Az Alkotmány kimondja: "A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez." Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően már több határozatában is megerősítette, hogy az állam a környezetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. . Jelen esetben viszont az állam úgy nyújtana jelentős további támogatást egy súlyosan környezetszennyező tevékenységhez, hogy az egyáltalán nem szükséges bármely más alapjog érvényesítéséhez.

Az üzemanyagok jövedéki adóját a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Bizottság egyaránt környezetvédelmi jellegű adónak tekinti, amelynek mértéke befolyásolja a környezet állapotát. Az Európai Unió több hivatalos dokumentumában is megállapítja, hogy minden tagországában jelentősek a közúti személy- és teherszállítás azon költségei, amelyeket nem a használó fizet, és hogy ezeket a költségeket érvényesíteni kell a közlekedés áraiban. Ennek egyik lehetséges módja az üzemanyagok adójának emelése. Ezt a politikát tükrözte az EU gazdasági és pénzügyminisztereinek 2000. szeptember 9-én (az olajár-válság idején) kiadott közös nyilatkozata, amely szerint gazdasági és környezetvédelmi okok miatt nem szabad csökkenteni az üzemanyagok adóit. Az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciájának 1998-ban elfogadott határozata — amelyet Magyarország is aláírt — szintén rögzíti, hogy jelentősek a közlekedés által okozott olyan károk és veszteségek, amelyeknek a költségeit nem a használók fizetik meg, és ezért felhívja a tagországokat, hogy a lehető leghamarabb kezdjék meg ezeknek a költségeknek a teljes beépítését az árakba.

Az Alkotmány szerint Magyarországon piacgazdaság van, és az állam elismeri és támogatja a gazdasági verseny szabadságát. A piacgazdaság alapelveivel ellentétes, ha a gazdasági élet egyes szereplőinek nem kell megfizetniük az általuk okozott károkat és egyéb költségeket, hanem azt másokra, illetve az egész társadalomra háríthatják.

Az elmúlt 10 évben jelentősen csökkentek az államnak a jövedéki adóból származó bevételei. Ugyanakkor számottevően emelkedtek az egy dolgozóra jutó, a munkabért terhelő adók és járulékok. Tehát az üzemanyagok adója helyett inkább ezeket kellene nagyobb mértékben csökkenteni.

Az üzemanyagok jövedéki adója emelésének elhalasztására irányuló törvénymódosítást semmiféle szakmai elemzés nem előzte meg. Az Alkotmány kimondja, hogy a kormány "biztosítja a törvények végrehajtását". Ebben az esetben viszont nem került végrehajtásra a jogalkotásról szóló törvény előírása: "A jogszabály megalkotása előtt — a tudomány eredményeire támaszkodva — elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi—gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell." Szintén sérült a környezetvédelmi törvény, amely szerint a környezetvédelemmel összefüggő gazdasági szabályozó eszközök (vám-, adó- és illetékszabályok stb.) bevezetésekor, továbbá jelentős módosítások idején a döntés előkészítője minden esetben köteles az intézkedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgálni és értékelni.

Az Alkotmány megállapítja: "A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze." Ennek megfelelően a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előírja, hogy az állami szervek kötelesek elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A lakosságnak viszont nem volt alkalma megismerni azokat a kutatási eredményeket és gyakorlati tapasztalatokat, amelyek megkérdőjelezik az üzemanyag-adók csökkentésének előnyeit. Sajnos félreérthető Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozata is, amely szerint az üzemanyag-adók emelésének elmaradásával az idén az állam "23 milliárd forintot hagy a vállalkozóknál, magánszemélyeknél". Valójában ugyanis azzal nyernének a vállalkozások és a magánszemélyek, ha az állam beszedné ezt a 23 milliárd forintot, és például az egészségügyre fordítaná.