Először egy Budapest—New York menettérti utat tápláltunk be az interaktív térkép segítségével. A számítógépre letöltött algoritmus, mely a legrövidebb útvonal kiszámításával meghatározza az üzemanyag-fogyasztást, figyelembe vette az általunk beállított kihasználtsági mutatót is. Nos, a 30 százalékos kihasználtsága mellett egy 7597 kilométeres úton a Jumbo teljes üzemanyag-felhasználása fejenként 1478 kg kerozin. Ez 13 787 kg szén-dioxid kibocsátásának felel meg!

Az oldal arra is választ ad, hogy egy ilyen menettérti repülés alkalmával az utasonként elhasznált kerozin és annak légkört melegítő hatása tulajdonképpen mit is jelent az éghajlat számára. Megdöbbentő adatokat kaptunk: ezt a sok üzemanyagot elégetve annyi energia szabadul fel, amennyiből 38 darab 60 W-os izzót égethetnénk folyamatosan egy évig, vagy amennyi 19 ember étkezéséből felszabaduló energiával egyenlő. A fejenkénti üzemanyag-mennyiség annyi szenet tartalmaz, mint amennyi egy 803 négyzetméter alapterületű légoszlopban, vagy egy átlagos, 23 méter magas fában van. Ha ezen kerozinfogyasztás után ugyanannyi adót kellene fizetni, mint amennyit Angliában egy gépkocsi benzinfelhasználására, akkor az 1117 angol font, azaz 465 ezer forint többletköltséget jelentene! Ez a jelenlegi repülőjegy-árak 4—5-szöröse, hétvégi New Yorkban tartózkodás mellett (a MALÉV díjszabása szerint).

Ha figyelembe vesszük, hogy a MALÉV interkontinentális járatokon használt repülőgépei csak két sugárhajtóművel rendelkeznek, akkor az üzemanyag-felhasználás ennél kevesebb, és a kihasználtság is valószínűleg 30 százalék feletti.

A másik példában egy Budapest—Brüsszel repülőúton 50 százalékos kihasználtság mellett az első osztályon megtett út hatásait vizsgáltuk. (Az első osztályon tágasabbak és így nehezebbek az ülések, és a kiszolgáló berendezések is súlyosabbak, ezért itt egy főre magasabb üzemanyag-fogyasztás jön ki.) Irányonként 1011 kilométert repülve, a gép 125 kg kerozint fogyaszt utasonként, ami 1168 kg szén-dioxid kibocsátását jelenti. Ez az éghajlatváltozás szempontjából 3 darab 60 W-os izzó éves fogyasztásával, vagy két ember éves tápláléka által hordozott energiával egyenlő. Ilyenkor egy 10 méter magas fában, vagy egy 68 négyzetméter alapterületű légoszlopban megtalálható szén ég el. Nagy-Britanniában ennyi benzin után kb. 40 ezer forintnak megfelelő adót kellene fizetni. Egy első osztályú menettérti repülőgépjegy árához képest (amikor nem tartózkodik az utas szombat este Brüsszelben) ez 2001. októberi árszinten 20 százalékos többletköltséget jelentene.

Vizsgáljuk meg, hogy az utóbbi esetben mit jelent ez globális összefüggésben! Nos, jelenleg a tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás mennyisége egy főre számítva (világátlagban) évente közel négy tonna. (Ez több, mint amit az óceánok és fák el tudnak nyelni. A honlap szerint a CO 2 -kibocsátást 60 százalékkal kellene csökkenteni a légköri szén-dioxid mennyiségének stabilizálásához.) Ez alapján a honlap algoritmusa kiszámolta, hogy egy Budapest—Brüsszel menettérti úton — a megadott kihasználtsági szintnél — az utasonként elhasznált üzemanyagból keletkező szén-dioxid az átlagember negyedéves szén-dioxid-keretével egyenlő, beleértve a fűtést, főzést, világítást, közlekedési igényeket stb. Ez csak a CO 2 melegítő hatása, azonban a honlap szerkesztői megjegyzik, hogy a szén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a vízpára együttes melegítő hatása ennek körülbelül háromszorosa! (Sajnos az nitrogénoxidok és a vízpára kibocsátására vonatkozóan nem közölnek konkrét adatokat.)

Aki maga is szeretné a számításokat kipróbálni, az látogassa meg az Choose Climate honlapot: http://chooseclimate.org/flying/index.html

A konkrét számításokat tartalmazó térkép pedig itt található: http://chooseclimate.org/flying/mapcalc.html

A városok koordinátáinak megadásával lehet a távolságot kiszámoltatni. A fenti példák a térkép kis mérete miatt néhány százalékos hibalehetőséget tartalmazhatnak.