kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Hatékonyabb jogszabályok kellenek a fák védelmére

A zöldterületek pusztításának okai többrétűek. A beruházói, építtetői érdekek erőteljes megjelenésén és az önkormányzatok érdektelenségén — vagy éppen a beruházásokban való érdekeltségén — túl a jogi szabályozás is messzemenően megkönnyíti a fák eltávolítását, illetve károsítását.
A gyenge jogszabályt tovább lazították
A fák kivágásának indokai egyedülállóan széles körűek hazánkban, kezdve az árnyékolástól, amely "gyengébb zöldséghozamot eredményez", az ősszel "váratlanul" lehulló levelek által okozott szemétképződésen át egészen a szomszéd kerítésén átnyúló faágakig, melyek "zavarják a kilátást". Csoda, hogy van még egyáltalán fa Magyarországon, hisz a jelek szerint bármely fa kivágható, amelyre valaki szemet vetett.

A fák kivágását szabályzó egyik legfontosabb jogszabály a fák védelméről szóló 21/1970. számú kormányrendelet. Jóllehet az általa biztosított védelem korábban is messze elmaradt az Európában szokásos — például az Ausztriában érvényes — mértéktől, a magyar jogalkotás még ezt is túl keménynek érezhette. A 128/1999. évi kormányrendelet ugyanis úgy módosította az említett jogszabályt, hogy az tovább bővítette a fák kivágásának lehetőségeit. A 21/1970. számú rendelet hatályát leszűkítették úgy, hogy az most már nem vonatkozik sem a lakóterületek fáira, sem pedig az utcai fasorokra. Ezek bejelentési kötelezettség nélkül, szabadon kivághatók. Semmiféle indok nem szükségeltetik a magánterületen álló fák kivágásához, amelyhez korábban a területileg illetékes hatóság — lakott területeken a jegyző — hozzájárulása kellett. Éppen abban az időszakban történt ez a könnyítés, amelyben a félelmetes méreteket öltő telekspekuláció, a bevásárlóközpontok, lakóparkok, utak építése és egyéb beruházások robbanásszerű elterjedése amúgy is végveszélybe sodorta településeink faállományát. Mindezen túl a módosítás a korábbi rendelkezéssel szemben, mely csupán a kiszáradt fák kivágására vonatkozott, meghatározza, hogy "az életet és a vagyon biztonságát veszélyeztető" fát a tulajdonos köteles eltávolítani, ráadásul sürgős veszély esetén csupán utólagos bejelentési kötelezettség mellett, még akkor is, ha a fa kivágása amúgy engedélyköteles volt. A szabadon irtható faállományon túl tehát a többi esetben is pusztán a vagyon biztonságának — végtelenül rugalmasan értelmezhető — veszélyeztetését kell felhozni indokként ahhoz, hogy a fák kivághatók legyenek.
Beadvány az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához
Az Alkotmánybíróság (AB) 28/1994. számú határozatában kimondja, hogy "az Alkotmány 18. §-ában megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti". Nyilvánvaló tehát, hogy a 128/1999. számú kormányrendelet alkotmánysértő. A Jövő Nemzedékek Képviselete (JÖNEK) ezért 2000 novemberében bejelentéssel élt dr. Gönczöl Katalinnál, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosánál, amelyben kérte, hogy állapítsa meg a rendelet alkotmányellenességét, és egyben tegyen ajánlást az alkotmányos visszásság megszüntetésére. Dr. Gönczöl Katalin 2001. június 14-i válaszában azt a tájékoztatást adta, hogy bár a beadványban felvetett sérelem a hatályos szabályozással kapcsolatos, s így az az országgyűlési biztosnak lehetővé teszi az ügy vizsgálatát, azonban a sérelem nem a hatályos jogszabály fölöslegességéből, ellentmondásosságából, illetve a jogszabály hiányából fakad, ezért az országgyűlési biztos a vizsgálat lefolytatására hatáskörrel nem rendelkezik. Az országgyűlési biztos javasolta, hogy a JÖNEK indítványát az Alkotmánybíróságnál terjessze elő. Ismeretes azonban, hogy az AB a vizsgált ügyek nagy száma miatt erősen túlterhelt, így a beadvánnyal előreláthatólag csak több év múlva foglalkozhatna. (A Levegő Munkacsoportnak és más környezetvédő szervezeteknek egyes beadványai már több éve fekszenek az Alkotmánybíróságnál.) Félő, hogy mire az újabb beadvány vizsgálatára az AB sort kerít, alig-alig marad fa, amelyet az alkotmányellenesség megszüntetése megmenthetne.
Mivel az országgyűlési biztosokról szóló 1993. évi LIX. törvény értelmében az országgyűlési biztos kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál egy jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát, a JÖNEK 2001. október 25-én levélben fordult dr. Lenkovics Barnabáshoz, az Állampolgári Jogok 2001-ben hivatalba lépett Országgyűlési Biztosához, melyben kérelmezte, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, remélve, hogy így az AB hamarabb sort kerít a beadvány vizsgálatára. (Lenkovics Barnabás válaszlevelét az alábbiakban közöljük.)
Ugyanakkor a JÖNEK ebből és hasonló esetekből egyebek mellett azt a következtetést vonta le, hogy mielőbbi szükség van a környezetünk állapotát és a jövő generációk érdekeit óvó Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa intézmény létrehozására. (Az ezzel kapcsolatos törvény tervezetét a JÖNEK kidolgozta, és azt két parlamenti képviselő — Hegyi Gyula és Szili Katalin — benyújtotta az Országgyűlésnek.)

Javaslat a rendelet átfogó módosítására
Mindezzel párhuzamosan a Levegő Munkacsoport — az eddigi alkotmánybírósági beadványainak hiábavalóságán okulva — más módon próbálkozott a helyzet megváltoztatásával. Felkérte Szakértői Testületének elnökét, dr. Radó Dezsőt, valamint a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA igazgatóját), dr. Fülöp Sándort, hogy szövegszerűen dolgozza ki a fák védelméről szóló kormányrendelet olyan átfogó módosítását, amely valóban biztosítaná a fák hatékony megóvását. A tervezet 2001 szeptemberében elkészült. (Radó Dezső halála előtt néhány órával végezte el rajta az utolsó simításokat.) A Levegő Munkacsoport ezt eljuttatta az ipar, a tudományos élet és a civil környezetvédő szervezetek képviselőiből álló Országos Környezetvédelmi Tanácsnak, amely azt egyhangúan támogatta. A Környezetvédelmi Minisztérium illetékesei szintén elvi támogatásukról biztosították a javaslatot. Jelenleg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal folyik az egyeztetés, és csak remélni tudjuk, hogy a javaslat hamarosan a kormány elé kerül.
Önkormányzati kezdeményezések
Néhány budapesti kerületi önkormányzat szintén nem találta elégségesnek a fák védelméről szóló kormányrendeletet, és ezért saját favédelmi rendeletet dolgozott ki, vagy Kerületi Építési Szabályzatába beépítette azt. Tudomásunk szerint további önkormányzatok is fontolgatnak hasonló intézkedést. Az egyes kerületrészekre, tömbökre esetenként készülő szabályozási tervekhez tartozó építési szabályozások zöldterület-védelemmel foglalkozó paragrafusaiban is találkozunk olyan előírásokkal, amelyek a zöldterület-felmérési lap alapján védelmet írnak elő az építési telkeken álló fákra is. Ez azonban, sajnos, nem általános eset, és erősen függ a tervezőintézetek, az önkormányzatok és a beruházó környezetérzékenységétől...
A Fővárosi Önkormányzat 40/1994. számú rendelete szól a fővárosi tulajdonban, illetve kezelésben lévő zöldterületekről. Jelenleg e jogszabály átdolgozását tervezik. Ehhez a Védegylet segítséget kíván nyújtani. A Levegő Munkacsoport dr. Radó Dezső szellemi hagyatékának útmutatása szerint ehhez szakmai javaslatokat tett. Ez egyebek mellett azt tartalmazza, hogy az új fővárosi zöldterületvédelmi rendeletnek Budapest területén lévő valamennyi zöldterületre ki kell terjednie, tulajdoni viszonyokra és övezeti besorolásra való tekintet nélkül, biztonságos védelmet nyújtva a fáknak is.
Javaslat a földtörvény módosítására
A Levegő Munkacsoport javaslatcsomagot dolgozott ki a földvédelmi járulék emelésére és kiterjesztésére is. A földtörvény 2001 decemberében történt módosítása kapcsán Illés Zoltán elnök kezdeményezésére az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága ezeket a javaslatokat benyújtotta a Parlamentnek. A javaslatokat előzőleg egyhangúan támogatta az Országos Környezetvédelmi Tanács. A Miniszterelnöki Hivatal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium illetékes munkatársai szakmailag szintén jónak tartották azokat. A kormányülésen azonban elvetették a javaslatcsomagot, így az természetszerűleg elbukott a parlamenti szavazáson is.
Miről is volt tulajdonképpen szó? A földvédelmi járulékot elvben akkor kell fizetni, ha mezőgazdasági területet vagy egyéb zöldterületet (rét, nádas, fásított terület stb.) beépíthető területté minősítenek át. A járuléknak tehát pótolhatatlan nemzeti kincsünk, a termőföld — és rajta a növényzet — megóvására kellene ösztönöznie. Jelenleg azonban a mértéke olyan alacsony, ráadásul a törvény annyi mentességre ad lehetőséget a megfizetése alól, hogy a gazdaságilag jól fejlődő térségekben nem ösztönöz a föld védelmére. Nem ösztönöz arra sem, hogy a már roncsolt területeket (rozsdaövezeteket) részesítsék előnyben a fejlesztők. A Levegő Munkacsoport javaslatának elfogadása ezen a helyzeten változtatott volna. (Bár a politikai elfogadhatóság érdekében a szükségesnél jóval enyhébb módosítást célzott meg, de valamivel jobban megfizettette volna a zöldterületek elpusztításával és az infrastruktúra kiépítése iránti igény aránytalan növekedésével a társadalomnak okozott súlyos károkat és költségeket.)
A javaslat indoklása rámutatott, hogy elfogadása a környezetvédelmi előnyök mellett számottevő nemzetgazdasági előnyökkel járna, és elősegítené a társadalmi feszültségek mérséklését. Emellett összhangban lenne az Európai Uniónak és az OECD-nek a tárgyban kidolgozott ajánlásaival. Az elutasítás indokairól viszont semmit sem sikerült megtudnunk.
Jávor Benedek (JÖNEK)
Lukács András (Levegő Munkacsoport)
Fotók: Lenkei Péter
A Levegő Munkacsoportnak a fák védelméről szóló kormányrendelet, valamint a termőföldről szóló törvény módosítására kidolgozott javaslatai megtalálhatók a http://www.levego.hu honlapon.
Jávor Benedek úr részére
Jövő Nemzedékek Képviselete
Tisztelt Uram!
A fák védelméről szóló 21/1970. (VI.21.) Korm. rendeletet módosító 128/1999. (VIII. 13.) Korm. rendeletet kifogásoló beadványát ismételten megvizsgáltam és az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 22. § a) pontja alapján indítványoztam az Alkotmánybíróságnál a Korm. rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság főtitkárához intézett levelemben a 28/1994. (V. 20.) AB határozat mellett hivatkoztam az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény preambulumára. Utaltam a PK. 3. számú állásfoglalására is, mely szerint a növényzet kivágására való kötelezés kivételesen és csak abban az esetben fordulhat elő, ha az érdeksérelem más módon, így kártérítéssel sem hárítható el. Végül idéztem a Legfelsőbb Bíróság egy konkrét ügyében hozott határozatából: "a fák az emberi környezetet védik, kellemesebbé, szebbé teszik. Porelvonó, levegőtisztító hatásuk folytán a lakókörnyezet javításában fontos szerepet töltenek be. Ezért a fák telepítése, a meglévő zöldnövényzet megóvása általános környezetbeli érdek. Erre tekintettel a szomszédjogi vitákban általában nem kerülhet sor a fák kivágásának elrendelésére." (BH 1985.58.)
További munkájukhoz sok sikert kívánok.
Budapest 2002. február 26.
Üdvözlettel:
Lenkovics Barnabás



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.