kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Ha ősz, akkor pollen-allergia

Évről évre egyre többeket érint a parlagfű és más növények pollenje okozta allergia. Az akár tavasztól őszig tartó kellemetlen állapottól sokan ilyenkor, ősz elején szenvednek leginkább.
A parlagfű agresszív terjedésének több oka is van. Az egyes növények átlagosan 3000—4000 csíraképes magot érlelnek, de mértek már 60 ezer darabos egyedi maghozamot is! A mélyebb rétegekbe került, beszántott magvak csírázóképességüket akár 30—40 évig is megőrzik, s ha ismét a talajfelszín közelébe kerülnek, a friss magvakkal azonos eréllyel csíráznak. Télen a magvak nyugalomban vannak, majd amikor a napi középhőmérséklet eléri a 10°C-ot, csírázásukat megkezdik. Ezért nem szabad hagyni magot érlelni.
Fontos terjedési módot biztosít a motorizáció. A gépkocsik, mezőgazdasági gépek kerekeire, alvázára tapadva és a mezőgazdasági terményekkel messzire eljutnak az utak mentén a magok, így kerülnek a művelt földekre, közterületekre, magántelkekre, ahol újabb fertőző gócok alakulhatnak ki! Ezért fontos a késő őszig a kaszálás, a gyommentesítés a dűlőutaktól a főútvonalakig. Az utakat szegélyező gyommezők hamarabb kezdenek virágozni, mivel az árokpartok nedves talaján gyorsabban csírázik, magasabbra nő a parlagfű. Az árokparti példányok gyakran háromszor-négyszer akkorára nőnek, mint a többi példány.
Az autóban utazókat a nyílt légköri pollenterhelés többszöröse éri: az utakat szegélyező parlagfűsáv miatt egyébként is allergén pollenfelhő övezi az utakat, de az augusztusi kánikulában (mikor a parlagfű pollenszórása is a legnagyobb) a nyitott ablakú gépkocsiba becsapódó levegőben a pollen koncentrálódik az utastérben. A nyár elején a parlagfű tömeges virágzása és az allergiaszezon kezdete előtt (mikor még csak egy-két pollenszem fordul elő légköbméterenként) az autóba becsapódó levegővel már az emberi lélegzetvétellel normális körülmények között felvehető pollen sokszorosa jut a tüdőnkbe, allergiás tüneteket, sőt balesetveszélyes befulladást, a szem kötőhártya-gyulladását, tüsszögési rohamot is kiváltva. Általában a gépkocsik légszűrése sem megfelelő a 10—30 mm átmérőjű pollenszemek kiszűrésére. A kipufogógá-zok felerősítik az allergén hatást, rátapadva a pollenszemekre módosítják az allergén sejtplazma fehérje-összetételét, csökkentik a légzőrendszer öntisztító aktivitását, a csillós hám működését, a nyálkahártya védekező mechanizmusait.
Sok-sok tragédia, haláleset világított rá a levegő szennyezettségének hirtelen megemelkedése és az asztmás, fulladásos tünetek kialakulása közötti kapcsolatra. A legismertebb ebből a londoni "füstköd-járvány". A különböző kémiai légszennyezők közül ismert, hogy a por, a kén-dioxid, az ózon és a nitrogén-oxidok károsítják a nyálkahártyát, csökkentik a csillószőrök aktivitását, és ezáltal a bejutó részecskék (por, pollen) hosszabban időznek a légutakban. Mindkét anyag károsítja továbbá az immunrendszer működését is. Állatkísérletes vizsgálatok igazolták, hogy ózon és nitrogén-oxid belégzése után az állatok fogékonyabbak voltak a mesterséges fertőzésekkel szemben, és csökkent az ellenanyag-képzésük. Több városban is megfigyelték, hogy az ózon és nitrogén-oxidok (NO x ) felszaporodása után nőtt az asztmarendelések betegforgalma. Szennyezettebb levegőjű városokban, kőolajfinomítók környékén, nagyforgalmú utak mentén nagyobb gyakorisággal fordult elő asztmás megbetegedés a lakosság körében.
Állatkísérletekkel kimutatták, hogy a pollen több állatnál váltott ki allergiás reakciót dízel kipufogógázzal együtt belélegeztetve, mint önmagában.
Az allergiás betegségek kiváltásában az ún. civilizációs ártalom szerepére jól rávilágít egy németországi vizsgálatsor. Bőrpróbával a volt NDK-beli gyerekek 18%-a bizonyult allergiásnak, hasonló értéket kaptak egy nyugatnémet kisvárosban is. A volt NSZK területén élő nagyvárosi gyerekek között viszont már 36%-ban volt pozitív az inhalatív allergénekkel végzett bőrpróba. A vizsgálatot végzők a közlekedésből származó légszennyezőkben gyanítják a különbség okát, ugyanis Nyugaton a kipufugógázokból származó nitrogén-oxidok légköri koncentrációja jóval magasabb volt, mint Keleten.
Több száz, a környezetünkben előforduló kémiai szennyezésről tudjuk, hogy megváltoztatják az immunrendszer működését. Vannak olyan anyagok, amelyek önmagukban is allergiás folyamatot indítanak el. Kontakt allergiát okoz a nikkel és a króm (bizsu-allergia). A kémiai környezetszennyezők közül a formaldehidről tudjuk, hogy a légutakon bejutva vagy direkt a véráramba kerülve allergiát okoz. A formaldehid a lakótér levegőjébe a farostlemezekből készült bútorokból, tapéta- és szőnyegpadló ragasztó anyagokból juthat be.
Hazai környezetepidemiológiai vizsgálatokban (Győr, Sopron, Százhalombatta) vizsgált 8—10 éves "egészséges gyerekek" körében igen magas volt az allergiára utaló tünet (az orrnyálkahártyáról készült kenetben az eozinofil sejtszám). Ezek a gyerekek forgalmas utak mentén laktak, illetve ott jártak iskolába.
dr. Magyar Donát



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.