kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
"Fenntarthatósági megszorításokra" lehet szükség az életszínvonal terén

A WWF (Világ Természetvédelmi Alap) egy jelentése azt jósolja, hogy a globális életszínvonal 2030-tól kezdődően gyors ütemben fog csökkenni, hacsak nem hoznak sürgős intézkedéseket a nem fenntartható fogyasztási szerkezet megváltoztatására. Az erőforrás-felhasználás hatékonyságának javítására tett "jelentős" erőfeszítések elháríthatnák ezt a végítéletszerű fejlődésmenetet, és korlátozhatnák a világ hatalmas "erőforrás-túlfogyasztását" — állítja a WWF.
A jelentés része egy tanulmánysorozatnak, amely a globális ökoszisztémák egészségi állapotát térképezi fel, illetve méri a világ "ökológiai lábnyomát" — annak mértékét, hogy az egyes nemzetek és a világ egésze mennyiben él földterületének termelőkapacitásán belül, illetve azon túl. A WWF becslése szerint az ökoszisztémák 1970 és 2000 között 37 százalékkal fogyatkoztak meg, ami további romlást jelez a szervezet korábbi 33 százalékos becslése óta.
A WWF számításai szerint nagyrészt a gazdag nemzeteknek tulajdoníthatóan a világ ökológiai lábnyoma 1999-ben 20 százalékkal haladta meg a globális eltartó képességet. Korábbi jelentésükben ezt a különbséget 30 százalékra becsülték — a környezetvédő szervezet az eltérést a számítási módszerek változásának tudja be.
Ez az első alkalom, hogy a WWF az ökológiai lábnyomra vonatkozó jövőbeni fejlődési irányok prognózisát az ENSZ népesedési, szén-dioxid-kibocsátási és erőforrás-felhasználási előrejelzései alapulvételével készítette el. Számításaik szerint a többletfogyasztás 2050-re 80—120 százalékkal fog az eltartó képesség fölé duzzadni, ha nem alkalmaznak megszorításokat.
Egy másik számítógépes modellel a WWF azt vizsgálta, hogy milyen kölcsönhatás áll fenn a növekvő globális ökológiai lábnyom és az ENSZ emberi fejlődési mutatóján alapuló emberi jóléti mutató között.
Ha nem kerül sor irányváltásra, akkor a globális ökológiai lábnyom 2040 körül éri el legnagyobb kiterjedését, és 150 százalékkal lesz az eltartó képesség fölött. Az emberi jóléti mutató a 2000. évi szintről 2030-ig 20 százalékkal kúszik feljebb, de azután erőteljesen zuhanni kezd, és 2050-ig az értéke jóval a 2000. évi szint alá esik.
A WWF számításai szerint az erőforrás-felhasználás hatékonyságának jelentős javítása stabilizálhatná a helyzetet. A "gyorsított technológiai fejlődés" forgatókönyve szerint az ökológiai lábnyom 2020-ban éri el legnagyobb kiterjedését, de csak 60 százalékkal az eltartó képesség fölött. Az emberi jóléti mutató 2030-ig ebben az esetben is 20 százalékkal emelkedne a 2000. évi szint fölé, de a későbbiekben azon a szinten maradna.
A WWF — úgy, mint a korábbi években — összehasonlította a különböző országokban egy főre jutó ökológiai lábnyom nagyságát. Az Egyesült Arab Emirátusok és az USA ismét az első három között szerepel, míg az EU országok átlaga a tizennyolcadik helyen található, közülük pedig Finnország az ötödik, Svédország a kilencedik, Belgium és Luxemburg együtt pedig a tizedik.
A WWF első Élő Bolygó Jelentése 1998-ban a világ legpazarlóbb fogyasztóiként a norvégeket jelölte meg, akik 2000-ben a huszadik helyre estek vissza, most viszont ismét a hatodikak a sorban.
(Environment Daily)



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.