kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Bringával a fővárosban
A kerékpározás budapesti elfogadottságának vizsgálata

Budapesten minden társadalmi csoport a zsúfoltságot, a lassú haladást, valamint a tömegközlekedés romló színvonalát tartja a legjelentősebb közlekedési problémának. Úgy tűnik, köztudottá vált, hogy mindezekre gyógyír lehetne a kerékpárhasználat tömegessé válása, hiszen e csoportoknál a mindennapi (fővárosi) kerékpározás elfogadottságának mértéke 60-70%-os mértékű. A Transman Kft. kutatási anyagából kiderül, hogy három budapesti közlekedőből kettőnek nem lenne ellenére, ha kerékpárral kellene közlekednie.

Az utóbbi években Magyarországon és Budapesten is előtérbe került az az igény, hogy a közlekedési rendszerek környezetbarátabbá váljanak. Ehhez hozzájárult az is, hogy — különösen a fővárosban — a lakosság a saját bőrén és nap mint nap megtapasztalja a romló közlekedési (továbbá a hangulatromboló" közbiztonsági és köztisztasági) viszonyokat az utcákon. Egyre több polgárban tudatosul az is, hogy ennek oka közvetlenül a növekvő gépkocsiforgalom. Mindeddig azonban nem készült olyan felmérés, amely megmutatná, valójában mekkora támogatottsága van a lakosság körében a különböző közlekedési alternatíváknak és az ezeket támogató döntéseknek.
Amikor a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya megbízást adott egy ilyen szempontú vizsgálatra, abból a megfontolásból indult ki, hogy az egyes közlekedési módok (így a kerékpárhasználat) fejlesztési irányainak kijelöléséhez elkerülhetetlen, hogy ismerjük a jelentősebb társadalmi csoportok választási szempontjait. A szinte mindig csak szűkösen rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek és a korlátozottan alkalmazható műszaki megoldások miatt a közlekedési problémák megoldásában ugyanis egyre nagyobb szerepet kell hogy kapjon a közlekedéspolitikai célok elfogadottsága, az érintettek tudatformálása" (most divatos kifejezéssel: a forgalom menedzselése).
A tavaly márciusban befejeződött vizsgálatban (címe: A kerékpározás és más közlekedési módok elfogadottságának, társadalmi támogatottságának vizsgálata") mintegy 2000 háztartás szokásadatait elemezték. A Transman Kft. munkatársai megállapították, hogy az utazási eszközök megválasztási szempontjai között az első helyen az utazási idő áll, ezt követi a biztonság, az utazás költsége, a kényelem, a saját egészségre gyakorolt hatás és (legutoljára!) a választott eszköz környezeti ártalma.
A kutatók képet próbáltak alkotni arról is, hogy a budapesti lakosok mennyire vannak tisztában a forgalom összetételével. Figyelemre méltó, hogy a válaszadók mennyire alábecsülték a gyaloglás arányát, és mennyire fölé a személygépkocsiét (és egyébként a kerékpárét is!). A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy az emberek tudatában a gépkocsi a tényleges részarányán felül járul hozzá a (fő)városi forgalmi és környezeti problémákhoz.
A fejlesztések tekintetében minden válaszadó véleménye megegyezett abban, hogy elsősorban a tömegközlekedés javítására kellene a hangsúlyt fektetni, és nem csak a belvárosi területeken. A válaszadók elfogadták azt a gondolatot is, hogy szükség van a mindennapi kerékpárhasználat lehetőségeinek fejlesztésére és a gyalogos forgalom kedvezőbbé tételére a belvárosban.
Arra a kérdésre, hogy mi fogja megoldani a gépkocsiforgalom által okozott problémákat, a válaszok sorrendje a következő: tömegközlekedés fejlesztése, utak szélesítése, új utak építése, forgalomcsillapítás, autók technikai fejlesztése, kerékpáros közlekedés fejlesztése.
A kutatók kíváncsiak voltak arra is, hogy a megkérdezettek szerint hogyan ítélik meg a döntéshozó helyzetben lévők ugyanezeket a problémákat (t.i. a fejlesztések sorrendjét, ill. a személygépkocsik kiváltását"). A válaszokból az tűnt ki, hogy a megkérdezettek többsége szerint a döntéshozók inkább a személygépkocsi-közlekedést támogatják a tömegközlekedéssel és a gyalogos közlekedéssel szemben, és az autók technikai fejlesztésében rejlő lehetőségeket is optimistábban ítélik meg.
A vizsgálat összefoglalójából az is kiderült, hogy a fővárosiak részéről a kerékpározás elfogadottsága egy 5-ös skálán 3,5-es érték.

A kutatók az alábbi fontos következtetésekkel zárták tanulmányukat:
— Nem szabad hagyni, hogy a lakosok úgy gondolják, hogy a döntéshozók más célokat és megoldásokat tartanak fontosnak, mint ők. A polgároknak lehetőséget kell teremteni, hogy véleményüket és nézőpontjukat érvényesíthessék az előkészítési és döntési folyamatok során. Ehhez a különböző civil szervezetek segítséget nyújthatnak.
— A különböző közlekedéspolitikai prioritásokat és célokat az érintettek számára közérthetően kell megfogalmazni, a különböző ok-okozati kapcsolatokat egyértelművé kell tenni. A válaszadók (és néha a közvélemény-formálók) sincsenek mindig tisztában egyes közlekedési fogalmak és folyamatok jelentésével, működési mechanizmusával.
— A szakemberek viszont régóta tisztában vannak azzal, hogy a forgalmi problémák a hagyományos szemlélettel és további kapacitásnöveléssel nem követhetők és nem oldhatók meg. Ez a felismerés az autóvezetők többségében is tudatosodott már. Emiatt is talán, de a tömegközlekedés támogatottsága jellegzetesen a belvárosi területeken, a kerékpározás támogatottsága pedig a külvárosi területeken magas.
— Jelenleg Budapesten a kerékpárt inkább a szabadidő eltöltéséhez és sportolásra alkalmazható eszköznek tekintik, mintsem a belvárosi közlekedési problémák megoldásához hozzájáruló, viszonylag olcsó és környezetbarát utazási módot.
— A budapestiek 40%-a (!) a feltételek javulása esetén többet használná kerékpárját, ebből 9% hajlandó lenne rendszeresen, munkába-iskolába járáshoz is igénybe venni. Ez nem jelentéktelen szám.
— A kerékpározási kampányokat Nyugaton már sikeresen alapozzák az egészséges és környezettudatos életstílus szemléletmódjára. Hazánkban ezek a szempontok még nem divatosak". (Divat viszont ezeknél a pénzhiányra hivatkozni: Nincs pénzünk rá, nem engedhetjük meg magunknak!") Nagyobb sikerre számíthat az olyan népszerűsítő kampány, amely inkább helyezi a hangsúlyt a kerékpározás olcsóságára, gyorsaságára (főleg a rövid távú utazásoknál!), vagy a biztonságra ott, ahol már megfelelő eszközök és kerékpárutak utak állnak rendelkezésre.
(BringaInfo)

Balogh Gábor


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.