kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Szuperfák veszélyeztetik az erdőket

Megindultak a kísérletek olyan szuper-fák létrehozására, melyek gyorsan nőnek, nem korhadnak el és ellenállnak a rovarok támadásainak. Az előnyök ellenére a környezetvédelemmel foglalkozó tudósok úgy gondolják, hogy a nem várt mellékhatások veszélyt jelentenek, mert a fák hosszú életűek és közismerten jól alkalmazkodnak a változó körülményekhez.

A megváltoztatott tulajdonságú fák pollenjeik segítségével kereszteződhetnek a normál fákkal a kísérleti telepek akár 600 km-es körzetében is. A génkezelt fák szaporodása egymással vagy őshonos fákkal, olyan szuper gyom" fafajtákat eredményezhet, amely kiszoríthatná a lassabban növekedő fákat, ezzel együtt rengeteg természetes élőhelyet elpusztítva.
A fák élelmet és búvóhelyet jelentenek sok, egymástól kölcsönösen függő élőlénynek, köztük rovaroknak, madaraknak és emlősöknek. Gyökereik gyakorta hatalmasra nőnek és szoros kapcsolatban állnak a talajlakó élőlényekkel, mint a baktériumokkal és férgekkel.
A tudósok kísérleteznek só-, szárazság- és fagytűrő fafajtákkal is. Egy angliai kísérlet arra irányul, hogy olyan nyárfát fejlesszenek" ki, melyben alacsonyabb a lignintartalom (ez az az anyag, mely a fát erőssé teszi). A lignin egy részét eltávolítva a fa puhábbá válik, ami olcsóbbá teszi a papírgyártást. Németországban már létrehoztak olyan nyárfát, amely nem virágzik — így védekezve a nem kívánt kereszteződések ellen —, mindezt a tervezetthez képest évekkel korábban, ami még a kísérleten dolgozó tudósokat is meglepte. Eddig 30 fajtát módosítottak genetikailag, közöttük almát, banánt, gesztenyét, szilt, barackot, körtét, fenyőt, szilvát és diót. Angliában, Kentben két kísérletet hajtottak végre eukaliptusszal, gyorsítva a növekedési ütemüket és vizsgálva a gyomirtó szerekkel szembeni ellenállásukat. A Derby egyetemen módosították az almát azt vizsgálva, hogy mennyire áll ellen a kártevőknek és a betegségeknek. Bracknell-ben, Berkshire megyében (Nagy-Britannia) két kísérletet hajtottak végre, szintén az alacsony lignintartalmú nyárfával, de a fákat a génváltoztatások ellen tiltakozó környezetvédők kivágták.
Észak-Amerikában és az EU-ban a génkezelt fákkal való kísérleteket az akadémia, a kutatóintézetek vagy a kormány ellenőrzi. A világ déli részén, Latin-Amerikában, Afrikában és Délkelet-Ázsiában azonban a beruházásokat a magánszféra fizeti, és gyakran nem megfelelő vagy teljesen hiányzik az ide vonatkozó szabályozás. A Világ Természetvédelmi Alap arra hívta fel a figyelmet, hogy a génmanipulált fafajták üzleti hasznosításának gátat kell szabni, és a szabadtéri kísérleteket szigorúbban kell szabályozni.
A genetikai szennyeződés veszélyének ellenére nem végeztek tudományos kutatásokat a génmanipulált fák hosszú távú környezeti hatásáról. A pollen több száz kilométert tud megtenni, fölvetve ezzel a genetikai szennyeződés veszélyét a határokon, sőt akár a kontinenseken keresztül is. A környezeti katasztrófa veszélye nagyobb, mint a viszonylag rövid ciklusú gabonafélék esetében, mivel a fák sokáig élnek.
A génmanipulációs kísérletek megteremtik a néma" erdő fogalmát is, egy olyan erdőét, mely mentes a rovaroktól, virágoktól és a madaraktól.
A WWF szerint, 1988-tól 1999-ig 116 fákon végzett génmanipulációs kísérlet történt, megfelelő ellenőrzés nélkül. 70 kísérletet hajtottak végre az USA-ban, 5-öt az Egyesült Királyságban.
A WWF Nagy-Britanniai elnöke, Francis Sullivan szerint jelenleg is tárgyalások folynak arról, hogy Észak-Amerikában és Angliában nagy földterületen kezdjék el egyfajta szuperfa termelését, gyakorlatilag steril környezetet teremtve ezáltal. Hozzátette: A génmanipulált szuperfák esetében már kiengedték a szellemet a palackból. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy nem kerül ki irányításunk alól a folyamat, máskülönben az ilyen fák kiszoríthatják a többi fafajtát anélkül, hogy tisztában lennénk a következményekkel."
A génkezelt fák tömeges telepítése valószínűleg hamarosan elkezdődik Chilében, Kínában és Indonéziában, annak ellenére, hogy a környezetre gyakorolt hatások ma még nem teljesen ismertek. Mivel a fenyő pollenje például 600 km-re is eljut, lehetetlenné válik a kereszteződések nyomon követése. A szervezet felhívja a figyelmet, hogy csakis nőivarú fákat telepítsenek a kockázatok elkerülése végett.
Mr. Sullivan így nyilatkozik: Alapjában véve nem vagyunk a génkezelt fák ellenségei, de alaposabb kutatásokat szeretnénk, és főleg nagyobb nyilvánosságot annak, hogy mit is terveznek. Ismernünk kell az előnyeit és a hátrányait, a természetes fajtákkal való kereszteződések veszélyeit, és tudnunk kell a nagy területeket érintő sterilizációról is. Nagyobb hasznot jelent mindez a fakitermelő cégeknek vagy több fát az emberiség számára? A néma erdők" létrehozása megfelelő ár ezért?"
A WWF 100 olyan fakitermelő nagyvállalattal vette fel a kapcsolatot, melyek már korábban elhatározták, hogy csak fenntartható forrásokból szerzik be az alapanyagot, és arra szólította fel őket, hogy génkezelt fákat se használjanak fel. A szervezet szerint az ilyen növények az eredetileg tervezett eredményekhez, a gyomirtó szerekkel és kártevőkkel szembeni ellenálláshoz képest egyéb, váratlan hatásokat is gyakorolhatnak környezetükre.
A WWF adatai szerint Ausztrália egyike azon 17 országnak, melyek érintettek a génkezelt fák ügyében. Valószínűleg az indonéz erdőségekben is folyik a génkezelt növények üzletszerű termesztése. Ezen országokban a környezetvédelmi felügyelet nem elég szigorú, és ezért moratórium felállítása szükséges addig, amíg erősebb nemzetközi ellenőrzés valósítható meg a környezet, a népesség és az élővilág megőrzése érdekében.
Francis Sullivan állítása szerint az ausztrál biotechnológiai társaság, a ForBio, az óriás Monsanto biotechnológiai vállalat és az indonéz Monfori Nusantra cégek alkotta csoport öt ismert, 1996-ban alapított kísérleti helyszínnel rendelkezik Sumatra és Kalimantan szigetén, ahol teakfával, akáciával, eukaliptusszal és tasmán kék gumifával folytatnak kísérleteket. Az üzleti felhasználás vagy már folyamatban van, vagy a következő években kezdődik. A WWF képviselője azt nyilatkozta: A fő érdeklődési körünk Indonéziában a jelenlegi helyzet tisztázása és a nyugati országok — valamint Ausztrália — befektetései, melyek bombaüzletnek számítanak a környezetvédelmi kontroll hiánya miatt. A helyzet roppant veszélyes: az akácia például sok millió magot termel. Ha ellenállóvá tesszük a gyomirtókkal szemben, akkor gyakorlatilag ellenőrizhetetlen folyamatot indítunk el. Egy kicsit olyan ez, mint ami a nyulakkal történt Ausztráliában: a vetélytárs hiánya miatt elszaporodtak, és ezek után a kiirtásuk már rendkívül költséges volt."
(Guardian)
Fordította: Kovordányi Krisztián




JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.