kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Tegyük helyre az árakat!

Tételezzük fel, hogy az Európai Unió kormányai idén 15 milliárd euró többlet-adóbevételre tesznek szert a polgáraiktól. Ön szerint mire kellene fordítaniuk ezt az összeget? Talán csökkenthetnék az adókat és így visszaadhatnák (15 milliárd euró sok nyaralásra elég). Vagy építhetnének 150 teljesen új kórházat, vagy megfizethetnének 800 ezer tanárt. Esetleg a globális éghajlatváltozásra és egyéb környezeti problémákra való tekintettel építhetnének 15 ezer MW teljesítményű szélerőművet, ami megegyezik Belgium jelenlegi áramtermelési kapacitásával.
Az EU-kormányok azonban más nézeten vannak. Ezt az évenként megközelítőleg 15 milliárd eurót arra költik, hogy olyan piszkos és veszélyes energiaforrásokat támogassanak, melyek az európai polgárok egészségét veszélyeztetik, rombolják a környezetet, egyre nehezebbé teszik, hogy megfeleljünk a nemzetközi egyezményeknek, valamint megcsapolják a pénzügyi tartalékainkat. Egy OECD-tanulmány szerint a japán és az EU-beli energiatámogatások megvonása megközelítőleg 13%-os CO 2 -kibocsátás-csökkenést eredményezne az OECD-országokban 2005-ig. Amíg a kormányok a Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott célkitűzések elérésének áráról vitatkoznak, hatalmas összegeket fizetünk azért, hogy ne teljesítsük azokat.
Az atomipar még mindig nagy támogatásokat élvez
A pénzt számtalan módon költik. Ezek közül néhány, mint például a szénbányászat támogatása Németországban és néhány más tagállamban, teljesen egyértelmű. Az atomipar támogatása azonban nem minden esetben ilyen nyilvánvaló. Tudták például, hogy az atomerőművek sok országban a saját biztosításukat sem fizetik? Baleset esetén az ő kötelezettségeiket főként az adófizetők pénzéből fedezik. Míg a megújuló energiaforrásoknak a szabadpiacon 12—15% tőkemegtérülést kell elérniük, addig a nukleáris erőművek 2%-os tőkemegtérülés mellett még állami támogatást is kapnak. Az Egyesült Királyságban a fogyasztók évekig fizettek 10%-kal többet az áramért annak érdekében, hogy egy alapot hozzanak létre az atomerőművek lebontási költségeinek fedezésére, azonban mind a mai napig nem ismeretes, hogy ez valójában mennyibe fog kerülni. Franciaországban még kevesebbet lehet tudni a témáról, mert az atomerőművekért az állam viseli a felelősséget. A szabad belső piac, amellyel más energiaforrásoknak együtt kell létezni, itt nem érvényesül. Még a földgáz is, mely a létező legolcsóbb energiahordozó, támogatást kap az infrastruktúra kiépítésére, sőt adókedvezményeket a kutatásra.
A Bizottság nem az igazi ellenséggel küzd
Természetesen ezeket az "állami segítség"-nek nevezett támogatásokat nem kimondottan a környezet szennyezésére hozták létre, de mára már fölöslegesek és ártalmasok. Ezen állami segítségek megszüntetése az egyik legnagyobb feladata az Európai Bizottság Versenyügyi Főigazgatóságának, amely Mario Monti főbiztos alá tartozik. Tehát remélhetjük, hogy ez a káosz a támogatási rendszerben hamarosan megoldódik, nem igaz?
Nem igaz. Valamilyen oknál fogva a Bizottság ezt nem látja problémaként. Éppen ellenkezőleg: olyan kezdeményezéseik vannak, hogy miként lehetne csökkenteni a környezetvédelemre szánt állami támogatások összegét! Mialatt vagyonokat költünk radioaktív hulladékok és az üvegházhatású gázok előállítására, a Bizottság most megjelentett, "Útmutatások a környezetvédelmi állami támogatásokhoz" című dokumentumában öt évben korlátozza a megújuló energiaforrások támogatását, melyek bővítése az EU fő célkitűzéseihez tartozik. Ugyanakkor az atomerőművek támogatásának egyáltalán nem szab határt. A fosszilis energiahordozókat meg sem említik. A szénnel kapcsolatos problémákról lesznek ugyan tárgyalások (habár biztosak lehetünk abban, hogy csak tárgyalások lesznek, megoldások nem), mivel a jelenlegi egyezmény 2002-ben lejár. Mielőtt tehát megvizsgálná az egyéb energiaforrások támogatásával kapcsolatos kérdéseket, a Bizottság teljesen szétzúzza a megújuló energiaforrások támogatását.
Természetesen a Bizottság megpróbál elrejtőzni ezen gigantikus problémák megoldása elől, de az erre talált kifogásaik nem meggyőzőek. Például kijelenti, hogy nem biztos abban, hogy a Bizottság hatáskörébe tartozik a nukleáris áramtermelés. Teszi ezt annak ellenére, hogy a villamos áram az egységes piac része, és hogy az elektromosság szó nem is szerepel az EURATOM Egyezményben, mely az egyetlen másik dokumentum ezen kérdés szabályozására. Ezek az időhúzások azonban rendkívül veszélyesek, mivel azt jelentik, hogy míg a megújuló energiára vonatkozó technológiák a nagymértékben megkurtított támogatásokat kapják, a hagyományos energiaforrásokat még mindig óvja a körülöttük zajló vita. Nem csoda, hogy a Bizottság saját előrejelzése is azt mutatja, hogy az EU a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzését (az EU energiaszükségletének 12%-a ebből származzon 2010-re) távolról sem fogja elérni.
Kerüljön bele a környezetvédelem a versenypolitikába!
Monti főbiztos szerint a versenypolitika és a környezetvédelem ki kell hogy egészítsék egymást. Ezt nagyon egyszerűen megtehetné: meg kellene változtatni az állami támogatások irányát. Ez megfelelne az Európai Unió által 1997-ben Cardiffban elfogadott nyilatkozatnak, amely szerint az EU a környezetvédelmet beépíti a gazdaság minden ágazatába. Az említett útmutatások elfogadása azonban azt mutatja, hogy még az alapvető lépéseket sem tették meg ebbe az irányba. A Bizottságnak be kellene bizonyítania, hogy felkészült feladatainak ellátására, és kész az olyan támogatások felülvizsgálatára, melyek környezeti károkat okoznak. Addig, amíg ezt meg nem teszi, nem változtathatná meg a környezetvédelmi támogatások rendszerét. Észre kellene vennie, hogy a tiszta technológiáknak támogatásra van szüksége mindaddig, amíg az EU polgárai kötelezően fizetnek dinoszaurusz-iparnak, hogy az szennyezze a környezetet.
Robert Bradley,
az Európai Éghajlati Hálózat
munkatársa




JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.