A Worldwatch Intézet kimutatta, hogy 1998-ban 5%-kal, vagyis 6,32 milliárd tonnával csökkent a világ szén-dioxid-kibocsátása, miközben a gazdasági növekedés 2,5%-os volt. 1996-ban és 1997-ben 6,8%-os világgazdasági növekedés mellett a CO 2 -kibocsátás nem változott, ami azt jelenti, hogy 6,4%-kal kevesebb CO 2 -kibocsátással járt minden 1000 dollár jövedelem termelése. A számításokat a Worldwatch Intézet végezte a BP Amoco energiaadatait felhasználva. A számok megmutatják, hogy nincs egyértelmű kapcsolat a CO 2 -kibocsátás és a gazdasági növekedés között. Példaként említik Kínát, az USA után a második legnagyobb CO 2 -kibocsátót a világon, amelynek 3,7%-kal esett vissza az emissziója tavaly 7,2%-os gazdasági növekedés mellett. A múlt évet megelőző 20 évben Kína 4%-os CO 2 -emissziónövekedést könyvelhetett el minden évben. Nem tudni, pontosan miért következett be tavaly ez a fordulat, de az egyik fő oka az lehet, hogy az állam 14 milliárd dollárral csökkentette a szénbányászatnak nyújtott támogatását.

Korábban a CO 2 -kibocsátás csökkenését az 1990-es évek elején tapasztalható európai gazdasági visszaeséssel és az 1970-es évek olajválságával magyarázták. Vajon az újabb kimutatások kedvező folyamatot jeleznek előre?

A Worldwatch szerint a világ CO 2 -kibocsátása a jövőben tovább csökken az energiahatékonyság javulásának, a kevesebb szén felhasználásának, és annak köszönhetően, hogy a gazdasági növekedést az információs technológiák és szolgáltatások táplálják, amelyek nem jelentős energiafogyasztók.

Az 1998. évi adatok megnyugtathatják azokat a vállalatokat, amelyek aggodalommal néznek a Kiotói Egyezmény teljesítése elébe, és félnek annak a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásától.

Anne Silverstein
(Earth Times News Service)
Fordította: