kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Hadtáp-társadalom vagy értékmegőrző mezőgazdaság?

Ekler Dezső építész szerint annyira mélyen begyökeredzett a háború a tudatunkba, hogy már képtelenek vagyunk bármi mást is csinálni, mint a háborús időszakban szükséges maximális teljesítés elvét követni. Ez határozza meg a mai építészetet, és ez az, ami kialakította korunk leginkább bevett mezőgazdasági rendszerét, az integrált mezőgazdaságot. Ez a csúcsrajáratós módszer az oka, hogy a túltermelési válságot elkerülendő az EU kénytelen a tagországaiban korlátozni a termelést.
A tapasztalatok azt bizonyították, hogy az intenzív termelés valóban megnövelte a termésmennyiséget, azonban ez a növekedés nem állt arányban a bevitt energiamennyiséggel, és a mennyiségi növekedés a minőség jelentős rovására ment. Magyarországon a hatvanas évek elejétől másfél évtized alatt ötszörösére növelték a búzatermesztéshez felhasznált műtrágyamennyiséget, viszont ez csupán kétszeres termésmennyiséget eredményezett, ugyanakkor a sikértartalom kétharmad részre esett vissza. A műtrágyák és növényvédőszerek használata elszennyezi vizeinket, földjeinket, károsan hat a lakosság egészségi állapotára.
Magyarország energiában és nyersanyagokban szegény, de természeti értékekben és munkaerőben gazdag ország. Szántóterületeinek aránya közel kétszerese az EU-tagállamoknak. Nem indokolt tehát, hogy a kevés munkaerőt, kis termőterületet, de sok energiát igénylő integrált mezőgazdasági módszert alkalmazza, amely tönkreteszi környezetünket és egészségünket a valamivel magasabb termésátlag érdekében.
"A vidéki térség nem csupán a mezőgazdasági termelés színtere, hanem egyben biológiai és társadalmi élettér is, és ha beavatkozásainkat csupán a termelés hatékonyságának növelése vezérli, akkor az életfunkciók komoly veszélybe kerülhetnek. Ilyen körülmények között a környezet degradálódása nem csupán a termelés visszaeséséhez vezet, hanem az emberi létfeltételeket is komolyan veszélyezteti" — írja dr. Ángyán József, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének igazgatója. Erre ébredtek rá egyes európai országokban, ahol folyamatosan tért hódít az ún. ökoszociális piacgazdasági modell, melynek keretében vidék feladata nem csupán az élelmiszerek megtermelése, hanem egyre inkább a környezetvédelem, tájvédelem, kulturális értékmegőrzés stb.
Az EU Közös Agrár- és Vidékpolitikája (CARTE) is ebben az irányban mozdul el: a piaci támogatások helyett egyre nagyobb támogatást kíván nyújtani környezeti, kulturális, valamint tájgazdálkodási célokra. A támogatást nem segélyként, hanem fizetésként kapnák meg a programban résztvevők.
Mivel Magyarországon igen kedvezőek a mezőgazdasági feltételek, többen szorgalmazzák, hogy nálunk is történjenek a CARTE célkitűzéseinek megfelelő elmozdulások. Reméljük, ez a kezdeményezés megfelelő támogatásra talál majd a döntéshozók körében.

Mikola Klára


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.