|
Kerékpáros bázisok, központok: üzlet és/vagy szolgáltatás?
Akik jártak már Ausztriában és több napig karikáztak a Duna-menti Kerékpárúton (Donauradweg), azoknak már van fogalmuk arról, hogy mit is jelent biciklibarát szolgáltatásban részesülni. Egyúttal megtapasztalhatták azt is, hogy mennyibe kerül ez az élvezet: kb. két-háromszorosába annak, amit ugyanezért itt Magyarországon kellene fizetni, ha volna!
Pedig a fellendülőben lévő hazai kerékpáros turizmus igényli ezt a fajta szolgáltatást. És hogy a kereslet megteremtette már a piaci kínálatot, arra jó példa a Magyar Turizmus Rt. által most megjelentetett ?Aktív Üdülés 2000" kiadvány. Megszámoltuk: az ebben szereplő mintegy 200 szállásajánlatból közel 100 olyan van, amely a kerékpáros turistákat is várja. Ez az arány jelzi, hogy az üzleti szektor már ráérzett a kerékpározók, elsősorban a jobban eleresztett és a Nyugatról ide tekergők igényeire. De a kevéssé fizetőképes hazai (kerékpáros) turisták száma is egyre nő. A nem üzleti alapon szerveződő alapítványok, egyesületek próbálkoztak és folyamatosan próbálkoznak állami és egyéb támogatással olcsó és elfogadható színvonalú kerékpáros fogadóhelyek, bázis-hálózatok megépítésével, üzemeltetésével.
Az egyik ilyen, a gyakorlati megvalósítás lehetőségétől még igen távol lévő kezdeményezés az Országos Kerékpárút-hálóza tért Alapítvány (OKA) nevéhez fűződik. A programgazda, a kiskunfélegyházi illetőségű Kelemen József több mint hat éve óta próbálkozik három színhelyen, a Csongrád, Szécsény és Zalalövő központú régiókban a kerékpáros, vasúti és vízi közlekedés összekapcsolásával, az egészségesebb életmódot is népszerűsítő programjának megvalósításával. Szellemi termékének (és e három kerékpáros bázisnak) az ára, saját becslése szerint, több mint 7 milliárd (!) forint. (Tájékoztatásul: ez idáig sosem jutott központi forrásból évente 1 milliárd forintnál több a biztonságos kerékpárutak megépítésére.) Az OKA programja a kormány(ok)tól ez idáig közel tízmillió forint támogatást kapott, ami a tervek készítésére és az Alapítvány működésére ugyan elég volt, de arra nem, hogy az érintett önkormányzatok aktívabb szereplői legyenek a programnak. Az ügyek leállni, az eddig befektetett pénzek, idő, energia és türelem veszni látszanak. A zalalövői bázis, illetve ennek egy 300 ezer euros (kb. 80 millió forintos) Phare pályázata körüli hercehurca, amelyről a Zalai Hírlapban ez év januárjában lehetett olvasni, nem vet jó fényt a másik két kerékpáros központ ügyére, sőt az OKA Kuratóriumában lévő minisztériumi tisztségviselőkre sem. Ráadásul épp most, amikor a Környezetvédelmi Minisztérium több milliós támogatást adott a Dél-Alföldi Régióban egy újabb, még mindig csak programterv elkészítésére. Annak ismeretében, hogy a csongrádi önkormányzat is megszakította már a kapcsolatát az OKA-val (mert mint mondják, öt éve csak hitegetik őket a megvalósítással), mindez a kerékpáros turisták szemszögéből elég tragikusan hangzik. Egyelőre ők az igazi vesztesek, mert az alapjában véve jó ötlet továbbra is csak papírra írt vágy marad.
Jóval több haszna van a kerékpárosoknak egy másik civil kezdeményezésből. A főváros XVII. kerületében a Rákoskert Vasúti Közlekedéséért Alapítvány jelképes összegért 25 évre vette át a MÁV-tól a használaton kívüli és szinte a földig vandálkodott állomásépületet és a hozzá tartozó kis kertet, majd átalakította, a mindennapi és a hétvégi kerékpárosok nagy örömére. Az Alapítvány lelkes vezetője, Győrffy Mária, a Petőfi Rádió, "Háztól-Házig-Kerékpáron" c. műsorában elmondta, hogy a két évvel ezelőtti állapothoz képest az állomás szinte újjáéledt, mivel az itt megálló vonatok száma és az utasforgalom is számottevően megnőtt. Rákoskert vasúti megállóhely funkcióváltása (megmentése!) már most sikeres mintapéldája a vonat és a kerékpár összekapcsolásának, a munkába és iskolába utazás megkönnyítésnek. Mivel e helyen kerékpármegőrző is működik, az ide biciklivel érkezők vonatra átszállva 25 perc alatt elérhetik a Belvárost. A Városi Biciklizés Barátai segítségével időközben kis pihenőhellyé alakították át az épületet, így a sátorhelyen kívül komfortos szobák, konyha és társalgóhely, sőt egy bicikliszerviz is a kerékpárosok rendelkezésére áll. A Gödöllői-dombvidék bebarangolásához, a közeli Merzse-mocsár felfedezéséhez kitűnő biciklis bázisként szolgál. Ez a történetesen a MÁV és a Turisztikai Célelőirányzat több millió forintos támogatásával megvalósult átalakítás olyan helyi kezdeményezés, amelyhez hasonlót a MÁV szívesen támogatna az országban máshol is, ahol felhagyott, de javítható állapotban lévő állomásépülete van.
És tegyünk említést még legalább egy mondatban a Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub "vállalkozásáról" is. A klubtagok az Orfűi-tóhoz közeli, lerobbant kulcsosházat vették kezelésbe, és miután rendbe tették, ide várják a környéket járó bakancsos és biciklis túrázókat.
(BringaInfo)
|