kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A levegőszennyezettség növeli a halálozások számát Budapesten

A szennyezett levegő miatt fővárosunkban is növekszik a halálozások száma. Erről számol be a Budapesti Közegészségügy legújabb számában* megjelent tanulmány, amelynek főbb megállapításait az alábbiakban ismertetjük.
Az Európai Közösség által finanszírozott "Környezet 1991—94" elnevezésű program keretében 15 országban végzett vizsgálat megerősítette a levegőszennyezettség időnkénti igen magas koncentrációjának egészségkárosító hatásait.
· A különböző légszennyezők és a napi halálozások, valamint sürgősségi kórházi betegfelvételek közötti összefüggések vizsgálatának főbb eredményei a következők voltak:
· A külső téri levegő szálló por koncentrációja a nyugat-európai országokban összefüggést mutatott a napi összhalálozással és a szív-keringési eredetű, valamint a légúti betegségek miatti halálozással.
· A kén-dioxid koncentráció összefüggésben volt az összhalálozással, valamint a szív- és érrendszeri, valamint a légúti mortalitással.
· A nitrogén-dioxid-koncentráció emelkedése növelte az összhalálozás kockázatát, az egyes betegségcsoportok miatti halálozásét azonban nem.
· A közép-kelet-európai városokban, ahol a kén-dioxid és a korom mérési adatok álltak rendelkezésre, kisebb hatásokat észleltek, néhány esetben azonban a relatív kockázat szignifikánsan emelkedett.
Az eredmények alapján új program kezdődött (APHEA-2), amelyhez Magyarország Budapestre kiterjedő vizsgálatokkal kapcsolódott. A vizsgálat keretében Budapest nyolc mérőpontján mért kén-dioxid (SO 2 ), nitrogén-dioxid (NO 2 ), szén-monoxid (CO), teljes szálló por (TSP) és 2 mérőponton mért ózon (O 3 ) rövid távú koncentráció-változásának hatását tanulmányozták a napi össz- és okspecifikus halálozásra (1992-1995 közötti adatokkal).
A halálozási adatokat a KSH adta meg. Külön vizsgálták az összes halálozást (a külső okok miatti halálozás kivételével), a légzőszervi betegségek miatti halálozást, valamint a szív- és keringési betegségek miatti halálozást. A vizsgált korcsoportok 15—64 évesek, 65—74 évesek, valamint 75 évesek és idősebbek voltak, a nemek együttes figyelembevételével.
A levegőszennyezettségi adatokat az ÁNTSZ Fővárosi Intézete által üzemeltetett monitorhálózat mérőállomásai biztosították.
A kutatók az alábbi főbb megállapításokat tették:
A légszennyező anyagok koncentrációja a vizsgált időszak alatt csökkent. Az ózont kivéve a téli hónapokban magasabb a szennyezettség.
A légszennyezők között, valamint az egyes légszennyezők és a hőmérséklet között meglehetősen nagy a kapcsolat. A legerősebb korreláció a porkoncentráció (TSP) és a NO 2, valamint a hőmérséklet és az ózontartalom között volt.
Minden légszennyező anyag koncentrációjának emelkedése emeli a légzőszervi halálozások számát, a nitrogén-dioxidé és az ózoné pedig a szív-érrendszeri halálozás kockázatát is növeli. A fiatalabb felnőttek (15—64 évesek) kockázatnövekedése minden szennyezőnél tapasztalható. Az idősebbek légzőszervi halálozásánál elsősorban az ózon hatását lehet kimutatni. A halálozás kockázatát legnagyobb mértékben a kén-dioxid koncentrációjának emelkedése növeli: a légszennyezést követő 3. napon a 15—64 évesek légzőszervi halálozását mintegy 40%-kal emelte meg, azonban a kén-dioxid ezt előidéző 50 µg/m 3 -es napi átlagkoncentráció-növekedése a fővárosban meglehetősen ritka esemény.
A kén-dioxid hatása csak télen volt statisztikailag szignifikáns, ezzel szemben a nitrogén-oxidok csak a nyári időszakban fokozták a halálozás kockázatát. A többi légszennyező szignifikáns kockázatnövelő szerepét mindkét időszakban ki lehetett mutatni. Az összhalálozás kockázatát legnagyobb mértékben az ózonkoncentráció emelkedése növelte (mintegy 30%-ban) a nyári időszakban. Az ózon kockázatnövelő hatását elsősorban a fiatalok körében lehetett kimutatni minden betegségtípusnál. A fiatalabb felnőttek légzőszervi halálozásának kockázatát az ózon 16%-kal növelte a téli időszakban. Hasonló mértékben növelte a kockázatot a TSP (17%) és a kén-dioxid (13%) is télen. A kén-dioxid kifejezett hatása az idősek légzőszervi halálozására a levegőminőség romlását követő második napon volt a legkifejezettebb. Meg kell azonban említeni, hogy a légzőszervi betegségek miatti napi halálozás esetszáma viszonylag alacsony, a teljes lakosságban átlagosan 3,8 halálozás fordult elő. Az egyes korcsoportokban természetesen még alacsonyabb a napi esetszám. Így, bár a kockázatnövekedés százalékos értéke magas, ez a gyakorlatban nem jelent olyan nagy számú halálozási többletet.
A levegőszennyezettség hirtelen megnövekedése Budapesten évente mintegy 400 ember haláláért közvetlenül. A tanulmány azt is ismerteti, hogy fővárosunkban a vizsgált időszakban az évi átlagos halálozás 29 200 volt, ami más európai városokkal összevetve magasnak számít.
A fenti megállapításokhoz még az alábbiakat fűznénk hozzá:
1. A tanulmányban ismertetett adatok csak a hirtelen megugró légszennyezettség, azaz egy átlagos "tiszta" levegőjű nap és egy átlagos "szennyezett" levegőjű nap közötti koncentrációnövekedés hatásait mutatják, és nem térnek ki a "megszokott", Budapestet általában jellemző szennyezettség egészségügyi hatásaira. Ezt nem bírálatként mondjuk, hiszen nem is ez volt a tanulmány célja. Csupán arra kívánunk rávilágítani, hogy a nemzetközi szakirodalom és a hazai halálozási adatok alapján kijelenthető: az évi 400 halálozás csak egy részét képezi a légszennyezettség miatt bekövetkező idő előtti halálozásnak. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy már ez a 400 haláleset is csaknem a háromszorosát teszi ki a közlekedési balesetben elhunytak (1997-ben 143 fő) számának.
2. A légszennyezettség miatti megbetegedések a halálozások sokszorosát teszik ki. (Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint például Ausztriában, Franciaországban és Svájcban évente 21 ezer idő előtti légzőszervi halálozás történik a környezetszennyezés miatt, ugyanakkor a gépjárművek okozta légszennyezés évente mintegy 300 ezer légcsőhurut megbetegedést okoz a felnőtteknél, és 162 ezer asztmás rohamot a gyermekeknél.) Fontos lenne ezt a kérdést Budapesten is alaposan tanulmányozni.
*Páldy Anna (Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézete) Bobvos János és Vámos Adrienne (ÁNTSZ Fővárosi Intézete): A levegőszennyezettség rövid távú koncentrációváltozásának hatása a napi halálozásra Budapesten (APHEA-2 vizsgálat). Budapesti Közegészségügy, 2000/4. szám.

Beliczay Erzsébet


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.