A környezet- és természetvédő szervezetek egyetértenek abban, hogy a magyarországi megújuló energiaforrásokat a lehetőségekhez mérten minél szélesebb körben hasznosítani kell annak érdekében, hogy az általuk kínált előnyök érvényesüljenek. Ezek az előnyök többek között a következők: az energiatermelés környezetszennyezésének drasztikus csökkenése, az energiaimport-függőség mérséklődése, az energiaellátás biztonságának növekedése és a foglalkoztatás növekedésével a vidék népességmegtartó képességének erősödése.

Bár a megújuló energiaforrások hasznosítása az energiatermelés legtisztább és így a legkívánatosabb formája, kétségtelen, hogy alkalmazásuk környezeti hatásokkal jár. Ezen hatások minimalizálása érdekében bizonyos szempontokat figyelembe kell venni, amelyekre az alábbiakban — energiaforrásonként lebontva — hívjuk fel a figyelmet.

A magyarországi éghajlati viszonyok jó lehetőséget kínálnak a napenergia széles körű hasznosítására. A hazánk területére érkező napenergia mértéke többszörösen haladja meg az ország összes éves energiaigényét, ezért kiemelten fontosnak tartjuk és támogatjuk az aktív és passzív napenergia-hasznosítást. Szükséges azonban, hogy a hasznosítás teljes ciklusa során fellépő esetleges környezeti terhelés a legkisebb mértékű legyen, ezért az alábbiak figyelembe vételét ajánljuk:

· Az új épületek tervezésénél széleskörűen ki kell használni a passzív napenergia-hasznosítási megoldásokat.

· A berendezések gyártási folyamata során minimalizálni kell a hulladékok keletkezését, a természetre, illetve az emberi egészségre káros anyagok beépítését, illetve annak természetbe bocsátását.

· A berendezésekbe beépített veszélyes anyagokat az élettartam végén veszélyes hulladékként kell kezelni.

· Az energiatermelő berendezések gyártásához kapcsolódóan lehetőleg készüljön életciklus-elemzés.

· A napelemekkel termelt villamos energia hasznosításának egyik leginkább környezetszennyező elemei az akkumulátorok. Ezen elemek kisebb mértékű alkalmazása érdekében szükséges a napenergiás rendszerek hálózati csatlakoztatása, valamint ezek technikai és jogi feltételeinek megteremtése, különös tekintettel a 2001. évi CX., a villamos energiáról szóló törvényben megszabott 100 kW-os névleges teljesítményhatárra, amelynek 1 kW-ra történő leszállítása kívánatos.

A biomassza energetikai célú hasznosításának potenciálja jelenleg kihasználatlan Magyarországon, ezért támogatjuk mind a szilárd, mind a folyékony, mind pedig a gáznemű biomassza energetikai célú hasznosítását az alábbiak figyelembevételével:

· A növénytermesztési, állattenyésztési, erdészeti és tájrendezési tevékenységek során keletkező szerves melléktermékek, hulladékok kerüljenek hasznosításra az adott körülményektől függően energetikai, illetve egyéb céllal (komposzt, takarmány, talajerő-utánpótlás stb.).

· Energiaültetvények létrehozása csak mezőgazdasági művelésből kivont területeken történjen (természetvédelmi oltalom alatt álló élőhelyeken, valamint nem védett, de természetileg érzékeny területeken ne legyenek ilyen jellegű telepítések).

· A talajkimerülés elkerülése végett készüljön hatástanulmány, amely megállapítja, hogy az adott földterület folyamatos hasznosítása esetén mekkora mennyiségű biomassza termelhető ki, anélkül, hogy ez túlzottan igénybe venné az adott termőterületet.

· A biomassza hasznosítása, illetve üzemanyagként történő feldolgozása esetén törekedjenek arra, hogy az energianyerés és befektetés aránya minél kedvezőbb legyen (pl. a feldolgozás és a hasznosítás helye legyen minél közelebb a termeléshez).

Magyarország komoly geotermikus energiapotenciállal rendelkezik. A négyzetméterre vetített, a Föld középpontjából a felszín felé áramló hőenergia a világátlag kétszerese. Ezeket a kedvező lehetőségeket figyelembe véve szorgalmazzuk a geotermikus energia hő- és villamos energiaként történő hasznosítását. A hasznosítás során azonban az alábbiak figyelembevételét ajánljuk:

· A természet védelme és a geotermikus energia hasznosításának folyamatos fenntarthatósága érdekében a kitermelt geotermikus folyadékok, illetve gázok visszasajtolása kívánatos.

· A kitermelt és különböző okok miatt vissza nem sajtolt geotermikus folyadék — ha az szakértői állásfoglalás alapján élővízbe engedésre nem alkalmas — szennyvízként kerüljön kezelésre.

· A geotermikus energia hasznosítási hatásfoka a lehető legnagyobb legyen, azaz a geotermikus energia egyes hasznosítási lépcsőinél esetlegesen jelentkező hulladékhő kerüljön további hasznosításra.

· Minimalizálják az inhibitorok használatát, valamint az inhibitorral kezelt víz ne kerüljön sem élővízbe, sem visszanyomásra, hanem szennyvízként legyen kezelve.

Egyre több példa mutat rá, hogy Magyarországon van mód a szél energiájának villamosenergia-termelésre történő hasznosítására. Az utóbbi évek szélenergia-piacának robbanásszerű bővülése bebizonyította, hogy a szélenergia-hasznosítás biztonságos, ipari méretekben alkalmazható és megbízható villamosenergia-termelési módszer. Ezért kívánatosnak tartjuk a szélenergia-hasznosítás minél szélesebb körű magyarországi alkalmazását az alábbiak figyelembe vétele mellett:

· A berendezések telepítésénél figyelembe kell venni a működés közben fellépő zaj- és árnyékoló hatásokat, amelyeket a lakóépületektől való megfelelő védőtávolság betartásával ki kell küszöbölni.

· Szélerőművek telepítési folyamata (energetikai célú szélmérés, engedélyeztetési eljárás) előtt szakértői véleményt kell kérni, hogy a tervezett szélerőmű nincs-e madárvonulási útvonalon, illetve fontos vizes élőhely közelében. A madarak esetleges pusztulását elkerülendő, az ilyen területeken, útvonalakon ne történjen beruházás!

· A szélerőművek hasznos élettartamának végén kívánatos a berendezések anyagának újrahasznosítása, valamint a terület rekultivációja.

· A különböző energetikai célú szélenergia-hasznosító berendezések magyarországi kereskedelmi forgalomba hozatala előtt szükséges azok biztonságos működésének igazolása.

· Törekedni kell a minél elfogadhatóbb tájképi beillesztésre.

· Magyarország területén és az országba érkező folyók esetében ellenezzük duzzasztóművel működő vízerőművek létesítését.

· Támogatjuk az olyan vízerőművek telepítését, amelyek nem járnak az adott terület ökológiai egyensúlyának felborulásával. Ebben a tekintetben a vízerőművek telepítése előtt környezetvédelmi szakértői véleményt kell kérni.

A magyar településeken számottevő energiatakarékossági potenciál rejtőzik a gyalogos és kerékpáros helyváltoztatások elősegítésében, terjesztésében. Jelenlegi arányuk messze elmarad attól, amit egyes nyugat-európai városokban sikerült elérni. Ezek a közlekedési módok több szempontból is jótékony hatásúak:

· Energiaigényük minimális és élelmiszerrel fedezhető. Kerékpáros helyváltoztatás esetén például a benzinben foglalt energia kiváltására elegendő annak töredéke megújuló energiaforrásból (élelmiszerből).

· Alkalmazásuk káros környezeti hatástól mentes.

· Javítják az emberek egészségi állapotát (például napi fél óra mérsékelt testedzés jelentősen csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulási esélyét).

· Olcsók, és kevés kivétellel mindenki által alkalmazhatók.

· Biztonságosabbá, egészségesebbé, élhetőbbé teszik a települést.

· A gyalogos és kerékpáros közlekedés elősegítésére ezért a következő intézkedéseket javasoljuk:

· az autóközlekedés korlátozása és sebességének csökkentése a települések teljes területén, kitiltása a városközpontokból;

· a gyalogos és kerékpáros közlekedés gerincét alkotó tömegközlekedés fejlesztése, különös tekintettel az előbbi két móddal való intermodalitásra (pl. kerékpártározókkal, átszállási távolságok csökkentésével);

· átfogó, szektorközi nemzeti stratégia kidolgozása és végrehajtása külön a gyalogos és külön a kerékpáros közlekedés fejlesztésére.

Az Országos Találkozó résztvevői, jövőbeni életlehetőségeink megőrzése, élő környezetünk további pusztulásának megállítása és helyreállításának megkezdése érdekében felkérik az Országgyűlést, illetve a kormányt az alábbi intézkedések megtételére:

· Biztosítsa a jelenlegi állami erdőterületek tartós állami tulajdonban maradását. Sürgősen szüntesse meg állami erdeink rövid távú profitorientált, jelenleg részvénytársasági formában történő kezelését. Helyezze előtérbe az erdő védelmi és közjóléti funkciójának érvényesülését. Hozzon létre ennek megfelelő kezelő szervezetet, és biztosítsa a hosszú távú működéshez szükséges forrásokat.

· Megfelelő szabályozással mozdítsa elő a természetvédelmi és gazdasági érdekek közti konfliktusok feloldását. Segítse elő a folyamatos erdőborítást s ezzel alapvető ökológiai funkciókat hosszú távon biztosító, természetes folyamatokra alapozó szemléletű (pl. PRO SILVA) erdőgazdálkodás elterjedését és kiemelt jelentőségű ismeretként való oktatását.

· Támogassa a magántulajdonban lévő erdőterületeken is a védelmi és közjóléti funkciók fokozott érvényesítését. Dolgozzon ki megfelelő programokat és mechanizmusokat a támogatások végrehajtásához.

· A Nemzeti Földalapba ezután kerülő erdőterületeket, illetve az erdő számára potenciálisan alkalmas területeket adja állami, vagy társadalmi szervezetek kezelésébe.

· Az ország területén az erdő számára potenciálisan alkalmas területeken ökológiai szemléletű erdőtelepítést valósítson meg. E földterületek egy részén mielőbb jelöljön ki megfelelő méretű regenerációs mintaterületeket. E területek rendeltetése legyen a természetes újraerdősülés segítése, élő rendszerek helyreállítása, természetközeli gazdálkodási formák kísérleti bevezetése, valamint e tevékenységek bemutatása. Ennek megvalósulása érdekében ezeket a területeket adja egy e célra kijelölt szervezet teljes jogú kezelésébe.

· A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosításával biztosítsa a földtulajdonosok, állami erdőterületek esetében a kezelő számára a vadászati joguk feletti gyakorlati rendelkezés lehetőségét, ezzel tegye lehetővé a természetes szint sokszorosára duzzasztott (etetett, tenyésztett), mára már erdeink létét fenyegető, felújulását akadályozó nagyvadlétszám jelentős mértékű csökkentését.

A Környezet- és Természetvédő Szervezetek XIII. Országos Találkozója sürgeti, hogy mielőbb kerüljenek megvalósításra azok a feladatok, amelyeket Medgyessy Péter miniszterelnök-jelöltként tett az államháztartás környezetbarátabbá tételére, különösen tekintettel a következőkre:

· „Csak olyan új törvény, kormány- és miniszteri rendelet, valamint kormányhatározat kerül elfogadásra, amely nem csökkenti a környezet-, természet- és egészségvédelem, továbbá az oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális ellátás jogszabályokkal biztosított szintjét... Mindez a költségvetési és adótörvényekre is vonatkozik."

· „Az országgyűlésnek és a kormánynak az állami költségvetésre és az adótörvényekre vonatkozó vagy azokat lényegesen befolyásoló döntéseinek minden esetben részletes társadalmi, gazdasági és környezeti hatásvizsgálat, rövid, közép- és hosszú távra érvényes összehasonlító, továbbá költség-haszon elemzés képezi az alapját.

· „A döntéseket széles körű társadalmi vita előzi meg."

· „2003. június 30-ig elkészítjük az adófizetők pénzéből a környezetszennyező tevékenységek támogatásának mértékét tartalmazó kimutatást, amelyet a csökkentés megvalósítása érdekében társadalmi vitára bocsátunk."

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fentiek elvégzése tulajdonképpen a hatályos törvények betartását jelenti:

„Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmány 18. §-ában megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan. (...) Az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje. (...) ...a környezethez való jog védelmének eszközei között a megelőzésnek elsőbbsége van, hiszen a visszafordíthatatlan károk utólagos szankcionálása nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot." (az Alkotmánybíróság 28/1994. AB számú határozata)

„43. § (1) A környezetvédelemmel összefüggő törvényjavaslat és más jogszabály (a továbbiakban együtt: jogszabály) az ország társadalmi-gazdasági tervei, területfejlesztési koncepciói, továbbá a regionális hatást eredményező döntések (a továbbiakban együtt: döntés) előkészítője köteles az intézkedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgálni és értékelni, s azt vizsgálati elemzésben (a továbbiakban: vizsgálati elemzés) összefoglalni. (...) (3) A környezetvédelemmel összefüggő gazdasági szabályozó eszközök (vám-, adó- és illetékszabályok stb.) bevezetésére irányuló szabályozások, továbbá jelentős módosítások esetében a vizsgálati elemzést minden esetben el kell végezni." (a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény)

„19. § Az állampolgárok — közvetlenül, illetőleg képviseleti szerveik útján — közreműködnek az életviszonyaikat érintő jogszabályok előkészítésében és megalkotásában. 20. § A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik." (a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény)

„116. § Az Országgyűlés részére a központi költségvetés tárgyalásakor, illetve a zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: (...) 10. a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást." (az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény)

Az említett vállalások, illetve törvényi kötelezettségek nagy részének teljesítése nem jár különösebb költséggel, tehát ezek mielőbbi megvalósítása csupán politikai akarat kérdése.

Határozat: A magyarországi zöldmozgalom — csatlakozva a háború ellen felszólalók véleményéhez — ellenzi az Irak elleni háborút.

Indoklás:

· Általános alapelv, hogy minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz.

· Háborúban megkülönböztetés nélkül pusztul emberi élet és a természet; megsemmisülnek műemlékek, az emberiség kulturális örökségét képező régészeti leletek.

· A háború következtében keletkező környezetszennyezés folytán a túlélő emberek, állatok, növények számára lakhatatlanná válnak hatalmas területek.

· Az Alkotmány 6. paragrafusa kimondja: „A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közti viták megoldásának eszközét."

· Az Irak ellen indítandó háború olyan célokért — így például az olaj birtoklásáért — folyna, amelyek önmagukban is ellentétesek a fenntarthatóság követelményével.

Ajánlás: A Béke szekció javasolja az OT résztvevői számára, hogy aktívan kapcsolódjanak be a nemzetközi háború-ellenes mozgalomba.

Határozat:

Alkotmánymódosítási indítvány: Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés foglalja bele az Alkotmányba a következő rendelkezést: „A Magyar Köztársaság semmilyen formában nem állít elő, nem telepít, nem tárol, nem állomásoztat és nem enged át területén nukleáris vagy egyéb tömegpusztító fegyvereket."

Indoklás: Mivel a Hágai Nemzetközi Bíróság 1996-ban kimondta, hogy a tömegpusztító fegyverekkel való fenyegetés ellentétes a nemzetközi joggal, ezért Magyarország nem vehet részt a tömegpusztító fegyverekkel való műveletek előkészítésében sem. Ezt a magyar jogrendben is egyértelműen rögzíteni kell.

Szombathely, 2003. március 9.