A harmadik világ országaiban a túlnépesedés és a szegénység a folyószennyezések legfőbb oka. Ott, ahol embermilliók élnek hajléktalanul, vagy csupán egy bárkában ringadozva, igen nehéz megoldani a szennyvízkérdést. Pedig a helyzet drámai: évente világszerte 3,35 milliárd ember betegedik meg és 5,3 millió ember hal meg a szennyezett vizek miatt.

A helyzet súlyosságát az alábbi adatok érzékeltetik:

— minden nyolcadik percben meghal egy gyermek valamiféle vízzel kapcsolatos betegségben,

— a fejlődő országokban a népesség fele szenved vízhez kötődő betegségben,

— a fejlődő országokban a betegségek 80%-a a szennyezett vizekhez köthető,

— az édesvízi halfajok 20%-át veszélyezteti a kihalás a vizek szennyezettsége miatt.

Ugyanezek az országok olcsó munkaerejükkel és a környezetvédelmi előírások hiányával magukhoz vonzzák a környezetszennyező iparágakat is, ami szintén tükröződik a vízminőségben is. A süllyedő vízszintek és a kiszáradt folyók világos jelei annak, hogy több vizet használunk el, mint amennyit a bolygó pótolni tud. Az édesvíz-felhasználás 80%-át teszi ki az öntözés. Hatalmas folyóink, a Kolorádó, a Sárga folyó, a Nílus, a Gangesz, az Indus, a Csaophraja, a Szir-darja és az Amu-darja annyira túl vannak szippantva az öntözés és a városok miatt, hogy medrük száraz az év egy részében, vagy egész évben. India mezőgazdasági államaiban, Pundzsábban és Harayanában a vízszintek évenként több mint 30 centiméterrel süllyednek. Észak-Kínában évente 30 milliárd köbméterrel szivattyúzzák túl a kutakat. Az Ogalalla vízlelőhely, amely az Egyesült Államokban az öntözött területek egyötödét látja el vízzel, évente 12 milliárd köbméterrel van túlterhelve. Kimerítése miatt eddig körülbelül húszezer négyzetkilométer termőföldön kellett abbahagyni az öntözést. A kaliforniai Central Vale-ban, amely a nemzet felét látja el gyümölccsel és zöldséggel, a talajvíz évente 1 milliárd köbméterrel esik vissza.

A Föld népességének 20%-a szenved vízhiány miatt, és ez az arány egyre növekszik, 2025-re előreláthatóan eléri a 30%-ot. A szakemberek jelentős elvándorlással is számolnak azokról a területekről, amelyek vízellátása megnehezül. Ez újabb feszültségeket eredményezhet a bevándorlásra amúgy is érzékeny fejlettebb államokban.

"Ennek az évszázadnak a háborúi az olajról szóltak. A következő évszázadé a vízről szólnak majd, ha nem változtatunk azon a módon, ahogy ezt az értékes erőforrást (és egyben az élethez nélkülözhetetlen elemet) kezeljük" — jelentette ki Ismail Serageldin, a Hágában márciusban megrendezett II. vízügyi világtanácskozás egyik főszervezője az édesvizek helyzetével foglalkozó World Water Watch című szaklap januári számában.