kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Középpontban a felmelegedés

A globális felmelegedéssel összefüggésben a világsajtó különösen sokat foglalkozott néhány megdöbbentő jelenséggel.
Olvad az Északi-sark jege
Tavaly augusztusban a New York Times a címoldalon adott hírt arról, hogy egy tudóscsoport, amely felmérést végzett az Északi-sark környékén, megállapította: szinte nincsenek úszó jéghegyek a tengeren. Az Északi-sark közvetlen közelében egy körülbelül másfél kilométer átmérőjű jég nélküli folt keletkezett az óceánon. Bár ez a jégmentes terület 10 nap múlva eltűnt, mégis okkal keltette fel a közvélemény figyelmét. Szakértők szerint legutóbb 50 millió évvel ezelőtt borította az Északi-sarkot víz.
Több szakember hívta fel a figyelmet már korábban is a jégtakaró olvadására. 1999 végén tengerészek mérései alapján megállapították, hogy az utolsó 40 évben a Déli-sark nagy része fölött 40%-kal vékonyabb lett a jégtakaró a melegebb hónapok alatt. Egy másik tanulmányban norvég tudósok állítják, hogy előreláthatóan 50 év leforgása alatt nyárra teljesen eltűnik majd az Északi-sark jege.

Gyorsabb felmelegedést jósolnak
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottsága (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC), amely a témával foglalkozó neves tudósokat tömörít, egyre biztosabban állítja, hogy a globális felmelegedésnek az ember az oka. Szintén ezen testület tavaly azt jelezte előre, hogy a felmelegedés kétszer akkora mértékű lesz, mint korábban gondolták. Ha ez valóban megtörténik, a Föld felismerhetetlenül megváltozik és melegebb lesz, mint a dinoszauruszok idején.
Hágai holtpont
Bár volt szó arról, hogy a tavaly novemberben Hágában tartott klímatárgyalások kudarca után még 2000. év vége előtt újra össze kell hívni a feleket, és fel kell oldani az ellentéteket, a különbség az Egyesült Államok és Európa nézőpontja között akkorának bizonyult, hogy nem lehetett áthidalni. A tárgyalások kudarca különösen elkeserítő volt, mivel ez lehetetlenné tette a már előkészített további lépések megtételét a kibocsátások csökkentésére.
Környezetpártoló iparmágnások
A tavalyi év azzal kezdődött, hogy a Ford és a Daimler-Benz elhagyta a Globális KlímaSzövetséget (GCC), a legfőbb ipari lobbiszervezetet, amely fellépett a Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt kibocsátás-korlátozásokkal szemben. Nem sokkal később a Texaco is kilépett, és így ő lett az első nagy amerikai Államok olajvállalat, amelyik otthagyta a süllyedő GCC-t. A döntést indokló levelében a Texaco kifejtette, hogy a vállalat "osztozik a társadalom nyugtalanságában az éghajlatváltozást illetően", és "túl kíván lépni azokon a hosszas vitákon, amelyek a tudományos bizonytalanságokra hivatkoznak."
Az Egyesült Államok egyre több nagyvállalata kötelezte magát az üvegházgázok kibocsátásának jelentős csökkentésére — olyan mértékűre vagy még nagyobbra, mint amekkorát az Egyesült Államok a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt. Egy felmérés szerint, amit a hágai tanácskozás idején tettek közzé, az Egyesült Államok leggazdagabb vállalatai vezetőinek 34 százaléka támogatta a klíma-megállapodás jóváhagyását, és csupán 26% ellenezte azt.
2000-ben a Honda és a Toyota hibrid (részben elektromos árammal hajtott) autókat dobott a piacra. Ezek az autók 40 százalékkal kevesebb szén-dioxiodot bocsátanak ki, mint a hagyományosak. A Ford bejelentette, hogy ő is hamarosan csatlakozni akar hozzájuk. William Ford, aki a múlt évtől a vállalat elnöke, kijelentette, hogy az éghajlatváltozás a legnagyobb kihívás a világ számára, ami elől nem lehet elbújni.
(Grist Magazine)



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.