kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Mennyibe kerül a levegôszennyezés?

Az Európai Bizottság megjelentette eddigi legmegbízhatóbb és legpontosabb becslését a levegőszennyező anyagok által a társadalomnak okozott külső költségekről, amely magában foglalja az emberi egészségre gyakorolt káros hatást, az épületek rongálódását és a mezőgazdasági termelésben okozott károkat. Az úgynevezett BeTa (the Benefits Table — Haszon Táblázat) adatbázist arra használják fel, hogy meghatározzák, mekkora haszonnal jár a jelenlegi és jövőbeni EU direktívákban meghatározott szennyezési határértékek betartása. A bizottság szerint azonban ez lehet az alapja a nemzeti levegőterhelési díjak meghatározásának és bevezetésének is.
A brit AEA Technology által készített adatbázis az EU ExternE — a külső költségekkel kapcsolatos — kutatási programjának legújabb eredménye.
1998. évi kibocsátási adatokat és 2000. évi árakat használva számszerűsítették a légszennyező anyagok által okozott átlagos károkat, illetve költségeket országonként (Luxemburgot kivéve) és az egész Európai Unióra vonatkozóan. A Lélegzet 2001. novemberi számában már ismertetett ExternE tanulmányból átvett becslési módszer nyomon követi a kibocsátást a szétterjedés és a kémiai átalakulások során egyaránt, leméri a szennyezésnek való kitettség hatását, és végül közgazdasági értékeléssel fizetési hajlandóságot számol. (Ez utóbbi azt mutatja meg, hogy az egyén mennyit hajlandó fizetni egy adott környezetszennyezés és az ezzel járó hátrányok elkerüléséért.)
A kutatás során a következő levegőszennyező anyagok hatását vizsgálták:
· a kén-dioxidnak és szulfát aeroszoloknak az egészségre, illetve a kén-dioxidnak és belőle képződő savaknak az anyagokra gyakorolt hatását,
· a nitrogénoxidoknak az egészségre, valamint az ózonnak az egészségre és mezőgazdasági terményekre gyakorolt hatását,
· az illékony szerves vegyületek (VOC) környezeti és egészségi ártalmait az ózon káros hatásain keresztül,
· por (különösen a PM2.5, vagyis a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szemcsék) által okozott egészségkárosodást.
A szennyező anyagok lehetnek elsődleges vagy másodlagos szennyezők. Az elsődleges szennyezők azok, amelyek közvetlenül kerülnek a levegőbe (pl. az égési folyamatok során a nitrogénoxidok), míg a másodlagos szennyezők kémiai reakciók eredményeképpen keletkeznek a légkörben az elsődleges szennyezőkből (pl. ózon). Az 1. táblázatban összegezzük az egyes országokban a vizsgált kibocsátásokkal kapcsolatos költségeket.
1. táblázat: A légszennyező anyagok kibocsátása által okozott költség vidéken (euró/tonna, 1998. évi emissziós adatok, 2000. évi ár)


* Minden ország emissziójával súlyozott átlagérték.
A fenti táblázatból látható, hogy nem városi környezetben a kén-dioxid tonnánként átlagosan 5200 euró kárt okoz az EU országaiban, a nitrogén-oxidok 4200 eurót, az illékony szerves vegyületek 2100 eurót, míg a por (kifejezetten a PM2.5) 14 000 eurót.
Ezek az átlagértékek azonban jelentős költségeltéréseket takarnak tagországonként. A nitrogén-oxidok kibocsátásának visszaszorítása Franciaországban például tonnánként 8200 euró hasznot hozna a társadalomnak, míg Finnországban ugyanekkora mértékű csökkentés csak 1500 eurót. Egy tonna pótlólagos porszennyezés 22 000 euró értékű kárt okozna Belgiumban, Svédországban azonban csak 1700 euró többletköltséget.
A városokban a kén-dioxid és a por sokkal több kárt okoz, mint vidéken. A PM2.5 kibocsátás például tonnánként további 33 000 euró költséggel jár minden 100 ezer lakosra vonatkozóan, míg a kén-dioxid esetén ugyanez a kár pótlólagosan 6000 euróra tehető a vidékre becsült értéken felül. Ezek az adatok rámutatnak a porszennyezés csökkentésének fontosságára, amelynek felismerése az utóbbi időben egyébként is felerősödött.
Az egyes országokra becsült adatok eltérésének fő oka a különböző népsűrűségben, az uralkodó szélirányban és Európa nagy népsűrűségű központjaitól való eltérő távolságban rejlik.
A kutatás legfőbb indíttatása az volt, hogy elősegítse az Európai Bizottság Közlekedési és Energiaügyi Főigazgatóságának azt a munkáját, amely a közlekedési infrastruktúra díjazási javaslatainak kidolgozására irányul. A díj mértéke a közlekedési mód és a közlekedés helye — vidéken vagy városban történő közlekedés — szerint változna. A javaslat elfogadását ugyanis megnehezítik a viták arról, hogy milyen tényezőket kell figyelembe venni a díj meghatározásánál.
A kutatás során meghatározott költségeket a nemzeti kormányok elméletileg egy az egyben kivethetnék emissziós díjként. Az azonban aligha várható, hogy ez az EU szintjén egységesen megvalósul, mivel az adókkal kapcsolatban csak minden tagország egyetértése esetén születhet döntés.
A 2. táblázat azt szemlélteti, hogy az embereknek átlagosan mennyit ér pénzben kifejezve egy adott tünet, betegség, korai elhalálozás elkerülése.
2. táblázat: A levegőszennyezés által az emberi egészségben okozott károk értéke" (2000. évi áron)


A szennyezésnek való kitettség időtartamát tekintve megkülönböztetünk heveny, valamint idült egészségi hatásokat. A napokban, órákban mérhető úgynevezett rövid távú kitettség heveny megbetegedéseket, illetve gyors halált eredményezhet, míg a hónapokra, évekre elnyúló hosszú távú kitettség idült betegségeket és azokban való elhalálozást okozhat. A kutatók többlet megbetegedésnek tekintettek a köhögéshez hasonló kisebb betegségektől kezdve az életet veszélyeztető, kórházi kezelést igénylő betegségekig minden megbetegedést, amit légszennyezés okoz vagy súlyosbít, és többlet halálozásnak az ezen okok következtében bekövetkező idő előtti" haláleseteket.
Tanyi Anita
(Estimates of marginal external costs of air pollution in Europe —2002)

Tanyi Anita


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.