— A környezetvédelmi problémákat az Európai Unió bővítésének egyik legnagyobb akadályaként szokták említeni. Úgy tűnik, ezt most megerősítette az Európai Parlament határozata is, amely a tiszai cianid-katasztrófa kapcsán kinyilvánította, hogy a környezetvédelem területén semmiféle haladékot nem kaphatnak a csatlakozni kívánó országok. Azonban olyan nyilatkozatok is napvilágot látnak, amelyek szerint a csatlakozás tisztán politikai döntés lesz, és így ezek az országok akár sok évre szóló mentességet élvezhetnek egyes környezetvédelmi előírások alól. Valójában mire is számíthatunk ezen a téren?

— A környezetvédelem elsőbbséget élvez a csatlakozási tárgyalások során. Minden országnak teljes mértékben át kell vennie az EU környezetvédelmi jogszabályait, mielőtt felvételt nyerne az Európai Unióba. Csak arról lehet szó, hogy egyes előírások gyakorlati végrehajtására kapjanak haladékot. Ahhoz azonban ragaszkodunk, hogy ilyen kivételekre csak rendkívül indokolt esetben kerüljön sor, és hogy az átmeneti időszakok a lehető legrövidebbek legyenek. Ezt nem csak az EU hivatalnokai írják elő, hanem a közvélemény is ezt követeli. Az EU-országok polgárai ugyanis nem fogják támogatni a bővítést, ha azt tapasztalják, hogy a csatlakozni kívánó országokban nem tesznek eleget a környezetvédelmi követelményeknek.

— A jogszabályok átvétele megoldható lesz, a környezetvédő társadalmi szervezetek azonban attól tartanak, hogy a gyakorlatban ezek nem mindig fognak érvényesülni. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a csatlakozni kívánó országokban sok esetben még a most hatályban lévő előírásoknak sem tudnak érvényt szerezni. Ez leginkább a helyi szinteken jellemző, de esetenként még országos jelentőségű ügyeknél is előfordul.

— Bár az Európai Uniónak nincs arra lehetősége, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos minden egyes ügyet részletesen megvizsgáljon, a megvalósítás folyamatát azonban szigorúan figyelemmel kísérjük majd a gyakorlatban is. Így például megköveteljük, hogy a helyi önkormányzatok tartassák be az EU levegőtisztaságra vonatkozó irányelveit.

— Tudomásunk szerint a magyar fél több olyan, halasztásra irányuló kérelmet is megfogalmazott, amelyek a környezetvédelem területén kívül esnek, azonban mégis komoly hatással lehetnek a környezet állapotára. Ilyenek például az egyes cégeknek nyújtott állami támogatások.

— Az egyedi támogatások számát a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Az államnak nemcsak azért nem szabad támogatásokat nyújtania a versenyszférában, mert ezek esetenként hozzájárulhatnak a környezetet súlyosan terhelő tevékenységek folytatásához, hanem azért is, mert az ilyen támogatások gyökeresen ellentmondanak az EU szabad piaci versenyre vonatkozó alapelvének. Ez alól csak különösen indokolt esetekben szabad kivételt tenni, például az energiahatékonyságot elősegítő egyes beruházásoknál.

— Ha a közvetlen támogatások el is tűnnének, még mindig jelentős közvetett támogatásban részesülne számos olyan ágazat, amely súlyosan szennyezi a környezetet. Amiatt, hogy ezek az ágazatok nem fizetik meg a tevékenységük valódi költségeit (például megfelelő adók formájában), hosszú távon szinte lehetetlen megállítani a környezet fokozódó szennyezését.

— Az Európai Unió elfogadta a "szennyező fizessen" elvét. Bár ezt az elvet nem könnyű a gyakorlatba átültetni, az egyes országok egyre inkább alkalmazzák azt, és az Európai Unió minden tagországára érvényes jogszabályai is egyre erősebben mutatnak ebbe az irányba. Ezt nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és szociális szempontból is rendkívül fontos kérdésnek tekintjük. Amennyiben nem valósul meg a "szennyező fizessen" elv, akkor komolyan torzulnak a piaci viszonyok és sérül tisztességes piaci verseny elve. Továbbá, ha az árak nem tükrözik a valódi költségeket, akkor a társadalom azokat támogatja, akik a legtöbbet fogyasztanak, vagyis a gazdagokat. Önök már bőséges tapasztalatokkal rendelkeznek arról, hová vezet a torz árrendszer.

— Az EU 1999-ben létrehozott egy új egy új alapot, az ISPÁt (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession = Előcsatlakozási Szerkezetpolitikai Eszköz) azzal a céllal, hogy segítse a felkészülést a csatlakozásra. Bár az ISPA-támogatás csak egy kis részét fedezi a szükséges beruházási költségeknek, úgy véljük, hogy egyes területeken nagymértékben meghatározhatja a további fejlődés irányát az, hogy mire nyújtanak támogatásokat. Hogyan biztosítják, hogy az ISPA által támogatott beruházások ne járuljanak hozzá a környezet állapotának további romlásához?

— Az ISPÁ-t létrehozó 1267/1999. számú Tanácsi Rendelet előírja, hogy ezt az alapot kizárólag olyan intézkedésekre lehet fordítani, amelyek elősegítik, hogy a csatlakozni kívánó országok eleget tegyenek az EU környezetvédelmi követelményeinek, illetve olyan közlekedési beruházásokra, amelyek előmozdítják a fenntartható közlekedés megteremtését. Környezetvédelmi Főigazgatóságunk figyelemmel kíséri az ISPÁ-hoz beérkező támogatási kérelmeket, és meg fog akadályozni minden olyan támogatást, amely ellenkezik ezekkel az elvekkel.

— Úgy tűnik azonban, hogy a csatlakozni kívánó országok kormányai esetenként környezeti szempontból fenntarthatatlan programokra is kérnek támogatást — például autópályák építésére. Mit tehetnek Önök ebben az esetben?

— Ha például a magyar kormány autópálya-építési és vasúti beruházásokra egyaránt kér támogatást, akkor a vasútnak fogunk elsőbbséget biztosítani. Ha azonban csak autópálya-programokat terjeszt elő, akkor nem leszünk könnyű helyzetben. Mi ugyanis csak olyan programokhoz nyújthatunk támogatást, amelyekhez az egyes országok kormányai kérnek.

— Véleménye szerint milyen szerepet játszhatnak a csatlakozási folyamatban a környezetvédelmi társadalmi szervezetek?

— A környezetvédelem területén működő civil szervezetek jelentős szerepet tölthetnek be ebben a folyamatban, és élniük is kell ezzel a lehetőséggel. Az Európai Bizottságnak és a nemzeti kormányoknak egyaránt nagy segítséget nyújtanak azzal, hogy a figyelemmel kísérik az EU bővítését, és értékes tájékoztatást adnak mind a hivatalos szerveknek, mind a közvéleménynek. Ezeknek a szervezeteknek köszönhetően sok millió szemmel és füllel rendelkezünk, amelyekkel nyomon követhető a környezet állapotának alakulása egész Európában. A Környezetvédelmi Főigazgatóság már régóta felismerte a civil szervezetek jelentőségét, és ezért háromféleképpen is támogatja őket: pénzügyi támogatást nyújtunk részükre a bővítéssel kapcsolatos programjaik megvalósítására, létrehoztunk részükre Brüsszelben egy rendszeresen működő fórumot, és folyamatosan tájékoztatást adunk részükre, hogy elősegítsük a bővítési folyamatban történő részvételüket.

— A csatlakozni kívánó országokban a társadalmi szervezetek általában kevés ismerettel rendelkeznek a bővítési folyamatról. Számos esetben nehezen jutnak információhoz a témával kapcsolatban még azok az országos szervezetek is, amelyek ezzel a kérdéssel komolyan foglalkoznak. Mit lehet tenni ennek a helyzetnek a megváltoztatására?

— Az Európai Közösség Amszterdami Szerződése előírja, hogy a közérdekű információkat nyilvánosságra kell hozni. Ez egy olyan alapelv, amelyet minden országnak be kell tartania, amelyik csatlakozni kíván az Európai Unióhoz.