdaság: az egyik az intenzív gazdálkodás, amelyben a pillanatnyi gazdasági érdekek dominálnak, és a tömegigényeket igyekeznek minél jobb gazdasági mutatókkal kiszolgálni. Itt a modern technika és a jelenlegi piaci mutatók a meghatározók. Ez az elmozdulás valóban munkanélküliséghez vezethet. A másik vonulat, ami emellett párhuzamosan fut és folyamatosan erősödik, az ökogazdálkodás, amely részben a már jól bevált hagyományos gazdálkodási formák újraélesztéséről szól ezeknek az élőmunkaigényük rendszerint igen magas , részben pedig korszerű biológiai módszerek bevezetéséről, például az intenzív mezőgazdálkodás következtében tönkrement földek újraélesztéséről, illetve a növénynemesítésekről, amelyek arra irányulnak, hogy minél kevesebb vegyszer felhasználásával működő mezőgazdaság valósulhasson meg. Jelenleg a nyugati tendencia az, hogy az ökogazdálkodás részaránya növekszik, de az e téren legfejlettebb országokban sem éri el a 25%-ot. Nekem az a személyes meggyőződésem, hogy az elkövetkezendő évszázadban jelentősen meg fog emelkedni az ökogazdálkodás mértéke, mivel a társadalmi igény jelentősen megnő a biotermékek iránt.
— Hogyan látja a magyar mezőgazdaság jövőjét?
Optimista vagyok, és remélem, hogy a magyar mezőgazdaság helyzete kedvezően fog változni. Az ökológiai mezőgazdaság szempontjából az utóbbi évek nagyon komoly fejlődést hoztak. A jövőben azonban ennél sokkal komolyabb lépéseket kell tennünk Magyarország környezetéért és lakosságának egészségéért.
Mikola Klára
|