 | ||
kapcsolat lélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
|
||
| ||
 |
||
  |
|
|
|
Külföldi cégek és magánszemélyek támogatása
A Levegő Munkacsoport évek óta szorgalmazza az állam és az önkormányzatok által nyújtott támogatások piackonform felülvizsgálatát, különös tekintettel a környezetet terhelő tevékenységek és termékek támogatására. A gazdaságot szabályozó összes tényező vonatkozásában igaz az, hogy az EU gazdasági szereplői részére biztosítani kell az azonos versenyfeltételeket. A közösség versenypolitikája elsődleges célja és eszköze annak, hogy az egységes piac a maga teljességében valósulhasson meg. A versenypolitika két, jól elkülöníthető részre osztható: egyfelől szabályozza a gazdaság szereplőinek egymás közötti megállapodásait (antitröszt politika), másfelől ügyel arra, hogy az egyes államok piaci szereplése ne járjon a versenyfeltételek torzulásával. Az alábbiakban az ezen alapvető feltételeket súlyosan torzító egyes magyar szabályozókra hívjuk fel a figyelmet.
Az Európai Bizottság 2000. évi (novemberben közreadott), Magyarország felkészültségéről szóló Jelentésében alapvetően megerősítette, hogy súlyosan kifogásolja a a külföldi tőke által élvezett kiemelt támogatási rendszert: Az üzleti környezetben rejlő legfőbb problémák egyike a közép- és kisvállalkozások számára a vállalati szféra adószerkezete, amely a nagy multinacionális cégeket kedvezményezi. Amíg az átlagos adóteher a multinacionális cégek számára 8%-os (beleértve az adómentességeket is), addig a kkv-k átlagos adóterhe 17% körüli."
Az 1999. évi APEH Gyorsjelentés adatai szerint a helyzet még rosszabb a hazai tulajdonú cégekre nézve.
A közúti jármű gyártása" szakágazatot vizsgálva a tulajdonhányad és az átlagos társasági adóteher alapján az alábbi képet kapjuk:
Tehát a multinacionális cégek tulajdonában lévő és a környezet terheléséhez nagymértékben hozzájáruló személygépkocsi-gyártás gyakorlatilag nem fizet társasági adót. A 100%-os belföldi tulajdonú és a 25—50% közötti külföldi tulajdonú cégek csoportjába nagyrészt az autóbusz-gyártás tartozik, amely a személyautózásnál jóval kevésbé környezetszennyező tömegközlekedést szolgálja ki.
A jelenlegi helyzet nemcsak az EU jogszabályait sérti többszörösen, hanem a magyar jogrendet is semmibe veszi:
— a tulajdon szerinti megkülönböztetés alkotmányellenes,
— a környezetet súlyosabban terhelő tevékenység, illetve termék pénzügyi előnyben részesítése szintén alkotmányellenes és ellentétes a környezetvédelmi törvény előírásaival is,
— a multik támogatása a kkv-k rovására durván sérti a versenytörvényt (a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényt).
Az önkormányzatok is számos módon nyújtanak támogatást a külföldi cégeknek. Az ilyen célú helyi adókedvezmények olyan ellenőrizhetetlen támogatási mértéket értek el, hogy az EU jelentése is tarthatatlannak minősítette a helyzetet. Becslésünk szerint a különböző helyi adókedvezmények éves összege 60 milliárd forintra tehető (az összes helyi adóbevétel 2000-ben mintegy 200 milliárd forint volt, és ennek legalább 30%-át teheti ki a külföldieknek adott kedvezmény).
A külföldi befektetők támogatásának további formája az, hogy földet és közművesítést ingyenesen vagy alacsony áron bocsátanak rendelkezésükre, ezzel is hátrányos helyzetet teremtve a hazai kisbefektetők számára.
Az EU szakértői — értesüléseink szerint — azt követelik a magyar illetékesektől, hogy a külföldi működő tőkének adott minden támogatást (az önkormányzati szinten nyújtott adókedvezményeket is) mutassanak ki!
A további kedvezmények skálája szinte végtelen. Csak az általános forgalmi adó terén említenénk itt két példát:
— A külföldi tulajdonú cégeknek az áfát gyakran még hitelezniül sem kell a vámszabad területek részére történő vásárlások esetében (ez évente mintegy 50 milliárd többlet profitot jelent).
— Ezeknek a cégeknek a beruházások utáni áfát sem kell hitelezniük a vámszabad területek után (ez eddig összesen kb. 100 milliárd forint kedvezményt eredményezett a számukra).
A társasági adó Magyarországon a legalacsonyabb, akár az Európai Unió tagállamaihoz, akár a környező országokhoz viszonyítjuk. Ezt további kedvezményekkel is tetézik, így a társasági adó szintje egyes nagyberuházásoknál általában 10 évig nulla. A fenti pontokban bemutatott tényezőkkel együtt ez szinte korlátlan összegű adókedvezmény elszámolását teszi lehetővé. 2000-ben a német társasági adószinthez viszonyítva — az alacsony adószintet és a kedvezményeket egyaránt figyelembe véve — ez nagyságrendileg évi 500 milliárd forint adókedvezményt jelentett.
A Pénzügyminisztérium csak azt mutatja be, amit a 18%-os társasági adóból elenged, és általában ezt is csak százalékos mértékben, nem pedig összegszerűen. Azt is tudnunk kell, hogy az EU országai által alkalmazott magasabb társasági adó szintjét az adóharmonizáció keretében Magyarországnak át kell vennie. (A társasági adó szemtelenül alacsony magyarországi szintje sérti az EU-tagországok érdekeit.) Erről a fontos követelményről a Pénzügyminisztérium szándékosan nem tájékoztatja a közvéleményt, mert attól fél, hogy a külföldi tőke egy része esetleg kivonul.
Véleményünk szerint azonban ez utóbbi gyakorlatilag csak akkor következne be, ha a társasági adó szintje Magyarországon meghaladná a velünk versenyben lévő közeli országok adószintjét. Csehországban például ez a szint 39%, ugyanakkor az újonnan bejövő külföldi működőtőke-befektetés éves nagysága és növekedése jelenleg jóval nagyobb, mint nálunk! Csehországban 1999-ben ez az összeg 5,1 milliárd dollárt tett ki, míg nálunk csak 1,7 milliárd dollár volt!
A külföldi tőkebefektetések következtében Magyarországon a külföldi tulajdon hányada olyan mértéket ért el, ami már zavarja a gazdaság normális működését.
Bár az EU folyamatosan azt követeli tőlünk, hogy már most szüntessük meg a befektetési adókedvezmények jelenlegi osztogató rendszerét, a Pénzügyminisztérium mégis ragaszkodik a kedvezmények változatlan formában való fennmaradásához egészen a csatlakozás időpontjáig. Ennek a hátterében az áll, hogy a külföldi befektetők zsaroló taktikát folytatnak azzal, hogy kivonulással fenyegetnek meg bennünket. Ennek elhárítására nemzetközi összefogás és ezáltal szigorú példa statuálása szükséges.
|
JELES NAPOK |
|
| Augusztus 01. A szoptatás világnapja |
| Augusztus 09. Állatkertek napja |
| Augusztus 09. A bennszülött népek világnapja |
| Augusztus 20. 1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét |
| Augusztus 06. Hirosima-Nagaszaki emléknap |
|
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.