— Magyarországon sok helyen gondot jelent a csatornázatlanság, ugyanakkor legtöbb helyen van már vezetékes ivóvíz. Mi ennek az ellátásbeli eltérésnek az oka?

— A közműves vízellátás és csatornázás fejlődése 1960-tól mutat eltérő fejlődési irányt, amikor megindult a községek vízművesítése. Az akkoriban még csak kb. 10%-os eltérés a 90-es évek közepére meghaladta a 40%-ot. A közműves vízellátásban részesülő lakosság aránya ma 98%-os, miközben a csatornaellátottság mindössze 48%-os, és ez is elsősorban a városok, nagyobb települések csatornázottságából adódik. Elmondható, hogy vízellátás területén az alapellátás mára teljessé vált, de a csatornaellátás terén jelentős az elmaradás. Az utóbbi az elmúlt években lendületes fejlődésnek indult, ami jelenleg megtorpanni látszik a költségvetési források korlátozott volta miatt.

(Magyarországnál 1998. évi, az EU-tagállamoknál 1994. évi adatok)

Vannak még rejtett tartalékok is, hiszen a csatornázott területeken lakók aránya lényegesen — mintegy 9%-kal — meghaladja a tényleges bekötések számát. A jövedelmekhez képest magas csatornahasználati díj fékezi a bekötést. Ezen a gondon célzott szociális támogatás juttatásával lehetne segíteni (ezt a támogatást nem várhatjuk el a szolgáltatótól). A környezetterhelési díj bevezetése és későbbi lakossági kiterjesztése is segítené a bekötési folyamatot ott, ahol nem az anyagiak hiánya, hanem csak a szándék akadályozza a bekötést, eddig azonban csak e díj bevezetésének előkészítése történt meg.

— Mi történik a szennyvízzel? Hogyan történik a tisztítás?

— A kiépített szennyvíztisztító kapacitás kihasználtsága kb. 44%-os. Ez nagyon kedvezőtlen arány, hiszen eközben az elvezetett szennyvizek közel 50%-a lényegében tisztítatlanul kerül a befogadóba — folyóinkba, tavainkba. E hatalmas menynyiség fő összetevőjét a fővárosi tisztítatlan, illetve csak rácson, homokfogón keresztül a Dunába vezetett, elő mechanikai tisztítással kezelt szennyvizek képezik. Tekintettel arra, hogy a fővárosban és a megyei jogú városokban keletkezik az elvezetett szennyvizek mintegy háromnegyed része, országos szintű érdemi előrelépéshez e 23 város szennyvizének tisztítását kell először megoldani ott, ahol még hiányzik.

A kiépített szennyvíztisztítók kétharmad részben II. tisztítási fokozattal rendelkeznek, tehát biológiai szervesanyag-eltávolítást nyújtanak. Mechanikai szennyvíztisztító csak kis számban, átmeneti jelleggel üzemel. A III. tisztítási fokozattal megvalósítható tápanyag-eltávolítás (nitrogén és foszfor) alkalmazása az elmúlt években kezdődött a szigorodó környezetvédelmi előírások hatására.

— Mi történik a keletkező szennyvíziszappal, hiszen tudjuk, hogy ennek sokszor magas a nehézfémtartalma?

— Valóban előfordul a nehézfém-szennyezés, hiszen nem csak a lakossági szennyvíz kerül a csatornába egy településen, hanem az ipari is. A keletkező iszapot nagyrészt deponálják. Lehetőség lenne mezőgazdasági felhasználásra, hiszen nagy tápértékű anyagról van szó. A határértékek szabályozásának átdolgozása most folyik. Fontos, hogy a szennyvíziszapon termelt, fogyasztásra szánt növények ne tartalmazzanak nehézfém-mérgeket. Ezenkívül szóba jöhet az égetés is, de ilyenkor a nehézfémek a távozó gázzal a levegőbe kerülhetnek, ami megelőzhető a megfelelő technológia alkalmazásával.

Álláspontunk szerint a nehézfémek szennyvízbe jutását kellene csökkenteni vagy elejét venni már a gyártási folyamat során a technológia megváltoztatásával, illetve visszanyeréssel.

— Milyen Magyarország helyzete víziközműellátottság, azon belül a szennyvíztisztítás tekintetében az EU-államokhoz viszonyítva?

— Legnagyobb a lemaradásunk a csatornaellátottság területén, ezt követi a tisztított szennyvizek aránya. Ivóvíz-ellátottsági mutatónk kedvezőnek mondható.

Amit nem fejez ki az ábra, az a minőségi ismérvek körébe tartozik. Az elvezetett szennyvíz arányán belül a tisztítási eljárás besorolása a következő: 3%-ban mechanikai, 42%-ban biológiai, 6%-ban pedig III. tisztítási fokozat.

— Milyen teendők várnak a vízügyi szervezetekre, hogy víztartalékainkat megvédjék a szennyezéstől?

— Figyelemmel kísérjük az új, hatékonyabb technológiák megjelenését a szennyvíztisztításban. Folyamatban van Magyarország szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának megvalósítása, döntően az önkormányzatok beruházásában.

Fontos eredményünk, hogy kidolgoztunk egy vízbázis-védelmi programot, mely a vízügyi igazgatóságok és az egyes önkormányzatok együttműködésére épít. Ennek keretében a vízbázisok állapotának értékelését követően legfontosabb teendő a szennyezőforrások felszámolása, illetve a szennyező tevékenységek átalakítása, majd ezt követően a felállított figyelőrendszer folyamatos működtetése.

— Megvannak-e a források e nagyléptékű tervek megvalósítására?

— Mindkét program megvalósításának alapvető forrása és a lehetséges ütem meghatározója a központi költségvetés. A szennyvízprogramnál a környezetvédelmi, a vízügyi,a területfejlesztési és a lakossági források is számításba vehetők. A vízbázisvédelmi program szoros összefüggésben van a Kármentesítési Programmal és a Szennyvízprogrammal, valamint a "szennyező fizet" elv érvényesítésével a szennyező hozzájárulására is építünk.