Sportolók fordultak hozzánk, hogy a Népstadion területén működő textilfestő üzem az esti órákban erős vegyszerszaggal szennyezi a környék levegőjét. Az ügyben a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőséghez és a sajtó nyilvánosságához fordultunk. Nem nagyon értettük, egy sportlétesítmény területén mit keres egy ipari üzem, de a sajtó és a felügyelőség hatására a Népstadion igazgatója úgy döntött, nem ad további engedélyt az üzem működésére.

Ugyan áprilisban érvénybe lépett a a levegőtisztaság védelméről szóló 21/2001 számú kormányrendelet, mely tiltja vonalas létesítmények (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén 100 méteres távolságon belül a növényzet égetését, de országszerte megsértik a jogszabályt, akár önkormányzatok is. Balatonföldváron például a helyi GAMESZ égette az avart, az év harmadában füstbe burkolva a települést. Panaszosunk — tanácsunkra — írt a helyi jegyzőnek egy levelet az említett rendeletre hivatkozva, melynek hatására beszüntették az égetést.

Egy pilisvörösvári háziasszony fordult hozzánk égetéssel kapcsolatos kérdésekkel, melyek szerintem általános problémák a magyar háztartásokban. A kérdések a következők voltak, mellékeltem a válaszunkat is:

Kezelhetők-e papírként a tejesdobozok?

Nem. Egyes tejesdobozok polietilén fóliát, mások még alumínium fóliát is tartalmaznak (tetrapak, kombiblock). Ezért nem lehet ezeket papírgyártási alapanyagként felhasználni. Égetni tilos, mert polietilént tartalmaz. Égésekor alkán, alkén, alkoholok (pl. metilalkohol), aldehidek (főleg formaldehid és akrolein), ketonok, zsírsavak (hangyasav, ecetsav stb.), aromás szénhidrogének (benzol, toluol) szabadulnak fel. Ezek fejfájást, bőrirritációt, idegrendszeri zavart, depressziót, impotenciát, szem- és tüdőkárosodást, rákot, tüdővizenyőt okoznak. A benzol például rákkeltő, károsan hat a csontvelőre, a májra, az immunrendszerre is.

Nem lenne-e jobb fűtéshez felhasználni a nadrágpelenkákat, mint a szeméthegyeket növelni velük?

Szintén többféle műanyagot tartalmaz, főleg polietilént, ezért nem. Javasoljuk a mosható nadrágpelenkák használatát.

Mit lehet kezdeni a használt étolajjal?

Ha nem tudja leadni a szakszerű gyűjtőhelynek (hulladékudvaroknak, vagy a feldolgozására szakosodott cégeknek), akkor semmiképpen se öntse a lefolyóba vagy a WC-be, hanem homokkal vagy hulladékpapírral felitatva tegye a kommunális hulladékgyűjtőbe.

Mit lehet kezdeni a keletkezett hamuval?

Ha fahamu, akkor talajjavításra használható, sok nyomelemet és káliumot tartalmaz, de csak mérsékelt mennyiséget bír el a talaj. A biogazdálkodásban engedélyezett tápanyagpótló és talajjavító adalék. Kis mennyiségben komposzthoz is adható. Mivel mennyisége nem túl nagy, vagy ha széntüzeléskor keletkezik, a kommunális hulladékgyűjtőbe is rakhatjuk.

Lakossági panasz nyomán mentünk megvizsgálni Demszky Gábor főpolgármester parkolóhelyét. A bazaltkockákkal kirakott felületen kinőttek a kövek között apró növények, melyek "elrondították" a szépen kövezett felületet. A gyomirtás érdekes módját választották, vastagon felsózták az egész felületet. A rómaiak kétezer éve hasonlóképp tették terméketlenné Karthagót, miután feldúlták és kifosztották. Ez a só sajnos a talajban felgyülemlik és többé lehetetlenné teszi növények ültetését és a parkoló melletti hatalmas gesztenyefákat is veszélyezteti. (A főpolgármester bizonyára vétlen az ügyben, és reméljük, felelősségre vonja az elkövetőket.)