kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Épített környezetünk és az egészség
Lakás-hatás


Megkérdeztük Virágh Zoltánt, az Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Település-egészségügyi Osztályának osztályvezetőjét, hogy a lakásunkban miféle veszélyek fenyegetik egészségünket.

— Miért kell foglalkoznunk épületegészségüggyel ma, amikor a lakáskörülményeink sokkal jobbak, mint évtizedekkel ezelőtt?
— Egyrészt azért, mert manapság életünk nagy részét zárt terekben töltjük. Az átlagember napjának 85—90 százalékát tölti „tető alatt": legalább 50 százalékot a lakásában, a maradék 35—40 százalékot a munkahelyén. Másrészt, bár az elmúlt évszázadban sok szempontból lényeges javulások zajlottak le lakáskörülményeinkben, a változások egy része kevéssé ismert vagy eddig még ismeretlen egészségkockázatot rejt magában.
— Melyek ezek a változások?
— Az egyik ok a szinte hermetikus szigetelésben keresendő. Mindenki arra törekszik, hogy kevesebbet költsön fűtőanyagra, ezért szigeteli az épületet kívül-belül. Ritkábban szellőztetnek, így benn marad a meleg, de nemcsak a meleg, hanem más is.

A hagyományos építkezésű lakások levegője néhány órán belül kicserélődik, részben a falakon, részben az ajtókon, ablakokon keresztül, amelyek nem zárnak tökéletesen. Ha teljesen leszigetelem a lakásomat, akkor annak egyetlen haszna van: ha kívül szennyezett a levegő, akkor nem jut be.
Egy másik alapvető változás, hogy kívül-belül olyan anyagokat használunk a lakás burkolásához, amelyek ártanak az egészségnek. Az építő- és burkolóanyag-ipar számos, ma már veszélyesnek minősített anyagot használt fel. Ennek eredményeképpen az építő-, kötő-, burkoló- és ragasztóanyagokból olyan szennyező anyagok kerülhetnek a belső terekbe, mint például a formaldehid, alifás aldehidek, fungicidek (gombaölők), benzol, toluol, xilol és más illékony szerves oldószerek.
Talán első hallásra furcsán hangzik, de a nedves takarítás helyett elterjedt porszívózás is a kedvezőtlen változások egyike. A porszívó beszívja a port, majd a kiáramló levegővel együtt kiengedi a legapróbb, az egészségre legveszélyesebb porszemeket. Azok az apró részecskék, amelyeket átenged és felver a porszívó, lekerülnek a léghólyagocskák legérzékenyebb részéhez, esetleg aktív vegyületeket is magukkal szállítva, mint például a bútorból kipárolgó formaldehidek.
— Gondolom, a fűtés szintén kockázati tényező.
— A fűtés is megváltozott. A gáz az utóbbi évtizedekben vált a leggyakoribb energiahordozóvá. A gáz égéstermékei is bejuthatnak a lakásunkba, különösen konvektoros fűtés esetén, ezért fontos, hogy a konvektorokat rendszeresen ellenőriztessük szakemberrel.
— A túlfűtött és nem szellőztetett lakás kiszáradt levegőjének jót tehet a száradó ruhák nedvessége, de könnyen megjelenhetnek a penészgombák is.
— Ez így van. A lakás leghidegebb falszegleteiben nedvesedés jön létre, és megjelenhetnek a penészgombák. A penészes szobákban nevelkedő gyerekek légúti betegségei szignifikánsan gyakoribbak.
Vannak, akik szárítószekrényt használnak, annak viszont óriási a friss levegő igénye. Ha teljesen leszigeteljük a lakást, akkor a szárítószekrény — vagy a fűtőkészülékek — csak a kéményből szívhatja be a levegőt — ahová mások fűtőkészülékeik égéstermékeit vezették be. A kéményekbe vezetett gáz évente több tucat halálesetet okoz.
— Melyek azok a betegségek, amelyeknek oka — legalábbis részben — a lakásban keresendő?
— Többnyire apró, kellemetlen tünetek jelentkezhetnek a felsoroltaktól. Az úgynevezett „beteg épület" tünetcsoport szem-, orr, torok-, bőr-, légúti, illetve idegrendszeri panaszokból tevődhet össze.

Ma már a lakosság körülbelül 30 százalékát érinti az allergia, aminek nagyon sok oka lehet. Ezek egy része a lakásban keresendő. Allergiát okozhatnak például a házipor-atka testmaradványai, a hobbiállatok szőre vagy tolla, vagy a lakás levegőjében felhalmozódó vegyi anyagok.
A régi, rossz hatásfokú, elhanyagolt gázkonvektorokkal fűtött szobában élő gyerekeknél több a légúti panasz. A káros anyagokat kibocsátó burkolóanyagok szintén kimutathatóan ártalmasak a gyermekek egészségére. De a legnagyobb és legártalmasabb belső téri légszennyezés a lakáson belüli dohányzás.
— Vannak olyan rendelkezések, amelyek védik a lakók egészségét?
— A legveszélyesebb anyagokra a közeljövőben egészségügyi jogszabály jelenik meg, ami meghatározza, hogy mennyi lehet a formaldehid, nitrogén-oxid, szén-dioxid, radon, azbeszt, xilol és egyéb anyagok megengedhető koncentrációja a levegőben.
— Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne betegítsen meg bennünket a lakásunk?
— Okosabban kellene felépítenünk a lakásunkat, és okosabban kellene használnunk. Rendszeresen kellene szellőztetni, és persze megfelelő időpontban. Egy családi házas övezetben például ne akkor szellőztessen valaki, amikor mindenki kéménye füstöl, és a szmogos időszakok sem kedvezőek. Ha gázkonvektor van, azt ablaknyitáskor a legkisebb fokozatra kell állítani vagy ki kell kapcsolni.
A takarítás időpontját is úgy jó megválasztani, amikor nyugodtan nyithatunk ablakot. Porszívózáskor érdemes kereszthuzatot létrehozni, hogy kimenjen az apró por, és utána letörölni mindent nedves ronggyal. Minél kevesebb porfogót tartunk otthon, annál alaposabb lehet a por eltávolítása.

Az ágyneműt, ruhákat időnként ki kell rakni a napra. Ez jól fertőtlenít és segít a poratkák elleni küzdelemben. A vasalás úgyszintén fertőtlenít.
Ha gáztűzhelyünk van, sose használjuk kiegészítő fűtésre, mert ettől nemcsak a konyhában, hanem a lakás többi helyiségeiben is megnő a szén-dioxid, szén-monoxid- és nitrogénoxid-tartalom.
A lakásfelújítást ütemezzük tavaszra, nyárra vagy kora őszre, amikor tartósan nyitva tarthatjuk az ablakot. Legjobb ilyenkor elköltözni otthonról, vagy legalábbis elköltöztetni a család veszélyeztetett tagjait. Az átlag felnőtt számára az ilyenkor használt szerek hatása kevésbé veszélyes, de nem érvényes ez a terhesekre, a gyerekekre, az idős emberekre és a krónikus betegségben szenvedőkre, illetve a túlérzékenyekre, őket jobban kell védeni az egészségkockázatoktól, tehát feltétlenül távol kell tartani őket ilyenkor.
„Beteg épület tünetegyüttes”
  • szem-irritáció, csípő, szúró érzés
  • orr- és torokszárazság, rekedtség, hangelváltozás
  • bőrpír, égető, viszkető érzés a test különböző bőrfelületein, bőrszárazság
  • neurotoxikus tünetek: fáradékonyság, a koncentrálóképesség csökkenése, szellemi kimerültség, memóriagyengülés, fejfájás, szédülés, hányinger, álmosság, letargia
  • túlérzékenységi reakciók: orr-és szemváladékozás, asztmaszerű tünetek, nehézlégzés
  • érzékszervi panaszok: megváltozott, illetve kellemetlen szag- és ízérzékelés

Mikola Klára


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.