kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Egy évvel a ciánszennyezés után

Egy éve már, hogy a romániai Nagybányán átszakadt az Aurul bányavállalat ciántározó tavának gátja és 100 ezer köbméter ciánvegyület került egy patakba, majd onnan a Szamosba és a Tiszába. A méreg elpusztította a folyó élővilágának jelentős részét, a halaktól az alacsonyabb rendű apró állatokig és növényekig. Napokkal később nagy mennyiségű nehézfém került a folyóba, szintén egy romániai szennyezés következtében.
A megemlékezésnek különös aktualitást ad, hogy nemrég Romániában a Szeret folyóban történt ismételt ciánszennyezés, melynek következtében sok ember — főleg gyerekek — került kórházba. Az alábbiakban néhány véleményt közlünk a Tisza és környéke állapotával kapcsolatban.

Gönczy János: "Nem állt helyre az élővilág egyensúlya"
Gönczy János, tiszai kormánybiztos a Kossuth rádió Zöld hírek műsorában úgy nyilatkozott, hogy a ciánszennyezés sokkal súlyosabb következményekkel járt, mint ahogy azt tavaly tavasszal hitték. A nehézfém-szennyezés okozta károkat igen nehéz felmérni, valójában csak idővel derül ki a kár mértéke.
A kormánybiztos szerint részben értéktelen vagy kevésbé értékes szervezetek foglalták el a felszabadult élőhelyet, ezért olyan megoldásokat kell most találni, amivel ez a folyamat helyesebb irányba terelhető. (Ezzel szemben Hamar József, a Tisza Klub elnöke azt hangsúlyozza, hogy ökológiai szempontból nem létezik értékesebb és kevésbé értékes faj.)
Egyes vizsgálatok szerint, ha négy megfelelő ponton gazdagítják a Tisza élővilágát, azzal az egész Tisza-völgyre hatást tudnak gyakorolni. Ezek a helyek lennének a Felső-Tiszán a Bodrog-rendszer, a Tisza-tó, a Tisza-tó alatt az alpári öblözet és a Körösök.
Gönczy János elmondta, hogy az Aurul cégtől a bíróságon 29,3 milliárd forintnak megfelelő dollárt fog követelni a magyar állam kártérítésként. Februárban beadják a keresetet, a bírósági eljárás azonban előreláthatólag nagyon hosszadalmas lesz. Arra is számítani lehet, hogy az Aurul cég peren kívüli egyezséget javasol majd, ami a kormánybiztos szerint kölcsönös előnyökkel járhat.

Sallai Zoltán: "A Tiszán a természet segített a legtöbbet"
Sallai Zoltán, a Körös-Maros Nemzeti Park zoológiai felügyelője szerint egy évvel a katasztrófa után már jelen van az a halállomány, mely rehabilitálni tudja a szennyeződés előtti állapotot". Sallai a Nimfea Természetvédelmi Egyesület szervezésében háromszor tartott állapotfelmérést tavaly nyár óta a folyón. 45 halfajt regisztráltak a Tiszában, és eddig nincs nyoma annak, hogy valamely halfaj végleg eltűnt volna. A pontyfélék — ezen belül főként a keszegfélék — sínylették meg leginkább a szennyeződést, de a folyóban kevesebb a süllő, valamint a mennyhal. Sallai szerint elhibázott volt az előnevelt halak betelepítése, mert ezek nagy része a törpeharcsák zsákmányává vált, így kevés élte túl az első hónapokat — a Tiszán a természet segített a legtöbbet, ugyanis a szennyeződés utáni árvíz némiképp ellensúlyozta a károkat.
Varga S. Zoltán: "Már nem a Tisza a nagy bölcső"
Varga S. Zoltán, egyetemi tanár az alábbi gondolatokat fűzte hozzá a témához:
Nagy kár, hogy — elsősorban az akkori környezetvédelmi miniszter hozzáállása miatt — nem indult időben és nagyon határozott, gyakorlatias koncepcióval egy egységes monitorozás, illetve hogy utána a bába közt eléggé elveszett a gyerek, mert a monitorozásban többen egyszerűen pénzszerzési lehetőséget láttak.
Gönczy János véleményéből a leginkább figyelemre méltó az, hogy még mindig nem lehet zavartalan és kiegyensúlyozott ökoszisztéma-regenerációról beszelni. Ennek okai részben a ciánmérgezés előttre nyúlnak vissza, már akkor sem volt egyensúly".
Mivel téves az az álláspont, hogy még mindig a Tisza a nagy bölcső" (a szabályozások előtt tényleg az volt), ezért a legnagyobb figyelmet annak kell szentelni, hol vannak olyan természetközelibb rendszerek, ahonnan a Tisza nemcsak sok vizet, de sok életet" is kap. Ez pedig mindenekelőtt a Felső-Tisza és a Körösök vízrendszere. Ezeknek kell először rendbe jönni, a többi nagyrészt ennek a függvénye.
Egyaránt fontos, hogy tudjuk, a rendszer összetevőit mi korlátozza, és melyek lennének a viszonylag stabil arányok. Mert ma egyesek a plafon" körül vannak, mások pedig mélyponton, és ez tartósan így nem lehet. Ha ez mégis így marad, akkor ennek súlyos működési zavarok lesznek a következményei. A rendszer összetevői között bizonyos arányoknak meg kell(ene) lenni.
Szomorú tény, hogy míg a Balaton és más tavak, tározók táplálékhálózatát és anyagforgalmát jól ismerjük, addig a folyóinkról alig tudunk valamit ilyen szempontból, holott a folyami anyagforgalom és termelésbiológia a jövő egyik kiemelt témája kellene hogy legyen, a hozzá kapcsolódó limnikus rendszerekkel (holtágak, kubikok, árterek stb.).

Haraszthy László: "A megoldást nem lehet tovább halogatni"
A Tisza-völgy problémáinak megoldását nem lehet tovább halogatni, hiszen bármikor ki vagyunk téve a hasonló katasztrófáknak, figyelmeztet Haraszthy László, a WWF (Világ Természetvédelmi Alap) magyarországi igazgatója is, aki szerint nem késlekedhetünk egy új árvízi stratégia kidolgozásával sem. A természetvédő szervezet az évfordulóra egy tanulmányt is megjelentetett, A Tisza-völgy természeti értékei címmel. A kiadványban a WWF Magyarország azt kezdeményezi, hogy a Szamoson és a Tiszán levonult ciánszennyezés, valamint a tiszai nehézfém-szennyezés következményeinek felszámolásával és az új alapokra helyezett árvízi biztonság megteremtésével egy időben kezdődjön meg a térség teljes rehabilitációja.
A javaslat szerint ennek magába kell foglalnia az árvízi biztonság növelését, az ott élő emberek számára jobb életkörülmények megteremtését és a szelíd turizmus bázisának, a természeti értékeknek az eddiginél sokkal hatékonyabb védelmét.

A tanulmány szerzője részletesen áttekinti, hogy a térség földhasználata és a természeti értékeinek megőrzése között milyen összefüggések vannak, és ajánlásokat fogalmaz meg a legsürgősebb tennivalókra. A kiadvány érdekessége, hogy rámutat: szinte valamennyi javasolt intézkedés már megtalálható különböző jogszabályokban, koncepciókban, tervekben, ennek ellenére nem valósították meg őket.
A javaslat szerint egy átfogó program kidolgozásához és végrehajtásához a hazai tudományos élet, a különböző minisztériumok, a térség lakossága, önkormányzatai és a társadalmi szervezetek közötti sokoldalú együttműködés szükséges, a WWF Magyarország ezért azt kéri valamennyi csoport képviselőitől, hogy kezdeményezzék a program kidolgozását és mielőbbi megvalósítását.

Mikola Klára


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.