Idézet az egyik levélből:

"...lakom egy újonnan épült családi házban. Két évvel ezelőtt a szomszédom is felépítette, illetve tető alá hozta a házát, majd gyors ütemben rendbe tette az alatta levő pincerészt és kinevezte autó-javító műhelynek. Ez a helyiség házam falától 6 m-re van. Itt javítja az autókat (teherautót is). (...) Ablakot nyitni nem merek, mert sokszor ott járatják az autót (...) Az autóberregés és kipufogógáz mérgezi az életünket."

A panaszos szabálysértési eljárást kezdeményezett a helyi Önkormányzatnál, ahol a kisiparost ennek következtében azért bírságolták meg, mert nem folytatta le a telepengedélyezési eljárást.

Azzal nem foglalkozik a Határozat, hogy egyáltalán, kérhet-e azon a területen telephelyengedélyt autójavító tevékenységre. A panaszos tulajdonképpen nem azt kifogásolta, hogy a tevékenységhez szomszédjának nincs meg a tevékenység e helyen való folytatásához szükséges hatósági engedélye, hanem azért emelt szót, mert a tevékenység őt zavarta, nagy mértékben rontotta lakhatási körülményeit.

Mik a kilátások arra az esetre, ha ilyen engedélyezési eljárás lefolytatását kéri valaki?

Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK), valamint a Fővárosi Városrendezési és Építési Keretszabályozás (BVKSZ) nem ad erre vonatkozóan pontos előírást. Az OTÉK szerint a helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltatóépület minden lakóterületen elhelyezhető, a BVKSZ szerint a lakóépületekben (...)"olyan funkciók is elhelyezhetők, melyek terhelési határértékei nem haladják meg a lakóterületekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített, előírt határértékeket, és ezt a keretövezeti előírások lehetővé teszik."

Megkérdeztünk települési főépítészeket és építési osztályvezetőket a témával kapcsolatban, és általában azt a választ kaptuk, hogy ez fogós kérdés, mivel a gépjárműjavítás a Szolgáltatások Jegyzéke szerint szolgáltatásnak minősül. És mivel az emberek egyre nagyobb része számára a gépkocsi használati cikk, javítására irányuló tevékenységet "a helyi lakosság ellátását szolgáló" tevékenységnek lehet tekinteni. Vagyis: szolgáltatás, mert nem új terméket állít elő.

A helyzet fonákságát és veszélyességét aláhúzza az is, hogy a tevékenységbe beletartozik például az akkumulátortöltés- és karbantartás, a karosszériajavítás, újrafényezés is, és még egy csomó olyan művelet, amely jelentős zajkibocsátással és légszennyezéssel jár, nem is szólva a vendégforgalom által közterületen kibocsátott szennyezésekről, mely szintén erősen rontja a környék lakhatási körülményeit.

Mindennek ellenére több helyen is engedéllyel működnek ilyen kisebb-nagyobb autójavító "szolgáltató" műhelyek lakóterületeken, vagy olyan munkahelyi övezetben, amely lakóövezetekkel szomszédos.

A kibocsátások mértékének ellenőrzésével kapcsolatban a következő tapasztalataink vannak:

Ezekben a "szolgáltató" üzemekben a munkaidő igen rugalmas. A környezetszennyezéssel járó műveleteket sok esetben délután 4 óra után végzik, amikor már semmilyen hatóság nem hajlandó ellenőrzést gyakorolni. Az sem győzi meg a hivatali munkaidőben esetleg kiszálló hatósági személyeket, ha a környezetszennyező tevékenységnek olyan látható nyoma marad, amiből esetleg következtetni lehet rá, mert azt nem köteles figyelembe venni.

De van olyan eset is, amikor egy világcég bizonyos autójavító műhelyében a szűrőberendezésekkel nem tudta a megengedett levegőszennyezési határértékek alatti kibocsátást produkálni, és emiatt a helyi Hatóság a szennyezést kibocsátó kéményének magasítását írta elő. (Vagyis a szennyezés nagyobb területen való szétterítésére szólította fel. Megjegyzendő, hogy közeli és távolabbi környékén magas intenzitású lakóterületek vannak...)

Mivel egyértelmű és megnyugtató választ sehol nem kaptunk erre a hazánkban oly tipikus problémára, és úgy tűnik, hogy az önkormányzatok is bizonytalanok a kérdéssel kapcsolatban, a Levegő Munkacsoport néhánymegye közigazgatási hivatalától általános állásfoglalást kért erre vonatkozóan.

Eddig a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivataltól kaptunk választ, amelyből idézünk:

"Autójavító műhely létesítését, illetve használatát mind a korábbi, mind a jelenlegi építésügyi előírások lehetővé teszik lakóterület telkén. A településekre érvényes településrendezési szabályokat az önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg. Ennek megfelelően rendelkezhet úgy a testület, hogy a település egy-egy részén korlátozza az elhelyezhető építmények körét, így pl. esetleg nem teszi lehetővé a lakóövezet rendeltetését zavaró ipari szolgáltaló épületek építését és használatát. (...)

Az engedéllyel üzemelő műhelyek esetében a hatóságok, szakhatóságok jogosultak ellenőrzés tartani, hogy a különböző előírásokat (zajvédelmi, tűzvédelmi, munkabiztonsági, egészségügyi stb.) teljesítik, vagy sem, eszerint tehetnek intézkedést.

Természetesen, a munkával járó zaj-, por-, bűzhatások akkor is lehetnek zavaróak, ha a határértékeket azok nem lépik túl, de ez esetben a hatóságok intézkedni nem tudnak.

A probléma kulcsa tehát a képviselő-testület kezében van, mivel a helyi építési szabályzatban vehetik figyelembe a lakossági érdekeket, úgy, hogy a többség érdekét képviselik.

Egyedi ügyekben pedig az eljáró szakhatóságok és hatóságok állásfoglalásán múlik, hogy az autójavító tevékenység végzéséhez milyen feltételekkel járulnak hozzá. "

Az oldalt összeállította: