kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Csikorogva nyílnak az EU kapui a civil társadalom előtt

Január végén a Levegő Munkacsoport két brüsszeli rendezvényen is képviseltette magát, melyek a zöld szervezetek és az uniós intézmények kapcsolatát elemezték a most zajló változások tükrében. Úgy tűnik, mesebeli hétpróbához hasonló lesz a civil szervezetek számára az érdekérvényesítés az Unióban.
Az egyik ilyen változás az Aarhusi Egyezmény pilléreinek folyamatban lévő átültetése az EU jogrendjébe. Mint ismeretes, az egyezmény három pillére a társadalom tájékoztatását, részvételét és igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését rögzíti a környezetvédelemmel kapcsolatos állami ügyekben. Az egyezményt valamennyi EU-tagország és tagjelölt ország aláírta, és külön az Európai Unió is. Ennek nyomán az Európai Bizottság két szinten ülteti át az egyezmény tartalmát az európai jogba: egyrészt az uniós intézmények működésére vonatkozó rendeletek, másrészt a tagállamoknak szánt irányelvek formájában. A köztájékoztatás és a közrészvétel megvalósításáról szóló első két pillér már előrehaladott állapotban őrlődik az EU malmaiban, a civil szervezetek viszonylagos elégedettségétől kísérve; az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés tekintetében azonban jelentős az elmaradás, és rendellenességek is mutatkoznak.
Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) által január 26-án szervezett civil fórum rámutatott a törvénytervezetek fő hibáira, melyek az Aarhusi Egyezményben foglaltaktól való eltérésekből fakadnak. Az irányelvtervezet például nem tartalmazza a magánszektort mint a civil szervezetek és magánszemélyek által perelhető félt, pedig az egyezmény külön említi őket az állami intézmények oldalán. Ez azt jelenti, hogyha például Magyarország szó szerint ülteti át az irányelvet, akkor megszűnik az a lehetőség, hogy civil szervezetek környezetkárosító vállalatokat közvetlenül pereljenek. Ehelyett csak a környezetkárosítás büntetését elmulasztó állami szerveket perelhetnék.
Másrészt az irányelv bevezeti a „minősített szervezet" (qualified entity) kategóriát, ami nem szól másról, mint hogy a perelni kívánó civil szervezeteknek először regisztrálniuk kellene magukat egy központi szervnél, mely felé bizonyítaniuk kell, hogy megfelelnek egy sor feltételnek. Már maga a regisztrációs folyamat is drága időt vesz igénybe, ha egy civil szervezet első ízben akar perelni, tetejébe a feltételek is erősen korlátoznák azon civilek körét, akik jogosultak lennének a perlekedésre. Az Európai Bírósághoz például csakis nemzetközi bázisú, több éve létező esernyőszervezetek fordulhatnának. Az EEB fóruma elutasította az állami kontrollnak ezt a kiterjesztését, amely nemhogy javítaná, de egyes esetekben még rontja is a civil szervezetek igazságszolgátatáshoz való hozzáférését.
Ludwig Krämer, az irányelvtervezet kidolgozója a Bizottság képviseletében elmondta, hogy a „minősített szervezet" kategóriára azért van szükség, nehogy összeomoljon az Európai Bíróság a panaszok várható özöne alatt. A tervezet többi, az Aarhusi Egyezménnyel összeegyeztethetlen pontját azzal magyarázta, hogy a tagállamoknak akarják megkönnyíteni a keserű pirula lenyelését. Szerinte így is nehéz lesz keresztülverni az irányelvet az Európai Tanácson. A magyarázat csupán annyiban sántít, hogy az Aarhusi Egyezményt a tagállamoknak egyenként is át kell ültetniük, mivel mind aláírták, s ezért nehezen belátható, hogyan ellenezhetnének egy egyenértékű EU-s irányelvet.
A másik rendezvény egészen más jellegű volt: az Európai Bizottság szervezésében a környezetvédelmi irányításról (environmental governance) tárgyalt két napon át több száz küldött, többségükben önkormányzati szövetségek képviseletében. Ékes példája volt annak, hogyan lehet a nyíltság látszatát kelteni egy üres előadásokkal és terméketlen vitával kitöltött konferenciával. Jellemző volt, ahogy egy portugál környezetvédő által bemutatott valóságos vádiratot követő első előadó, egy magas rangú francia bizottsági hivatalnok hozzávetőleg a következő szavakkal kezdte: „Az előttem szóló némileg hadarva és nem mindig érthetően fogalmazott, dehát ugye civil szervezetet képvisel, ezért elnézhetjük neki. Úgy van rendjén, hogy a civilek eljöhessenek és elmondhassák nekünk a panaszaikat." Ezután lezavart egy bikkfanyelvű, semmitmondó beszédet, majd amint befejezte, meg sem várva a hallgatóság kérdéseit, fontos teendőkre hivatkozva elsietett. Más bizottsági hivatalnokok ugyan ottmaradtak, de kevés érdemleges hozzászólás hangzott el a szájukból a két nap alatt.
Nagyobb reményre adhat okot egy ír zöldszervezetnek a konferencia ideje alatt szerzett tapasztalata az aarhusi első pillér (az információhoz való hozzáférés) alkalmazásának terén. Egy tavalyelőtt életbe lépett, de kevéssé ismert EU-s rendeletre hivatkozva a szervezet képviselőjének sikerült megszereznie a Bizottság Regionális Főigazgatóságától néhány olyan ellentmondásos ír projekthez kapcsolódó teljes dokumentációt és levelezést, melyeket az EU strukturális alapjaiból finanszíroznak. A lehetőség nyitva áll a tagjelölt országok előtt is, amint az keretes írásunkból kiderül. A Levegő Munkacsoport jelenleg a magyar ISPA projektek bizottsági felelősével levelez azért, hogy hozzáférjen a magyar útburkolat-erősítési programot támogató ISPA támogatás dokumentumaihoz.
Hogyan férhetünk hozzá az Európai Unió belső dokumentumaihoz?
Az uniós intézmények weboldalán, a http://europa.eu.int/ címen keresztül már korábban is hozzá lehetett férni az életbe lépett EU-s jogszabályokon (az acquis communautaire-en) túlmenően a törvényhozás menetéhez kapcsolódó, az EU-s intézmények között csereberélt tervezetekhez is. A PRELEX adatbázis keresőivel http://europa.eu.int/prelex/ talán a világon egyedülállóan végig lehet követni minden egyes jogi szövegtervezet alakulását az EU intézményei közti egyeztetés során, mielőtt még elfogadná őket a Tanács és a Parlament.
A 2001 decemberében életbe lépett rendelet azonban még erre is rátesz egy lapáttal: nyilvánossá tesz valamennyi dokumentumot, mely az intézmények tevékenységéhez kapcsolódóan keletkezik (tehát nemcsak a jogszabálytervezeteket), ideértve az intézmények külvilággal folytatott levelezését is. Minden dokumentumhoz hozzáférést kell adni, ha nem sértenek személyiségi jogokat, vagy nem minősülnek titkosnak valami okból. Ezt elősegítendő 2002 júniusa óta bárki rendelkezésére áll egy újabb kereső az Európai Bizottság weboldalán, melynek egyre bővülő adatbázisában egyszer minden munkadokumentumot nyilvántartanak majd (címe: http://europa.eu.int/comm/secretariat—general/sgc/acc—doc/index—en.htm). Jelenleg csak bizonyos kategóriák érhetők el az interneten keresztül, a többit írásban (akár e-mailben is) lehet kérvényezni vagy a Bizottság főtitkárságáról, vagy pedig ha ismerjük, az illetékes osztálytól a megfelelő főigazgatóságon. Nem szükséges indoklást mellékelni a kérvényhez, és a Bizottság köteles 15 munkanapon belül reagálni rá.
A tagjelölt országok állampolgárai és szervezetei egyelőre még az adott hivatalnok jóindulatától függően férhetnek hozzá ugyanezekhez a dokumentumokhoz: a rendelet nem tiltja, de nem is teszi kötelezővé, hogy nem EU-tagországhoz tartozó személyeknek kiadják őket. Legrosszabb esetben elegendő megkeresni egy uniós állampolgárt vagy szervezetet, és megkérni, kérje ki nekünk a minket érdeklő dokumentumokat.

Tóth András


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.