kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A Levegő Munkacsoport hírei
2001. február

Olcsó az atomenergia?
Az Országos Atomenergia Hivatal elnöke bírálta az országgyűlés azon döntését, hogy az állami költségvetés megszüntette a Nukleáris Pénzügyi Alapnak nyújtott támogatást. A vonatkozó törvénymódosítást a Levegő Munkacsoport kezdeményezte annak érdekében, hogy ezen a téren is megvalósulhasson a "szennyező fizet" törvényben is rögzített elve. A Paksi Atomerőmű ugyanis a beruházásához történt állami alapjuttatásnak nemcsak hogy a kamatát nem fizette ki, de a felgyorsult infláció miatt még az eredeti tőke összegét sem. Sőt, mivel a törlesztését költségként számolhatta el, így a vonatkozó társasági adót sem fizette meg. (Az ezzel kapcsolatos részletes kimutatásokat a Levegő Munkacsoport korábbi tanulmányai tartalmazzák.) Ezen felül az atomerőmű építésével és üzemeltetésével összefüggő környezeti károk is elsősorban az egész társadalmat terhelik, nem pedig az atomerőművet. Természetesen feltétlenül szükséges, hogy megfelelő mértékű forrás képződjön az erőmű lebontásának és a hulladék elhelyezésének költségeire, azonban ezeket az összegeket teljes egészében a Paksi Atomerőműnek kell megfizetnie. Elfogadhatatlan az atomenergiához kötődő érdekcsoportok azon érvelése, hogy amennyiben az állam nem fordít erre a célra közpénzeket, akkor "az az áram további, drasztikus emelését vonná maga után" (Népszabadság, 2001. február 2.). Ezzel az érvelésükkel saját maguk cáfolják az olcsó atomenergia mítoszát, és fokozottan alátámasztják az indokolatlan állami támogatások megszüntetésének és az árak helyretételének a szükségességét.
Zöldebb villamos energia törvény szükséges
A villamos energiáról szóló új törvény (Vet.) tervezete már az országgyűlési képviselők asztalán fekszik. A Levegő Munkacsoport más szervezetekkel együttműködve módosító javaslatokat dolgozott ki annak érdekében, hogy a törvényben jobban érvényesüljenek a környezetvédelem érdekei, és az ebben a vonatkozásban is megfeleljen a nemzetközi kötelezettségvállalásainknak, valamint a klímavédelem magyarországi stratégiájáról hozott kormányhatározatnak. A törvényalkotóknak figyelembe kellene venniük a megújuló energiaforrások és a hulladékenergia felhasználásának, valamint a kapcsolt energiatermelésnek a környezetvédelmi hasznait, és ennek megfelelően ezeket előnyben kell részesíteni a törvényben is. Célszerű előírni azt is, hogy fogyasztó a lehető legkisebb költséggel jusson villamos energiához oly módon, hogy számításba veszik az elkerült költségeket is, beleértve az elmaradt környezeti károkat. További fontos szempont, hogy a hazainál lazább környezetvédelmi előírásokat alkalmazó külföldi erőműveket ne támogassuk az onnan származó áram importjával.
Csömöriek is az Auchan ellen
A káposztásmegyeri lakók már korábban tiltakoztak a lakóhelyük közelébe tervezett Auchan bevásárlóközpont ellen. Most pedig a Csömöri Polgárok Érdekvédelmi Egyesülete emelte fel a szavát az ellen, hogy az Auchan a Kistarcsa és Csömör közötti területen hasonló beruházással próbálkozik. A cég a 20 ezer négyzetméter fölötti alapterületű bevásárlóközpontok építéséhez kötelező környezeti hatásvizsgálatot (khv) úgy próbálja megkerülni, hogy egymás melletti telkeken kettő, egyenként 20 ezer négyzetméternél kisebb áruházat építene. Ezért a Levegő Munkacsoport szorgalmazza, hogy a készülő új khv-kormányrendelet írja elő: minden új beruházásnál számításba kell venni a hatásterületen működő, illetve tervbe vett összes létesítményt. A csömöri polgárok félnek, hogy a bevásárlóközpont miatt az M0-s nyomvonalát a település számára hátrányos módon fogják vezetni. (Sajnos egyre több példa van arra, hogy az állam és az önkormányzatok sok milliárd forint közpénzt költenek a bevásárlóközpontokat kiszolgáló utak építésére, szélesítésére, felújítására.) Ezen túlmenően, ahogy az már máshol is megtörtént, a bevásárlóközpont és annak hatalmas parkolója éppen a közúti forgalom káros környezeti hatásaitól óvó védőerdő helyét foglalná el.
Új rendelet lesz a környezeti hatásvizsgálatról
Készül a környezeti hatásvizsgálatról (khv) szóló új kormányrendelet. A tervezet szövegét megismerve, a Levegő Munkacsoport támogatja azt, és szorgalmazza a rendelet mielőbbi elfogadását. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra a problémára, hogy a beruházó az engedélyezési dokumentáció részeként közvetlenül finanszírozza a khv-t, hasonlóan az uniós gyakorlathoz. Ennek az a következménye, hogy a szakértők által elkészített tanulmányok szinte mindegyike — a beruházó elképzeléseinek megfelelően — megvalósíthatónak "hozza ki" a létesítményt (jellemző példa erre a Levegő Munkacsoport gyakorlatában a budaörsi Auchan és a West End City Center, de a környezetvédő civil szervezetek számtalan hasonló esetet tudnának említeni). Az így elkészített khv-kban csak utalás sincs arra, hogy más helyszínben, más technológiában, más mennyiségekben (intenzitásban), esetleg más tevékenységben érdemesebb lenne gondolkodni. Ezáltal a khv elkészítése nagyrészt értelmét veszti. Fontos lenne az is, hogy az engedélyezési eljárások költségvonzatait súlyuknak megfelelően vegyék figyelembe, és ezeket a környezetvédelmi felügyelőség építse be az eljárási díjaiba. Az így keletkező többletbevétel lehetőséget nyújtana a felügyelőségek munkájának javítására is. Ez rendkívül fontos, hiszen jelenleg a jól felkészült, nagy tőkeerejű vállalkozások gyakran macska-egér játékot játszanak az elkeserítő körülmények között dolgozó magyar köztisztviselőkkel. Hibás az a hazai gyakorlat is, hogy a lakosságot általában csak akkor vonják be a döntéselőkészítési folyamatba, amikor a tervek már teljesen készen vannak és nehéz bármin is változtatni.
A budai alsó rakpart hatásvizsgálatáról
Elkészült a budai alsó rakpart kiszélesítésével kapcsolatos előzetes környezeti hatásvizsgálat. A Levegő Munkacsoport szerint a budai főgyűjtő csatorna ide tervezett szakaszának megépítése már régóta sürgető feladat. Az 1,8 méter átmérőjű csatorna lefektetése azonban nem lehet indok a rakparti út 7 méteres kiszélesítésére és kétszer két sávosra bővítésére. A hatásvizsgálat kimutatta, hogy az útszélesítés miatt megnövekvő forgalom fokozott zajterhelést és levegőszennyezést okoz. A nitrogénoxidok koncentrációja kedvezőtlen légköri viszonyok mellett jóval túllépheti az egészségügyi határértéket. Megnövekedhet a szálló por koncentrációja is, amely nehézfémeket és egyéb súlyosan egészségkárosító anyagokat tartalmaz. A járulékos útfejlesztések (elsősorban a le- és felhajtók bővítése), amelyeket a hatástanulmány megemlít, szintén növelik majd a gépjármű-forgalmat az egész érintett térségben, beleértve a XI. kerület már egyébként is túlterhelt főútvonalait. Ráadásul a hatástanulmány a közúti kapacitások bővítésének szükségességét a Duna part közelébe (a Mocsáros dűlőn, Óbuda-Újlakon, a Lágymányosi iparterületen, illetve a Lágymányosi hídtól délre eső Infoparkban) tervezett, jelentős többletforgalmat gerjesztő nagyberuházásokkal is indokolja! A Levegő Munkacsoport határozottan ellenzi a sok milliárd forintba kerülő, a főváros sűrűn lakott területein a környezetszennyezést tovább növelő rakpartszélesítést. Ugyanakkor sürgeti azoknak a forgalomcsillapítási és egyéb, a belbudai térség lakhatóságát javító intézkedéseknek, beruházásoknak a megvalósítását, amelyeknek a tervei a rakpartbővítés kapcsán készültek el. Azonban a szakértői vélemények szerint ezeknek a beruházásoknak a túlnyomó többsége (a 19-es villamos meghosszabbítása a Margit-hídig, a 86-os busz forgalmi előnyben részesítése, forgalomkorlátozás a Fő utcában stb.) már most is megvalósítható és összességében tizedannyiba kerülne, mint a tervezett útszélesítés.
Felhívás a Magyar Országgyűléshez a Budapesti Agglomeráció zöldterületeinek védelmében
A zöldterületek hatalmas mértékben felértékelődtek az egész nyugati civilizációban. Hosszú távon az ingatlantulajdonosoknak elemi érdeke, hogy a környezetükben minél több (fél)természetes, értékes zöldterület legyen. A városokból kitelepülés, az újabb és újabb zöldmezős beépítések, ipari- és kereskedelmi beruházások azonban nemcsak a zöldterületek pusztulásával járnak, hanem új infrastruktúra kiépítését is igénylik és hatalmas mértékben növelik a közlekedési igényeket. Mindez rendkívüli terheket jelent a nemzetgazdaság számára: a saját pénztárcánkon is tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt évtizedben mekkorát nőttek a közüzemi díjak, a közlekedési kiadások, és ugyanakkor színvonalukkal egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Ha a jelenlegi folyamatok tartósulnak, akkor a meglevő hálózatot nemhogy korszerűsíteni, de még karbantartani sem fogjuk tudni, a díjak pedig továbbra is meredeken emelkednek és az új területek ellátatlanok maradnak.
A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve egyeztetés alatt van. Budapest és 78 környéki település szerkezeti, területi, infrastrukturális, környezeti kérdéseinek összehangolása és a szabályozás törvényi szintre emelése lehetővé teszi majd, hogy a térségben élők hosszú távú gazdasági, társadalmi-kulturális és környezeti érdekei jobban érvényesülhessenek. A szabályozás korlátozná a helyi önkormányzatok lehetőségeit abban, hogy védendő zöldterületeket (beleértve a mezőgazdasági területeket) beépíthető területté soroljanak át.
Hasonló tervezet készült a Balaton térségében is, amelynek egyeztetése két évig tartott. Az egyeztetési időszakban építési moratóriumot rendeltek el. Nem valószínű, hogy a Budapesti Agglomeráció esetében — ahol az érdekütközések a balatoni térségnél jóval nagyobbak — az egyeztetés gyorsabban mehetne végbe.
Az érintett települési önkormányzatok egy része sajnos gyorsított ütemben igyekszik átsorolni a területeit oly módon, hogy mire a szabályozás hatályba lép, minél nagyobb terület kerüljön építési övezetbe. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy az Országgyűlés haladéktalanul vessen gátat ennek a kedvezőtlen folyamatnak egy terület-átsorolási moratórium bevezetésével, amely a végleges szabályozás elfogadásáig maradna érvényben. A moratórium nem bénítana meg minden beruházást, csak az ingatlanspekulációt fékezné, és segítene megóvni a még megmaradt zöldterületeket.
A moratórium feltétlenül szükséges ahhoz, hogy megszüntesse egyes önkormányzatoknak az alapvető alkotmányos jogokat sértő tevékenységét. Az Alkotmánybíróság ugyanis megállapította: "Az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje."

Lukács András


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.