Tisztelt Pénzügyminiszter Úr!

Teljes mértékben támogatjuk azt a törekvést, amelynek célja a munkabéren lévő terhek csökkentése. Egyetértünk a „Magyarországnak az uniós csatlakozás megalapozására szolgáló középtávú gazdaságpolitikai programja 2002.” című dokumentum ezirányú megállapításával: „A Kormány egyik legfontosabb feladatának a foglalkoztatási ráta általános emelését tekinti, összhangban az EU azon célkitűzésével, hogy a tagállamokban 2010-ig összességében 70 százalékra növekedjen a foglalkoztatási szint. Ezt a Kormány elsősorban az élőmunka terheinek csökkentésével, a munkaerőpiac rugalmasabbá tételével, a munkahelyteremtés ösztönzésével és a meglévő munkahelyek megtartását szolgáló intézkedésekkel kívánja elősegíteni.” Magyarországon jelenleg a foglalkoztatási szint 50 százalék körül van. A munkaképes korú lakosságot tekintve, nálunk egy aktív dolgozóra egy inaktív személy jut, míg a legtöbb EU-tagországban két aktív dolgozóra jut egy inaktív személy. Ez versenyképességünk javításának is egyik legnagyobb akadálya. Ha növekednének az élőmunka terhei, még tovább csökkenne a foglalkoztatottság egyébként is katasztrofálisan alacsony szintje. A versenyképességi problémák mellett ez tovább növelné a társadalmi ellentéteket, a deviáns, bűnöző cselekedetek számát, és hozzájárulna még több ember szellemi, lelki és fizikai leépüléséhez. Ugyanakkor, a közfeladatok megfelelő színvonalú ellátása is elengedhetetlen. Nemzetközi példák sora bizonyítja, hogy a kiemelkedő versenyképességgel rendelkező országokban a közszolgáltatások is magas színvonalon működnek. Ezért elhibázottnak tartjuk azokat az elképzeléseket, amelyek a közszféra kiadásait általában csökkenteni kívánják. Ennek éppen ellenkezőjére lenne szükség. Így például a környezet- és természetvédelmi területi szerveknél több mint ezer új dolgozót kellene munkába állítani ahhoz, hogy e téren meg tudjunk felelni az Európai Unió követelményeinek. A Nemzetközi Bírák Szövetsége pedig éppen most vizsgálódik hazánkban amiatt, mert nem tartja megfelelőnek az igazságszolgáltatás anyagi hátterét. Az e célokra fordítandó kiadások ugyanakkor szinte eltörpülnek azon összegek mellett, amelyeket az oktatásra és az egészségügyre kellene fordítani annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a mai kor követelményeinek. (Természetesen a rendelkezésre álló összegek minél hatékonyabb felhasználása érdekében is további erőfeszítéseket kell tenni.)

Az államháztartás bevételeit a leghatékonyabban a foglalkoztatás növelésével lehet emelni. Ez ugyanakkor a magyar gazdaság kínálati helyzetét javítaná úgy, hogy egyrészt a többlet termelés következtében kiszorulna az import egy része, másrészt pedig exportunk teljesítménye is növekedne. Ezáltal kétszeresen javulna külső egyenlegünk.

Úgy látjuk, hogy a nehéz helyzetből a kiutat az adóelkerülés visszaszorítása és a „szennyező fizet” elv egyre szélesebb körű gyakorlati alkalmazása jelenti. Erre teszünk konkrét javaslatot „A motorizációval összefüggő állami bevételek és kiadások” című tanulmányunkban, amelyet mellékelten küldök Önnek. Tesszük ezt abban a reményben, hogy a javasolt intézkedések elfogadását Ön is támogatni fogja, és ily módon is elősegíti a széles körben elterjedt bűncselekmények (Btk. 310. §) visszaszorítását, gazdaságunk versenyképességének növelését, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését, továbbá a környezet állapotának és a lakosság egészségének javítását, valamint az államháztartás helyzetének rendezését.

Tisztelettel: