kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Átalakulóban az EU közlekedéspolitikája
Beszélgetés Isabelle Durant belga miniszterelnök-helyettessel és közlekedési miniszterrel

"Fenntartható Fejlődés az Európai Unióban: A közlekedési igények kezelése, a gazdasági növekedés elősegítése" — ezzel a címmel rendezett nemzetközi konferenciát Brüsszelben Isabelle Durant belga miniszterelnök-helyettes és közlekedési miniszter az EU belga elnökségének kezdetén, 2001 júliusában. A rendezvény alkalmából fogadta a sajtó néhány munkatársát, köztük a Lélegzet képviselőjét is.
A sajtóbeszélgetésen Isabelle Durant hangsúlyozta, hogy a belga elnökség ideje alatt, vagyis az elkövetkező fél évben szorgalmazni fogja az EU közlekedéspolitikájának olyan átalakítását, amely megfelelően veszi figyelembe az emberi és környezeti vonatkozásokat. Az elmúlt évtizedben a közlekedés, és különösen a teherfuvarozás a legtöbb EU-országban gyorsabban nőtt, mint a gazdaság teljesítménye. Ily módon a közlekedés a saját sikerének áldozatává vált, és súlyos gondokat okoz a mindennapi életben: forgalmi torlódásokat, levegőszennyezést és egyéb káros hatásokat, amelyek rombolják településeinket. Ez a folyamat még fel is gyorsulhat az EU bővítése során.

Isabelle Durant (jobbra) válaszol Lukács András kérdéseire
A miniszterelnök-helyettes asszony szerint komoly lépéseket kell tenni a közlekedési igények befolyásolására. Nem elegendő a közlekedés hatékonyságának műszaki megoldásokkal történő javítása, mivel az így keletkező eredményeket semmisé teszi a forgalom növekedése. Mérföldkövet jelent ezen a téren az EU göteborgi csúcstalálkozója, amely kinyilvánította, hogy a közlekedés növekedését szét kell választani a gazdaságétól. Ennek megfelelően a belga elnökség három fő témakörre összpontosít majd a közlekedéssel kapcsolatban: a környezetvédelemre, a közlekedésbiztonságra és a jobb munkafeltételekre az ágazaton belül.
A közeljövőben két lényeges eseményre kerül sor, amelyek elősegítik a váltást. Először is hamarosan megjelenik a Közös Közlekedéspolitikáról szóló fehér könyv (az EU politikáját az adott téren meghatározó dokumentum — a Szerk.), amely a fenntarthatóságot tekinti alapnak. Másodszor felül fogják vizsgálni az EU-nak a transz-európai közlekedési hálózatokra vonatkozó politikáját.
Szeptember 14-től 16-ig Belgiumban ismét megtartják a Közlekedési Tanács és a Környezetvédelmi Tanács együttes ülését (amely a tagországok közlekedési, illetve környezetvédelmi minisztereiből áll — a Szerk.). Ez a második ilyen ülés lesz, az elsőre Nagy-Britanniában került sor 1998-ban. Most a fenntartható közlekedéspolitikához vezető konkrét intézkedésekről fognak tárgyalni, és ezen belül is elsősorban arról, miként lehet a teherfuvarozást egyre inkább átterelni a környezetet kevésbé terhelő szállítási módokra. Ezen intézkedések között központi szerepet fog játszani az olyan árak bevezetése, amelyek pontosabban tükrözik a valódi költségeket, beleértve a környezetvédelmi és egyéb károkat.
A sajtóbeszélgetésen Isabelle Durant válaszolt a Lélegzet kérdéseire is.
Az Európai Unió és Magyarország nemrég új megállapodást írt alá a nemzetközi árufuvarozásról, amely elősegíti a közúti teherszállítás növekedését egyebek mellett azzal is, hogy növeli a díjmentes áthaladásokra szóló engedélyek számát. Ez pedig nyilvánvalóan ellentétes az Ön által is vázolt törekvésekkel. Mit tehet a belga elnökség ennek a helyzetnek a megváltoztatására?
— A kedvezmények csak egy korlátozott időtartamra szólnak. Az EU-nak 2002 után felül kell majd vizsgálnia ezeket. Úgy vélem, hogy az áruszállításnak a környezetileg kedvezőbb módokra kell átterelődnie, ezért szorgalmazni fogom, hogy a környezetvédelmi szempontból indokolatlan adó- és díjkedvezményeket töröljék el. Ennek gyakorlati megvalósítására azonban csak a belga elnökség letelte után kerülhet sor.
A magyar kormány azt tervezi, hogy ISPA-támogatást kér az országos közúthálózat burkolat-megerősítési programjára annak érdekében, hogy ezek az utak 11,5 tonna tengelyterhelést tegyenek lehetővé, amit az EU 96/53/EC irányelve ír elő. A jelenlegi körülmények között ez azt jelenti, hogy az EU és Magyarország adófizetőinek hatalmas összegeket kellene fizetniük erre a célra. Mit tehet a belga elnökség, hogy megakadályozza az EU egyik fontos alapelvének, a szennyező fizet" elvnek ezen durva megsértését?
— A belga elnökség hamarosan megrendezi az EU-tagországok közlekedési és környezetvédelmi minisztereinek második informális találkozóját. Remélem, hogy ez elő fogja mozdítani, hogy az Európai Unió és Magyarország egyaránt felismerje a közúti közlekedés gyors növekedésének hátrányait és megfelelő intézkedéseket hozzon ennek a folyamatnak a megfordítására.
A csatlakozni kívánó országok többsége, Magyarországot is beleértve, nagyszabású autópálya-építési programot indított el, miközben a meglévő közúti és vasúti infrastruktúra általában igen rossz állapotban van, és sok esetben még tovább romlik. Mi az Ön véleménye erről a kérdésről?
— Az EU arra ösztönzi a jelölt országokat, hogy javítsák a vasúti infrastruktúrájukat és kevésbé erőltessék az autópálya-építéseket. Ha a csatlakozó országokban jobb a vasúti közlekedés, akkor az kevesebb közúti forgalmat és ebből adódóan tisztább környezetet eredményez az Európai Unióban is. A mi országainkban a lakosság egyre inkább felismeri ezt a problémát, és ha a közvélemény a környezetvédelmi veszélyek miatt növekvő mértékben fogja ellenezni a bővítést, az komoly akadályát képezheti az új országok csatlakozásának. A jelölt országok kormányainak számításba kellene venniük a gazdasági növekedés és az autópálya-építés összefüggéseit vizsgáló kutatások legújabb eredményeit is. A mostani konferencián Phil Goodwin és Roger Vickerman professzorok beszámoltak a SACTRA tanulmányról, amely kimutatta, hogy ez a két tényező nem szükségszerűen függ egymástól, és még abban az esetben is, ha van ilyen összefüggés, sokszor hatékonyabb módjai vannak a gazdaság fejlesztésének, mint az autópálya-építés.
— Úgy tűnik, hogy a jelölt országok jól haladnak az EU joganyagának átvételével, ugyanakkor komoly lemaradás tapasztalható a végrehajtásban. Így például igencsak kétséges, hogy Magyarország meg tud-e majd felelni az EU levegőminőségi irányelveinek, miközben rohamosan növekszik a közúti forgalom és felgyorsult a városok terjeszkedése. Miként fogja az EU elérni, hogy az átvett jogszabályok előírásai a gyakorlatban is teljesüljenek?
— Az Európai Unió komoly figyelemmel kíséri a jogharmonizáció gyakorlati megvalósítását. Ennek megfelelően minden országnak be kell tartania az EU levegőminőségi irányelveit is, ha az EU tagországává kíván válni. A kitűzött feladatok elvégzésére konkrét határidőket és célokat kell megjelölniük, amelyek megvalósítását az EU szigorúan ellenőrizni fogja.
— Miként látja a környezetvédő társadalmi szervezetek szerepét a fenntartható közlekedéshez vezető folyamatban?
— Munkánk során szorosan együttműködünk a civil szervezetekkel. A mostani konferenciát például az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség segítségével rendeztük meg. Átfogó ismereteikkel és széles körű szakértői hátterükkel nagymértékben hozzájárultak a rendezvény sikeres megszervezéséhez. Szorgalmazzuk, hogy a jelölt országok civil szervezetei is fokozottabban kapcsolódjanak be abba a folyamatba, amely a fenntartható közlekedéshez vezet. Reméljük, hogy a jelölt országok kormányai is az Európai Unió elveinek és gyakorlatának megfelelően cselekszenek, és hatékony támogatást nyújtanak annak érdekében, hogy javítsák a társadalmi részvételt a közlekedéssel kapcsolatos döntéshozatalban.

Lukács András


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.