kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Lassú elmozdulás az egészségesebb élelmiszerek irányába

Megkérdeztük Andrássy Istvánt, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség élelmiszer osztályának vezető főtanácsosát, milyen helyzetben van a magyar fogyasztóvédelem ügye az Európai Unió országaihoz képest.
— Magyarország nagyon hosszú ideje aktív résztvevője a nyugat-európai élelmiszer-kereskedelemnek. Ezt figyelembe véve a magyar élelmiszer-szabályozás — itt elsősorban az élelmiszertörvényre és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletre gondolok — megfelel az Európai Unió szabályozásának. Ilyen értelemben a nyugat-európai és a magyarországi élelmiszer-előállítás között nincs nagy különbség.
Magyarország az 1970-es évek végétől kezdve részt vesz a Codex Alimentarius, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által összeállított élelmiszerkönyv kidolgozásában, illetve magyarországi alkalmazásában. Ennek következtében a korábbi termékszabványokat a magyar élelmiszerkönyv előírásai váltották, illetve váltják fel folyamatosan, ami azt jelenti, hogy ezek is gyakorlatilag egy az egyben megfelelnek az uniós előírásoknak.
— Hogyan ellenőrzik az élelmiszerek minőségét?
— Élelmiszerbiztonság szempontjából szigorúan, laborban vizsgáljuk ki a termékeket. Adott termékcsoportra az adott vizsgálatokat minden alkalommal elvégezzük. Mikrobiológiai és kémiai vizsgálatokat végzünk — például egy halkonzerv esetén vizsgáljuk a nehézfémtartalmat: az ólmot, a cinket, az arzént stb. Vizsgálataink arra is kiterjednek, nincs-e túladagolva a termékben valamelyik adalékanyag.
— Kötelező-e feltüntetni a csomagoláson az élelmiszeripai termékek összetevőit?
— Az élelmiszer csomagolásán fel kell tüntetni, hogy miből készült, mégpedig csökkenő mennyiségi sorrendben. Az összetevők lehetnek alapanyagok, segédanyagok, mint például az állományjavítók, az antioxidánsok és a színezőanyagok. Azért fontos ezek pontos feltüntetése, mert éppen az adalékanyagok és a technológiai segédanyagok között fordulhatnak elő olyan összetevők, amelyekre a népesség egy bizonyos százaléka allergiás. A kötelező előírás az, hogy az adalékanyagok gyűjtőnevét kell feltüntetni, és utána vagy az anyag nevét, vagy az E-számot. Az E-számok leginkább csak arra alkalmasak, hogy ha valaki konkrétan keres egy anyagot, például mert tudja, hogy allergiás rá, akkor ennek alapján egyértelműen megtudhatja, szerepel-e a termékben vagy sem.
— Segítették-e önök ezzel kapcsolatban a fogyasztók tájékoztatását?
— Készítettünk egy füzetecskét, amelyik tartalmazza az E-számok jelentését. Ezt bárkinek rendelkezésére tudjuk bocsátani.
— Vannak olyan élelmiszeripari termékek, amelyeken hagyományosan nincsenek feltüntetve az összetevők, mint például a kenyérfélék nagy részén. Mi a helyzet ezekkel? Miért kivétel a kenyér, és lesz-e változás ez ügyben?
— Az ilyen jellegű jogszabályok megalkotása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium feladata, mi csak jogszabály-alkalmazók vagyunk. Nem tudnám megmondani, hogy a kenyérrel kapcsolatban várható-e változás. A kenyér napi fogyasztási cikk, és az élelmiszerkönyv, illetve a korábbi szabvány nagyon szigorúan előírta azt, hogy milyen alapanyagokat és milyen adalékanyagokat lehet felhasználni az előállításához.
— Miből áll ma a kenyér? Tudtommal eredetileg lisztből, vízből, sóból és élesztőből vagy kovászból készítették.
— Nem sok egyebet tartalmazhat, térfogatnövelő szereket adnak még hozzá, amelyeket nagyon régóta használnak a háztartásokban sütemények, kelt tészták készítéséhez. Legegyszerűbb a szódabikarbóna és a sütőpor, ami hő hatására szén-dioxiddá alakul át, és a szén-dioxid segíti a térfogatnövelést.

Az én személyes tapasztalatom, hogy a magyar fogyasztó hozzászokott az elmúlt tíz-húsz évben, hogy óriási méretű kenyereket vásároljon. Az egykilós kenyerek térfogatát az elmúlt tíz-tizenöt évben körülbelül harmincöt-negyven százalékkal növelték meg, szemben az uniós gyakorlattal, ahol az adott kenyér évtizedek óta hasonlóan néz ki. Magyarországon fogyasztói elvárás a mindennapi friss és minél lazább szerkezetű kenyér. Rendkívül tetszetősek, szépek ezek a kenyerek, de a térfogatnövelő szerek miatt rendkívül korlátozott az eltarthatóságuk, ezért nem is jelölnek rajtuk minőségmegőrzési időt. Úgynevezett 24 órás kenyerek ezek, amelyek a kisütés napján még eladhatók, utána már nem.
— Azt hiszem, a fogyasztók is nagyban alakíthatják a piacot azzal, ha azokat a termékeket részesítik előnyben, amelyek egészségesek, és nincsenek tele különféle állományjavító és színezőanyagokkal.
— Sajnos, a fogyasztói kultúra ma még olyan, hogy nemigen vásárolják az emberek ezeket a termékeket. Erre mondok egy példát. A málnaszörp eredetileg egészen halvány rózsaszín. A málna nem úgynevezett festőgyümölcs. A Magyarországon forgalomba hozott málnaszörpök 99 százaléka hozzáadott színezőanyagot tartalmaz. Beszéltem néhány gyártóval, akik azt állítják, hogy színezőanyag nélkül eladhatatlan lenne a málnaszörp Magyarországon, mert hozzászoktunk ahhoz, hogy a málnaszörpnek közép-vörös, a meggyszörpnek sötétvörös színe van.
— Pedig éppen a gyerekek számára készített élelmiszerekben kellene leginkább kerülni az adalékanyagok használatát, hiszen ebben a korban a legnagyobb a veszélye az allergiák kialakulásának.
— Sokan állítják, hogy azért egyre magasabb az allergiások aránya, mert az általános környezetszennyezésen túlmenően nagyon sokféle adalékanyagot és színezéket viszünk be a szervezetbe, és nem tudhatjuk, hogy ki hogyan reagál ezekre.
— Nem fordulhat elő, hogy a különböző adalékanyagok egyenként veszélytelenek, de kombinálva esetleg már nem azok?
— Erre vonatkozóan elsősorban a táplálkozástudományi szakembereknek kellene ezt a kérdést feltenni, hiszen a pontos válasz csak ők adhatják meg. Meggyőződésem, hogy az engedélyező egészségügyi hatóságok megfelelő körültekintéssel járnak el. De én oda térnék vissza, hogy a tudatot kellene megváltoztatni. Ha egy kicsit laposabb az a kenyér, attól még lehet ugyanolyan jó ízű, ha a málnaszörp nem olyan piros, attól még az íze és az illata éppolyan jó lehet. Bizonyos kompromisszumokat tudomásul kellene venni, és azt is, hogy ezek a termékek semmivel sem rosszabbak. De ehhez elsősorban a fogyasztói szemléletnek kellene megváltoznia.
— Hogyan jönnek létre azok az előírások, amelyek meghatározzák az élelmiszerek minőségét, a használható adalékanyagokat? Mennyire érvényesülnek itt a fogyasztói érdekek?
— Az úgynevezett élelmiszerkönyvi előírások időről-időre korszerűsítésre szorulnak. Ahogy az adalékanyag-engedélyeztetés folyamatos tevékenység szerte a világon, értelemszerűen mind több adalékanyag kerül rá a listára. Ez az egyik része a dolognak. A másik, hogy bizonyos új technológiák nap mint nap bekerülnek az élelmiszer-termelésbe, és ezek bevezetését a jogi szabályozás is követi. Tehát ez a tevékenység folyamatos figyelmet és jogszabály-követést igényel.
Ez a szabályzás is olyan mechanizmuson keresztül történik, aminek kialakításában részt vesznek a termelő és a tudományos szakemberek, a jogszabályalkotók és a fogyasztóvédelmi szervezetek. Úgy érzem, ezeknek az előírásoknak a megalkotása során a fogyasztói érdekek is képviselve vannak. Ezt azért is merem mondani, mivel az utóbbi időben nagyon megnőtt azoknak az élelmiszereknek a száma, amelyek táplálkozás-egészségtani, valamint népegészségügyi szempontból mindenképpen korszerűbbek. Itt a csökkentett energiatartalmú és cukormentes termékekre gondolok. Ez a fejlődés jól felfogott kereskedelmi érdekekből történik: azt gyártanak, amire igény van. Ez az igény mindenképpen jelzi a fogyasztói tudatváltozást: kezdenek figyelni arra a vásárlók, hogy alacsonyabb cukortartalmú, zsírtartalmú, koleszterintartalmú ételeket fogyasszanak.
Mikola Klára
"10. § (1) Az áru címkéjének tartalmaznia kell az áru
a) pontos megnevezését, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet;
b) gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét azonosításra alkalmas módon;
c) származási helyének megjelölését.
(2) Az áru jellegétől és rendeltetésétől függően a címkének az (1) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell az áru
a) méreteit, nettó mennyiségét az árura jellemző mértékegységben vagy darabszámban,
b) előállításához felhasznált összetevőket (minőségi, mennyiségi összetételét),
c) rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát,
d) alapvető műszaki jellemzőit,
e) minőségi osztályba sorolását,
f) energiafelhasználásának ismérveit,
g) környezet-, illetve természetkímélő jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás módja és a használat tekintetében), illetve azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak az esetében, amelyek után — a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és külön jogszabályok alapján — környezetterhelési díj, továbbá termékdíj fizetési kötelezettség áll fenn, a környezetterhelés jellegét,
h) megfelelőségi jelölését vagy engedélyköteles árunál az engedélyszámot.
(3) Ha az áru jellege indokolja, a címkének megfelelő tájékoztatást kell tartalmaznia az áru rendeltetésszerű használatával együttjáró, az áru előrelátható használati ideje alatt fennálló veszélyességi tényezőről úgy, hogy a fogyasztó a veszélyt képes legyen felmérni és megtenni az elhárításához szükséges intézkedéseket.
(4) A címke tartalma megjeleníthető szöveggel, számmal, képpel, ábrával, jellel és jelöléssel úgy, hogy az megfeleljen az (1)-(3) bekezdésekben foglaltaknak."
(1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről — részlet)



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.