kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A pihenni vágyók érdeke az olajfolt és a csónakmotor-berregés?

A természetes helyek használatáról különféle elképzelések vannak. Számomra az a felfogás a természetes, hogy az ott élők háborítatlansága a legfontosabb szempont. A természetes helyek arra valók, hogy megtaláljuk régi kapcsolatunkat a természettel, hogy olyan hangokat halljunk, amelyeket a városban nem lehet: énekes rigó füttyét, a halak csobbanását... Ugyanakkor olyanok is vannak, akik úgy gondolják, hogy csak akkor tudják élvezni a szabadságukat, ha motorcsónakkal, terepmotorral, motoros sárkányrepülővel járhatnak-kelhetnek, esetleg diszkót rendeznek a természet lágy ölén, messze kergetve ezzel az erdei állatokat és a kirándulókat. Bár ők még mindig sokkal kevesebben vannak, mint azok, akik csak egyszerűen örülni akarnak a természetnek, és ez a kisebbség sok ember pihenését keserítheti meg — ráadásul úgy tűnik, sok esetben a törvénykezés is őket támogatja.

Terepmotor és sárkányrepülő
A hétvégeken a Budai hegyek szokásos velejárója a zúgás, ami vagy a földről jön, ami terepmotoros jelenlétét jelenti, és a zajszennyezés mellett sokszor a védett területek rongálását is, vagy pedig föntről hallatszik egy repülőtől vagy egy motoros sárkányrepülőtől, ami viszont az egész Budai-hegységben hallható.
Szociológiai tanulmányt lehetne írni arról, hogyan tudják kitörölni egyesek a tudatukból azt az ismeretet, hogy a magasba emelkedő motoros repülő járműtől származó zaj a messze környéken mindenkit zavar. Hogyan tud nyugodtan aludni az az ember, aki ennyi kellemetlenséget okoz másoknak? Miért nem készteti lelkifurdalásra, hogy az erdő csendjének zavarásával az ott élő állatokat is költözésre készteti?
Majális az erdő mellett
A majális egy régi, szép szokás. Az emberek kivonulnak a természetbe, leheverednek, hallgatják a pacsirták énekét — akárcsak Szinyei Merse Pál festményein. Sajnos, ma valami mást jelent a majális: vurstlit a parkokban, különféle politikai pártok agitálását, sok alkoholt és dobhártya-süketítő zenét. A park madarai rettegve bújnak meg a bokrok rejtekében, vagy esetleg örökre elmenekülnek.
Ehhez már úgy-ahogy hozzászoktunk, de meglepő volt számomra, amikor Páty külterületén, a környék egyik legszebb természeti helyén, amelyik a csodálatos kilátás mellett ritka, védett madarairól híres, május elsején reggel hatalmas teherautók jelentek meg, aggregátorral felszerelve, hatalmas hangfalakkal. A késő éjszakába nyúló „élőzene" és diszkó ki tudja, milyen károkat okozott a különleges értékű helyen. Az igazán meglepő az volt, hogy a gyomorremegtető hangerő mindössze tizenöt-húsz ember kedvéért szólt — bizonyára mindnyájan nagyothallók voltak, hogy ilyen hangerőre volt szükségük, de azt még mindig nem értem, hogyan érezték, hogy joguk van ilyen fokú agresszióra a természet ellen.
„Hangulatkeltő” motorcsónakok
A jéghegy csúcsaként említhetjük ebben a témában a Tisza-tó ügyét, amellyel kapcsolatban két hónapon belül két különböző irányú döntés született. Ez kétségessé teszi a jogszabályalkotás komolyságát, ugyanakkor kétségtelenné, hogy a jelenleg kevesek pillanatnyi üzleti érdekével szemben labdába sem rúghat az emberek életminősége és a környezetvédelem, sőt gyakran a többség hosszabb távú gazdasági érdeke sem.
Márciusban lépett életbe az a rendelet, amely szerint a belső égésű motorral felszerelt kishajóknak, csónakoknak, vitorlásoknak üzemeltetési engedélyt kell kérniük a korlátozás alá eső vizekre. Ilyenek például a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Fertő-tó. A szabályozás az újonnan bevezetett üzemeltetési engedély megszerzéséhez a Központi Közlekedési Felügyeleten kívül az illetékes természetvédelmi és környezetvédelmi hatóságok szakhatósági hozzájárulását is előírta.
Mivel az engedély beszerzése hosszadalmas folyamat, remélni lehetett a motoros járművek számának csökkenését ezeken a tavakon, elősegítve ezzel a pihenéshez szükséges csend és a nyugalmas légkör létrejöttét.
Ezért is volt igen furcsa a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajtónyilatkozata az egy hónappal azelőtt hozott rendelet módosításáról, amely állítólag figyelembe veszi a környezetvédelem és a pihenni vágyók érdekeit is. Először nem értettem: hol van itt összhangba hozandó ellentét, hiszen a környezetvédelem és a pihenni vágyók egyöntetű érdeke a csend. Aztán a szövegből kiderült, hogy a pihenni vágyókon a motorcsónakot használni óhajtók kicsiny rétegét érti a pihenni vágyók tömegével és a természet érdekével szemben. A módosítási javaslat szerint a vitorlások és kisgéphajók (legfeljebb 4 kW-os motorral) engedély nélkül közlekedhetnek, így „a Tisza-tó hangulatát alapvetően meghatározó horgászcsónakok továbbra is kifuthatnak majd a vízre". Kérdés, hogy a továbbra is azt akarjuk-e, hogy a Tisza-tó hangulatának alapvető meghatározója a motorcsónakok berregése legyen?

Mikola Klára


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.