kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Életeket menthetnének a dízelmotorok részecskeszűrői

Az Európai Unió csak 2006-tól tervezi kötelezővé tenni a dízel-részecskeszűrők felszerelését, ráadásul a tervezett szabályozás egyedül az újonnan gyártott nehézgépjárművekre lenne azonnali hatályú. A dán Környezeti Értékelési Intézet nemrég megjelent tanulmánya szerint azonban a jelenlegi adatok birtokában kijelenthetjük: viszonylagos drágaságuk ellenére megéri mielőbb felszereltetni a szűrőket nemcsak az új, hanem a már használatban lévő tehergépkocsikra, sőt a kisteherautókra és a taxikra is.
Az utóbbi években folytatott több különálló kutatás egybehangzó eredménye, hogy a dízelhajtású járművek által kibocsátott ultrafinom (0,1 és 2,5 mikrométeres átmérő közé eső) részecskék megkülönböztetetten nagy veszélyt jelentenek az egészségre a többi közlekedési eredetű szennyező anyaghoz képest, sőt alighanem ezek az összes levegőszennyezésnek tulajdonított károsodás fő okozói. Márpedig a levegőszennyezés több idő előtti halált okoz, mint az autóbalesetek, és tekintélyes az emiatti megbetegedések és kihagyott munkanapok száma is.
Az ultrafinom részecskék a legeldugottabb tüdőhólyagokba is eljutnak, és jelentősen súlyosbítják az asztmát, főleg az idősebbeknél és a gyerekeknél. Egy holland tanulmány szerint az ultrafinom részecskékkel szennyezett területeken a várható átlagos élettartam 12 hónappal kevesebb, mint máshol. Ez azzal összehasonlítva is figyelemre méltó adat, hogy a dohányosok mintegy 7 évvel rövidítik meg az életüket a nemdohányzókhoz képest. Az ultrafinom részecskékre korábban azért se figyeltek fel, mert egybevették őket a nagyobb, 10 mikrométer átmérőjűnél kisebb részecskékkel, és az egésznek együtt vették számba a tömegét, márpedig ebből az előbbi kategória csak viszonylag kis hányadot alkot. Ehelyett inkább az ultrafinom részecskék számát kell figyelni, hiszen veszélyesebbek, mint a nagyobbak.
Bár a benzinhajtású járművek is kibocsátanak ultrafinom részecskéket, mennyiségük kétharmadáért mégis a dízeljárművek felelősek, annak ellenére, hogy jóval kevesebben vannak az utakon. Ráadásul egyre nő a katalizátoros benzinüzemű autók száma, melyek a dízelautók részecskemennyiségének századát bocsátják csupán a levegőbe. Bár a dízel gazdaságosabb üzemanyag, mint a benzin (kevesebbet kell égetni belőle azonos erőhatáshoz), eme környezetvédelmi előnyét teljesen semlegesíti a részecskék egészségkárosító hatása.
Egy 2002-ben lezárult, a dán közlekedési minisztérium által is mérvadónak tekintett vizsgálat szerint ma már léteznek olyan szűrők, melyek a megkívánt hatékonysággal működnek, vagyis kiszűrik a részecskék legalább 80 százalékát (beleértve az ultrafinomakat is). Alkalmazhatóságukhoz nem árt radikálisan csökkenteni a gázolaj kéntartalmát. Ennek egyik módja a gázolaj adójának módosítása (a magasabb kéntartalmú üzemanyagra nagyobb adót vetnek ki), ahogy Dániában és Németországban már meg is tették. A szűrő használatát ösztönözheti az is, ha a közbeszerzési eljárásokon a tömegközlekedési vállalatok feltételként kötik ki vagy előnyben részesítik azokat az ajánlatokat, melyek szűrők felszerelését vállalják a leszállított járművekre (akár visszamenőleg is). Így történhetett meg, hogy a koppenhágai tömegközlekedési vállalat buszai ma már mind részecskeszűrőkkel közlekednek.
A Dán Ökológiai Tanács nevű civil szervezet állásfoglalása szerint az adórendszer módosításával el lehetne érni a részecskeszűrők felszerelését a dízeljárművekre. Ehhez a szűrő nélküli járművek adóit kellene megnövelni, és az ebből befolyó összegeket a szűrőfelszerelés költségeinek 50 százalékos támogatására fordítani. Azért, hogy mielőbbi cselekvésre serkentsen, ez a támogatás fokozatosan csökkenne egészen 2006-ig, amikortól is a hatályba lépő EU-törvényeknek megfelelően az új járművek szűrőkkel felszerelten gördülnek majd le a futószalagról. A már forgalomban lévő járművek szűrővel való ellátását segítő támogatás hosszabb kifutási idővel, fokozatosabban szűnne meg. A Dániában az utóbbi években bevezetésre kerülő városi környezetvédelmi övezetek szintén jó alkalmat adnának arra, hogy a szűrő nélküli járművek kitiltásával ösztönözzék a szűrők mielőbbi felszerelését.
A dán Környezeti Értékelési Intézet ezen felül a közelmúltban kimutatta, hogy téves az az elképzelés, miszerint nem éri meg részecskeszűrőket telepíteni a járművekre, mivel túl drága a technológia. Tömeges forgalmazás esetén ugyanis a jelenleg tényleg magas árak legalább 50, de akár 75 százalékkal is csökkenhetnek. Dánia mindenképp legalább 5,5 millliárd dán koronát (180 milliárd forintot) takarítana meg évente 15 éven keresztül, amennyiben minden forgalomban lévő nehézgépjárművet részecskeszűrővel látnának el az országban. Ez azért van így, mert a levegőminőség javulásának köszönhetően kevesebben halnának meg és betegednének meg. Már évente 204 korai halál megelőzése esetén is kifizetődő lenne a szűrők felszerelése, ugyanakkor a legpesszimistább (de a kutatások fényében egyre valószínűbbnek tekinthető) hipotézisek szerint akár 1200 ember halálát is okozzák a dízelmotorokból származó részecskék minden évben. Az intézet tanulmányában figyelembe veszik a kisteherautók és a taxik részecske-kibocsátását is, hiszen ezek fontos részei a városi közlekedésnek. (Modelljükben a taxikra és a nehézgépjárművekre egyéves, a kisteherautókra — nagy számukra való tekintettel — négyéves átmeneti időszak alatt kellene felszerelni a szűrőket.) A két kisebb járműkategória esetében azonban már kétségesebb a szűrők felszerelésének kedvező pénzügyi mérlege (az egészségügyi javuláshoz persze nem fér kétség itt sem).
A Környezeti Értékelési Intézet tanulmánya további adalékokkal szolgál ahhoz a beszámolóhoz, melyet a Keresztény Néppárt és a Dán Ökológiai Tanács indítványára a dán parlament rendelt meg a kormánytól 2003 tavaszára a dízelrészecskék problémájának megoldásáról, beleértve a részecskeszűrők bevezetését ösztönző intézkedéseket is. A dánok mellett német környezetvédő szervezetek is kampányt folytattak az újonnan gyártott gépkocsik részecskeszűrőkkel történő felszerelésére. A kampány hatására az amerikai Ford cég német leányvállalata napirendre tűzte, hogy az új kocsijait a közeljövőben megfelelő technikai eszközökkel látja el a részecske-kibocsátás csökkentése érdekében.
Tóth András György
Források:
  • An Economic Assessment of Particle Filters (A részecskeszűrők gazdasági értékelése), Környezeti Értékelési Intézet, Koppenhága, 2002. http://www.imv.dk/ (letölthető a dán nyelvű tanulmány angol összefoglalója)
  • Working group report on particle filters for heavy vehicles (A nehézgépjárművek részecskeszűrőit kutató munkacsoport beszámolója), Dán Ökológiai Tanács, Koppenhága, 2002. augusztus http://www.ecocouncil.dk/arkiv/2002/021000—diesel.pdf
  • Diesel particles — a health hasard (A dízelrészecskék egészségügyi kockázata), Dán Ökológiai Tanács, Koppenhága, 2000. szeptember http://www.ecocouncil.dk/download/dieselpjece—eng.pdf
  • Ford Germany acts on particle pollution (A Ford Németország a részecskék légszennyezése ellen), Environment Daily e-mail hírlevél, 1380. szám 2003. február 7.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.