kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Az adórendszer zöldítése Hollandiában

Nagy várakozás előzte meg a 2000 májusában felállított Második Holland Zöld Adó Bizottság munkáját, amely a holland adórendszer környezetbaráttá tételét tűzte ki célul. Feladata egyrészt olyan pénzügyi eszközök keresése, amelyek képesek mérsékelni a kedvezőtlen környezeti hatásokat, másrészt a környezetre ártalmas pénzügyi eszközök azonosítása, harmadrészt az érvényben lévő intézkedések értékelése, majd az eredmények ismeretében egy átfogó ajánlás készítése 2001 közepéig, a következő kormányzati ciklus számára. A bizottság — az első ilyen bizottsághoz hasonlóan — a legkülönbözőbb szakemberekből állt össze: adószakértőkből, munkáltatói és munkavállalói szervezetek, agrár és környezetvédelmi társadalmi szervezetek, tudományos kutatóintézetek és az érintett minisztériumok képviselőiből.
A környezetvédelmi jellegű adók az összes adóbevétel százalékában az Európai Unióban

Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, 2000 (1997. évi adatok)
Hollandia 1995 óta fáradhatatlanul vizsgálja a gazdasági eszközök használatának lehetőségét a környezetvédelemben, és sok közülük bevezetésre is került. Ebben a tekintetben az egyik élenjáró európai ország.
A vizsgálatok kétségtelenül rávilágítottak az adóztatás költségvetési bevételt teremtő és a magatartást befolyásoló szerepének ellentmondásaira. Ugyanazon eszköz nehezen tudja mindkét célt szolgálni. Az utóbbi időben Hollandiában nagy hangsúly helyeződött a környezettudatosság közvetlen pénzügyi támogatására. A környezetbarát magatartás „megfizetését" sok esetben hatékonyabbnak találták a szakemberek a „büntetések" kiszabásánál.
A cikk hátralévő részében felsorolt intézkedési javaslatokból láthatjuk majd, hogy a Második Holland Zöld Adó Bizottság munkája nagyon sok területet átölelt, a közlekedéstől kezdve az energiakérdéseken át a mezőgazdasági problémákig.
A zöld adókból származó bevétel Hollandiában

Forrás: Budget Memorandum, 2001
Amit a bizottság elfogadott
Először azok az intézkedések kerülnek bemutatásra, amelyekkel kapcsolatban a bizottság kedvező „ítéletet" hozott. Azt meg kell jegyezni, hogy sok esetben a pénzügyi eszköz elfogadását feltételhez kötötték. Ilyen feltétel például az európai szintű bevezetés és a hosszú távú hatékonyság a gyakorlatban. Hollandia és más EU-ország sem élvez teljes szabadságot saját adójogrendszerének kialakításában, ugyanis annak összhangban kell lennie az Európai Unió jogszabályaival és megállapodásaival.
· Kilométerdíj bevezetése
A cél a gépjármű-tulajdonlás költségeinek fokozatos csökkentése a gépjárműhasználat költségeinek növelésével egyidőben. A kilométerdíj bevezetésével hatékonyabbá válik az úthasználat, csökken a szennyezőanyagok kibocsátása, mivel az emberek meggondolják, hogy esetleg inkább a tömegközlekedést válasszák. A díj mértéke különböző lesz a gépjármű környezetvédelmi jellemzői, valamint az utazási idő és hely szerint. A bizottság megfontolásra javasolja néhány jelenlegi eszköz (üzemanyagadó, gépjármű fogyasztási adó, értékesítési adó) megtartását a kilométerdíj bevezetése mellett.
· A kisebb haszongépjárművek és a személygépjárművek egyenlő mértékű megadóztatása
A kisebb haszongépjárművek megvásárlásakor nem kell például értékesítési adót fizetni, és a jövedéki adó is alacsonyabb mértékű. Környezetvédelmi szempontból ezek a kedvezmények elfogadhatatlanok, mivel az általuk okozott kár a személygépkocsiéval egyenértékű. A bizottság fokozatosan kívánja emelni a gépjármű után fizetendő terheket a tényleges, környezeti hatásokat is tükröző költségekre. A bizottság továbbá javasolja, hogy a tömegközlekedésben betöltött szerepük miatt nem most, de idővel szűnjenek meg a taxikat illető hasonló kedvezmények.
· Az „öreg" gépjárművek után járó jövedékiadó- mentesség határának 25 évről 30 évre emelése
· A gázüzemű „öreg" gépjárművek jövedékiadó- mentességének eltörlése
· A kevésbé zajos autógumi használatának elősegítése, amely bizonyíthatóan az üzemanyag-felhasználást is csökkenti
· A csökkentett kéntartalmú üzemanyagok felhasználásának ösztönzése alacsonyabb jövedéki adóval
· A tavakon és a folyókon történő vízi közlekedésben felhasznált gázolajra nemzetközi adó kivetése
Számos ország megállapodást kötött arról, hogy nem adóztatják meg a belföldi vízi közlekedésben használt gázolajat. A bizottság ezért felkérte a holland kormányt, hogy folytasson nemzetközi tárgyalásokat ennek megszüntetéséért.
· Megtett távolságon alapuló nemzetközi díj kivetése a légi közlekedésre
A légi közlekedést érintő kérdésekről nemzetközi szinten érdemes beszélni. A bizottság ezért indítványozta, hogy az EU szintjén kerüljön bevezetésre egy úgynevezett légiút-díj, amely környezetvédelmi jellemzőket figyelembe vesz. Ajánlást tett továbbá egy nemzeti fel- és leszállási adó bevezetésére a későbbiekben, ezen intézkedést azonban további kutatásoknak kell megelőzniük. A bizottság szerint a repülőjegyek áfa-mértékének emelése csekély kedvező környezetvédelmi hatást eredményez.
· A Nemzeti Ökológiai Hálózat fenntartásának és kiterjesztésének ösztönzése
Hollandiában döntés született egy kitűnő minőségű természeti területekből álló összefüggő hálózat kiépítéséről, amely a Nemzeti Ökológiai Hálózat nevet kapta. 2018-ra 700 ezer hektárra tervezték a hálózat nagyságát, amelynek eléréséhez minden évben további 5800 hektár mezőgazdasági területet kell megvásárolni. A cél érdekében a bizottság a következő pénzügyi eszközök bevezetését javasolja:
1.) a kijelölt területen a mezőgazdasági termelés megszüntetésének adómentessége,
2.) a mezőgazdasági területek átminősítési adója alóli mentesség körének bővítése.
· A fenntartható építkezés ösztönzése az előírtnál energiahatékonyabb új lakóépületek jutalomban részesítésével, illetve az üzleti ingatlantulajdonosok „zöld kölcsön" felvételi lehetőségével
· Italcsomagolások megadóztatása
Rengeteg hulladék keletkezik elsősorban az egyszer használatos üvegekből (boros üvegek), a víz és az üdítőitalok műanyag csomagolásából, valamint a dobozos italok csomagolásából, amelyek környezetkárosító hatása ismert. A bizottság szerint a szóban forgó adó nemzeti szinten technikailag kivitelezhető, kialakítását viszont az EU előírásaival össze kell hangolni. Az italcsomagolás adóját a későbbiekben ki lehet terjeszteni más csomagolásra is.
· A vasúti társaságok által fizetett vasúti infrastruktúra használati díjának differenciálása környezeti hatás szerint
· A fa megadóztatása, kivéve, ha bizonyított annak fenntartható kitermelése
Hollandia kiterjedt fakereskedelmet folytat, de a fa mindössze 4 százaléka származik fenntartható forrásból. A bizottság ajánlása szerint a fenntartható fahasználat ösztönzésére jó módszer a fogyasztónál jelentkező faadó.
· Az ökotermelés ösztönzése alacsonyabb áfa-mértékkel
· Oldószermentes festék termelésének és használatának ösztönzése, például alacsonyabb áfa-teherrel
· Környezetkímélőbb kenőanyagok termelésének és használatának elősegítése
A jelenlegi kutatások szerint a használt kenőolajok mindössze 1—2 százaléka tekinthető „környezetkímélőnek". A bizottság alacsonyabb áfa-mértéket javasol, amely az említett kenőolajok piaci részesedését mintegy 10 százalékra emelné. Ennek alternatív eszköze lehet a nem környezetkímélő kenőanyagok megadóztatása.
Ami függőben maradt
A bizottság megosztott az úgynevezett Szabályozó Energiaadó (RET, Regulatory Energy Tax) nagyvállalati fogyasztókra való kiterjesztésében. 2001-ben az energiaadó 60:40 arányban terhelte a háztartásokat, illetve az üzleti felhasználást. A bizottság egy része ezt az arányt szeretné megfordítani.
A bizottság megítélése szerint a következő intézkedésekről jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő információ ahhoz, hogy rájuk vonatkozóan határozott javaslatot tegyenek, ezért további vizsgálatokat irányoztak elő:
· a fenntartható energia termelésének és felhasználásának elősegítése,
· az optimális üzemanyag-összetétel elérésének ösztönzése,
· környezetkímélőbb moped- és motorkerékpár-vásárlás és -használat ösztönzése,
(A mopedek felelősek a lakott területen mérhető illékony szerves vegyületek kibocsátásának 12 százalékáért, és ezek az első számú csendháborítók is. A motorkerékpárok pedig több szén-monoxidot és illékony szerves vegyületet bocsátanak ki, mint a személygépjárművek.)
· a fenntarható vállalkozásoknak nyújtott kedvezmények bővítése,
· nehézfém-, cink- és réztartalmú anyagok vízbe való kibocsátásának megadóztatása,
· a PVC megadóztása,
· a kén-dioxid, az illékony szerves vegyületek, oldószerek megadózatása,
· az ásványi anyagok felhasználásának megadóztatása,
· a fenntartható áruk és szolgáltatások támogatása alacsonyabb áfa mértékkel,
(A gyakorlatban ez azonban nem olyan egyszerű, mert az EU-ban áfa tekintetében nagymértékű az adóharmonizáció. Ez az eszköz így hosszú távon és EU szinten értelmezhető.)
· a szén-dioxid mellett egyéb üvegházgázok megadóztatása.
A Kiotói Egyezményben szereplő „egyéb üvegházgázok", úgy mint a N 2 O, (dinitrogén-oxid, ismertebb nevén kéjgáz), SF 6 (kén-hexaflorid), HFC-k (hidrofluorkarbon, a freonnak egy klórmentes, hidrogént és fluort tartalmazó új változatai), PFC-k (perfluorkarbon — csak fluort és szént tartalmazó vegyületek, hasonló hatásúak a HFC-khez) és metán kibocsátása a bizottság vizsgálatai szerint olyan alacsony, hogy nem érdemes megadóztatni.
Elutasított javaslatok
Végül, de nem utolsósorban néhány példát említek olyan intézkedésekből, amelyekről a bizottság tagjai nagyobb arányban képviselnek elutasító álláspontot:
· fosszilis tüzelőanyagok nem energiatermelés céljából történő felhasználásnak megadóztatása (félnek a termelés külföldre való telepítésétől),
· az üvegházi kertészetben felhasznált energia kedvezményes áfájának és energiaadójának eltörlése,
· a közös személygépkocsi-használat ösztönzése, mivel alig befolyásolja a személygépkocsi-használatot, és ezáltal az okozott károkat,
· a cégautó magáncélú használatának megfizettetését is vizsgálat alá vette a bizottság, de eredmény egyelőre nem született,
· a kisebb haszongépjárművekbe szerelt sebességkorlátozó támogatását szintén elvetette a bizottság, mivel szerinte ez a probléma részben megoldható szabályozással, sebességkorlátozás bevezetésével,
· az eltérő célra felhasznált gázolaj differenciált adójának megszüntetése,
· a környezetkímélőbb dízelvonatok használatának ösztönzése,
· járdák létrehozásának ösztönzése,
· mezőgazdasági területek vagyonadó-mentességének eltörlése,
· a szétterjedő emisszió megadóztatása,
· az erdőségek és más természeti területek gazdálkodásának kedvezményes áfája.
Forrás: „Greening" the tax system. Summary. An exploration of ways to alleviate environmental pressure by fiscal means. The Second Dutch Green Tax Commission. http://www.minfin.nl/

Tanyi Anita


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.