A kockázat továbbra is fennáll
Erre utalnak a nemrég történt újabb romániai szennyezések és erről ír a neves geokémiai és hidrogeológiai szakértő, Robert Moran is a nemrég elkészült tanulmányában. Moran szerint komoly hiányosságok tapasztalhatók a szennyezésre tett válaszlépések során, valamint az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Szervezete (UNEP) által az elmúlt évben készített jelentésben.
A "További bizonytalanságok ciánügyben A romániai Nagybányán történt szennyezés tanulságai Vízminőség és a politika" (More Cyanide Uncertainties Lessons From the Baia Mare, Romania, Spill Water Quality and Politics) címen megjelent angol nyelvű tanulmányban Dr. Moran megvizsgált néhány szabályozási hiányosságot, melyek közrejátszhattak a szennyezés bekövetkeztében. Foglalkozik azokkal a hibákkal is, amelyeket a szennyezést követő feltáró jelentések készítése során követtek el. A tanulmány következtetései közül néhány:
A romániai hatóságoknak nem voltak megfelelő eszközeik, forrásaik a bánya megfelelő felügyeletének ellátására.
A szennyezést követően nem ellenőrizték, hogy mekkora mennyiségben tartalmazott a kiömlő hulladék ciánt, radioaktív összetevőket és nehézfémeket, ezért bármilyen következtetés tökéletlen. A nem megfelelő ellenőrzés egyébként még olyan országokra is jellemző, mint az Egyesült Államok.
A UNEP jelentése enyhe vízminőségi szabványokat alkalmazott a szennyezés hatásainak vizsgálata során.
A bányavállalat tisztségviselői láthatólag alulbecsülték a bánya szennyezési kockázatát, ami általánosan jellemző az iparra.
A pénzügyi biztosítás általában nem megfelelő vagy hiányzik, ezért a bányavállalatok igyekeznek nem megfizetni a lehetséges környezetvédelmi hatásokat.
Ezek a problémák nemcsak Kelet-Európában vagy a fejlődő országokban tapasztalhatóak, hanem szerte a világon. Íme, néhány példa:
"Ma egy éve a Duna vízgyűjtője 400 kilométer hosszan pusztult el egy romániai aranybánya ciánt és nehézfémeket tartalmazó szennyezésének következtében. Mégis, az elmúlt évben a kormányok és a bányavállalatok semmi érdemlegeset sem tettek annak érdekében, hogy megakadályozzák a következő szennyezést" nyilatkozta az MPC elnöke, Stephen D'Esposito. "Az Egyesült Államokban hasonló katasztrófának nézünk elébe, az idahói Salmon-folyó közelében nyitott aranybánya miatt. Dr. Moran jelentése rávilágít arra, hogy eljött a cselekvés ideje."
"Az észak-kanadai Yukon-folyóba folyamatosan szivárog a ciánnal szennyezett víz a bezárt Ketza, Mt. Nansen és Viceroy bányák salaktavaiból, elpusztítva a halakat és rombolva a folyó mentén élő őslakosok egészségét" mondta Joan Kuyek, a kanadai Mining Watch (Bányafigyelő) nevű civil szervezet munkatársa.
"Egy évvel a romániai szennyezés után a téma lekerült a politika színpadáról, hisz a magyar, a román és a brüsszeli tisztviselők próbálják elfelejteni mindazt, ami történt, illetve azt, amit nem tettek meg a szennyezés hatásainak csökkentése, a hatások vizsgálata és a további szennyezések elkerülése terén" mondta a Föld Barátai magyarországi szervezetének képviselője, Feiler József. "Nemrégiben Moldova folyóit mérgezte romániai eredetű cián. A Kárpát-medence folyói hasonló, vagy még pusztítóbb katasztrófának néznek elébe. A ciánnal kapcsolatban továbbra is nagy a bizonytalanság, de nem tanultunk a korábbi balesetekből. Talán ez a katasztrófa legrosszabb része."
A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Mineral Policy Center közös sajtóanyaga A teljes tanulmány angol nyelven letölthető az MPC honlapjáról: http://www.mineralpolicy.org
|