kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A folyó és a lány


Kinga szeretett a folyó melletti fasoron sétálgatni. Még a rakparton közlekedő autók zaja és kipufogógáza sem tántorította el. Érezte a folyó erejét, még innen is, ilyen messziről. Elképzelte, milyen lenne, ha a folyót mindkét oldalról fűzfák határolnák, és a hullámai a homokos partra csapnának ki újból és újból. Persze, nyilván így is volt ez valamikor
Kinga egyszer csak úgy érezte, hogy közelebb kellene mennie a folyóhoz, olyan közel, amennyire csak lehet. Átszaladt a rakparton, majd lement a lépcsőkön, egészen a vízig. Most még jobban érezte a folyó energiáját. Olyan érzése volt, hogy a hatalmas víztömeg szeretetet áraszt magából. És mintha mondani is akarna valamit. Kinga egyszer csak meghallott valamit, nem a fülén keresztül, hanem mintha a szívén át jött volna az üzenet.
— Köszöntelek, Kinga! Jó, hogy itt vagy!
— Te tudsz beszélni?
— Azokkal igen, akik képesek meghallani engem. Sajnos, egyre kevesebben vannak ilyenek.
— Hogy lehet, hogy én hallom a hangodat?
— Mert te még érzed, hogy a Földanya gyermeke vagy. Te még tudod, hogy milyen közeli kapcsolat van közöttünk.
— Igen, én nagyon közel érezlek magamhoz téged. Ugyanúgy, mint az erdőt és a hegyeket.
— Persze, hiszen mi vagyunk a te éltető közeged. Nélkülünk nem tudnál életben maradni, és nem éreznéd értelmét az életnek.
— Az biztos, hogy sehol máshol nem érzem magam olyan jól, mint az erdőben vagy a vízparton. Teljesen megnyugszom, elszáll minden gondom, és feltöltődöm energiával.
— Mi vagyunk a te igazi otthonod. És te azon kevesek közé tartozol, akik ezt még érzik. Ezért te vagy a mi reménységünk.
— A reménységetek? De hát — mit tehetek én értetek?
— Már az is jó, hogy vagy. Látod, mivé lettem, milyen barnák és piszkosak a habjaim! Alig van már bennem élet. Betonfalak közé szorítottak, arra terelgetnek, amerre kedvük tartja. Nem jönnek már fürödni belém az emberek, még a kutyájukat is féltik a vizemtől. Pedig én adni akarok, tiszta ivóvizet, nagyszerű fürdőhelyeket, gyönyörű tájat. Meg akarom termékenyíteni a földeket, és minél több élőlényt szeretnék táplálni, úgy, mint régen.

— Tudom, de hát én nem tudok tenni semmit ez ellen! Az emberek többségének fontosabb a pénz, mint a folyók és az erdők.
— Én mégis azt mondom, hogy jó, hogy vannak még olyanok, mint te! őrizd meg magadban azt az érzést, amit felénk táplálsz, és ezt add át annyi embernek, ahánynak tudod! Ha egynek, egynek, ha ezernek, ezernek. Talán még idejében észbekapnak az emberek. Te pedig mindig boldogabb leszel, mint a többi ember, amíg nem felejted el, hogy összetartozunk. Sokat tudunk adni neked, de te is sokat adsz nekünk.
Ezzel a hang elhallgatott. Kinga megsimogatta a hullámzó, barnás vízfelszínt, aztán elindult vissza, az autók és az emberek közé.

Mikola Klára


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.