|
További küzdelmek a Tétényi-fennsíkért
A Tétényi-fennsík területének nagy hányada ugyan napjainkra már beépült, de központi területe a főváros budai oldalát szegélyező zöld gyűrű" egyik természetvédelmi szempontból értékes része. A tudományos feltáró munka 1991-ben a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület kezdeményezésére indult meg. Ennek alapján már 1994-ben javasolták a fennsíkot országos védelemre, de a környezetvédelmi tárca ezt a javaslatot többször visszautasította és helyi védettséget javasolt. 1999-ben a Fővárosi Közgyűlés a fennsík egy 111 hektáros részére kimondta a helyi védettséget. Egyértelművé vált azonban, hogy a Tétényi-fennsík egyedülálló értékeit megmenteni csak a terület egészének, nem pedig közigazgatási felszabdaltságának megfelelően, darabokban történő védetté nyilvánításával lehet. Ezért az egyesület javasolja az egységes országos jelentőségű védettség kimondását.
2002. november 25. és 30. között az egyesület más szervezetek köztük a Levegő Munkacsoport közreműködésével sikeres sajtókampányt folytatott. A záró, bejárással egybekötött sajtótájékoztatón népes csapattal, tudósítókkal, egyesületiekkel, érdeklődőkkel bejárták a NEMAX Kft. tulajdonában lévő törökbálinti, valamint a Mechanikai Művektől délre eső, jórészt honvédségi területeket.
Rendkívül szakszerűtlen beavatkozásnak voltak tanúi: az északi domboldalon néhány száz négyzetméteren kitermelték, gyeptéglázták a gyepet ott, ahol a legtöbb értékes faj van, és átvitték a déli oldalra, Diósdhoz, illetve a Belügyminisztérium lőteréhez közelebb eső terület dél-keleti részére. Ott néhány foltot megtisztítottak a cserjékről, és beültették a földlabdákat. Kérdéses mindennek a hatékonysága: egyrészt a védett növények töredéke került csak ki, és nem biztos, hogy az új helyen meg tudnak telepedni. Továbbá a természetvédelmi törvény szerint a védett állatoknak és növényeknek nemcsak az egyedei, hanem az élőhelyei is védettek, így felmerül a természetkárosítás bűntettének alapos gyanúja is.
A sajtókampány során rámutattak annak a gyakorlatnak a tarthatatlanságára, hogy az önkormányzatok tönkreteszik saját természetvédelmi értékeiket a belterületbe vonásokkal, ami ráadásul nagyobb terheket ró rájuk, mint amennyi hasznot hoz az eladásuk. A Mechanikai Művek melletti 16 hektáros sávot, mely a terület egyik legértékesebb része (és amelynek természeti értékéről Radó Dezső költségkimutatást készített), például üdülőparkká akarják kiépíteni.
Az övezeti átsorolás ügye nyáron még bíróság előtt volt, de a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság azóta engedett a terület védettségéhez való ragaszkodásából Sajnos, nincs együttműködés a Fővárosi Önkormányzat és a környező települések között a természeti értékek védelme tekintetében. A szakhatóságnak lenne jogosultsága, de gyakran nem él vele.
A Zöld Jövő Egyesület levélben fordult a környezetvédelmi és a honvédelmi miniszterhez, a törökbálinti polgármesterhez, és képviselőtestülethez, valamint természetkárosítás bűntette miatt a Pest Megyei Főügyészséghez.
Dr. Mészáros Péter Schnier Mária
Mészáros Péter dr.
|