kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A szeméttörvény hiányosságai

A Hulladék Munkaszövetség szerint a májusban elfogadott hulladékgazdálkodásról szóló törvény nem old meg semmit. Nem állítja meg azt a folyamatot, hogy a szemét mennyisége egyre nő, a lerakási gondok egyre szaporodnak.
A szemetet a boltban vesszük
A hulladékmennyiséget a boltokban vásárolt egyszerhasználatos árucikkek és csomagolóanyagok lényegesen megnövelik. Ezért szükséges lenne, hogy ezek a termékek termékdíj-kötelesek legyenek, amely termékdíj fedezi a hulladék megsemmisítésének vagy újrahasznosításának költségeit, és nem utolsósorban a hulladéktermelés csökkentésére ösztönöz. A "szennyező fizet" elv így érvényesülhetne ebben az esetben. Ezzel az intézkedéssel talán újra kedvet kapnának a gyártók a környezetbarátabb csomagolások használatához, mint például a régebben jól bevált üveg-rendszerhez. A "szennyező fizet" elv így válhatna a megelőzés elvének eszközéül. Ezek az elvek, az újrahasználat és az újrahasznosítás elvével együtt szerepelnek a törvényben, de csupán ajánlások szintjén, nem kötelező érvénnyel, és kimaradtak azok a jogi és gazdasági eszközök, amelyek megvalósításukat ösztönöznék és finanszíroznák.
Szabadság és felelősség
Vannak olyan országok, amelyek hulladékgazdálkodásuk részeként olyan törvényeket hoztak, amelyek nem engedik meg, hogy országuk területére dobozos italokat és egyéb, a hulladékmennyiséget lényegesen növelő árucikket hozzanak vagy ott ilyeneket állítsanak elő. Az EU szabad áruforgalomra vonatkozó alapelvei egyre inkább lehetetlenné teszi az ilyesfajta törvényeket. Ezért marad az egyetlen eszköz a sok hulladékot eredményező árucikkek termékdíjjal való ellátása.
Termékdíj híján a szemétkezelést a lakosságnak kell megfizetnie. Ez nem csupán igazságtalan, hanem bizonyos szempontból hatástalan is: nem segíti elő a hulladék mennyiségének csökkenését. Erre egyedül a termékdíj lehet képes, amely értelmes gazdálkodásra szoríthatja a gyártócégeket. Sajnos, a gyártó cégek felelőssége az új törvényben csupán "a kezelés költségeihez történő hozzájárulás" kifejezéssel van jelen, ami önmagában édeskevés ahhoz, hogy valóban a felelősök viseljék a terheket.
Más szemete is a miénk lehet
A törvény kiköti, hogy csupán hasznosítás céljából lehet az országunkba hulladékot hozni. Hogy miféle hasznosításokat tesz lehetővé ez a kitétel? Például az "energetikai hasznosítást", vagyis a hulladékégetést. Ezek szerint gyakorlatilag szabadon behozható az országba az égethető hulladék.
Égető gondok
Mint az előző példában is láthattuk, a törvény az égetést összekeveri az újrahasznosítással. Az égetés során, bár energia is felszabadul, igen nagy a környezeti kockázat, és a fennmaradó salak és pernye elhelyezése szintén komoly gondokat jelent. A közönséges háztartási hulladék is sok veszélyes anyagot tartalmaz, amelyek még az égetés során sem semmisülnek meg teljesen.
Mindent a maga helyére!
Hogy mi szemét és mi nem, az felfogás kérdése. Ma még az idősebb nemzedékekben benne van a "jó lesz még valamire" ösztön, ami megakadályozza, hogy kidobjanak még felhasználható dolgokat. Ez egy háztartáson belül talán sokszor igen helyigényes, és gyakran meg is mosolyogják az ilyen raktározós néniket-bácsikat. Pedig ez a szokás valamikor a túlélést segítette. Valójában egy parasztgazdaságban nem is volt szemét, csak mindent a helyére kellett tenni: ételmaradékot a disznóvályúba, szerves hulladékot a komposztdombra stb.
Az Európai Unió tagországai kötelesek a biológiai hulladékokat 2014-ig a jelenlegi 35%-ára csökkenteni. Sajnos, a mi hulladéktörvényünkben ez csupán a zárszóban egy elvárásként szerepel, de már azt sem írják le, hogy ez a biológiai hulladék szelektív gyűjtésével és komposztálásával érendő el.
A törvény nem rendeli el a veszélyes hulladék szelektív gyűjtését és ártalmatlanítását sem. Ez megdöbbentő egy olyan országban, ahol 2000 műszaki védelem nélkül működő kommunális lerakó szennyezi a talajt és az élővizeket.
A hulladékgazdálkodási törvényünk hűen szemlélteti azt az időszakot, amelyben született, amikoris a környezeti szempontok háttérbe kerülését tovább fokozták a Környezetvédelmi Minisztérium működésének súlyos zavarai. Bár nem egyenértékű egy eleve jól elkészített törvénnyel, de a szükséges kiegészítő jogszabályok gyors és körültekintő meghozatala még sokat javíthat az ügyön. Reméljük, az új felállású környezetvédelmi tárca mindent megtesz ennek érdekében.
(a HUMUSZ sajtóanyaga alapján)

Mikola Klára


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.