kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A légi közlekedés környezeti hatása

Az alábbiakban végigtekintjük azokat a főbb területeket, ahol a légi közlekedés károsan hat a környezetre.
Zajszennyezés
A zajhatás több tényezőből adódik. Ezek közül a kiemelném a hajtómű és egyéb készülékek, motorok működéséből adódó zajokat, a repülőgép levegővel való érintkezéséből adódó hanghatást, illetve a repülőgép elemeinek terheléséből keletkező zajokat. A zajszennyezés mindig több forrásból, különböző frekvenciákból, intenzitásokból összetevődő zajok összessége. A zaj mértéke több tényezőtől is erősen függ: ilyen lehet az időjárás, de például nem mindegy, hogy a repülőgép fel- vagy leszáll. Természetesen a korszerűbb repülőgépek zajterhelése már lényegesen alacsonyabb, mint az elavultabbaké, de ennek ellenére manapság is nagyon zavarhatja a repülőtér és a légi közlekedés zaja a repülőtér közelében lakókat, sőt a rendszeres zajterhelés idegrendszeri zavarokat is okozhat.

Légszennyezés
A repülőgép, mint minden fosszilis tüzelőanyagot felhasználó gép, a szén-dioxid és víz mellett egyéb káros melléktermékeket bocsát ki. Ez a kibocsátás különösen repülőterek környezetében lesz jelentős, ugyanis ott koncentráltan jelenik meg. Tény, hogy miközben a légi közlekedés a világon utasszámban az összes közlekedésnek csupán egy százalékát teszi ki, addig az összes közlekedésre fordított üzemanyag 10–15 százalékát használja fel. Magyarán, a légi közlekedés energiafelhasználása igen pazarló.
Ha gázonként vizsgáljuk 1 kilogrammra vetítve a károsanyag-kibocsátást, megállapíthatjuk, hogy az hasonló, mint más közlekedési eszközöknél. A kén-dioxid-kibocsátás alacsonyabb, viszont a motor magas égési hőmérséklete miatt a nitrogénoxid-kibocsátás jelentős, ugyanis magas hőmérsékleten a levegő nitrogénje és oxigénje egyesül (lásd az 1. ábrát!). A repülőgépekre jellemző még az illékony, el nem égett szénhidrogének, szilárd részecskék, valamint szén-monoxid kibocsátása (bár ez utóbbi nem számottevő).
A nitrogénoxidokról belélegezve izgatják a légutak nyálkahártyáját, gátolják azok felszínén lévő csillósejtek működését, ezzel a légutak öntisztulását, rongálják az immunrendszert, elősegítik akut gyulladás, tüdővizenyő kialakulását. Gyerekkorban légzőszervi károsodást, asztmát, krónikus hörghurutot okozhatnak. A dohányosok különösen veszélyeztetett helyzetben vannak. Ezen kívül a levegőbe került nitrogénoxidok a légkör víztartalmával salétromossavat, salétromsavat képeznek, így akár közvetlenül, akár savas esők formájában fejthetik ki káros hatásukat.
A tüzelőanyag tökéletlen égésekor keletkező szén-monoxid belélegezve gátolja a hemoglobin oxigénszállítását, ugyanis a szén-monoxid erősebben tapad hozzá, mint az oxigén. Az illékony szénhidrogéneknek sokféleségük miatt az irritáló hatáson túl nincsen általános jellemzőjük. Vannak köztük olyanok, amelyek karcinogének, azaz rákkeltők, vannak, melyek a májat mérgezik, károsíthatják a vérképzést, a központi idegrendszerre hathatnak. Szilárd szennyezők esetén lényeges azok mérete, ugyanis az egész kisméretűek lehetnek a legártalmasabbak. Egészségügyi hatásuk igen változatos, az összetételüktől függ.

Összességében a repülőtér környéki légszennyezést egy forgalmas útéhoz lehet hasonlítani, hisz a szennyezők anyaga azonos, csak itt koncentráltan egy pontból jön a szennyezés, nem egy vonal mellett van.
A szennyezőanyag-kibocsátás mértéke persze sok egyéb tényezőtől is függ. Ilyen tényező a környezeti levegő hőmérséklete, páratartalma, nyomása, a felhasznált kerozin minősége, a repülőgép állapota, és természetesen lényeges, hogy a repülő milyen tevékenységet végez, azaz felszáll, emelkedik, siklik, leszáll, vagy csak taxizik, azaz gurul. A 2. ábrán megfigyelhető, hogy a nitrogénoxid-kibocsátás igazán siklás közben nő meg, illetve felszálláskor nagyobb, míg leszálláskor és taxizáskor minimális, a szénhidrogén- és a szén-monoxid-kibocsátás viszont éppen taxizáskor igen magas, és ez a kibocsátás érintheti közvetlenül a lakosságot is.
1. ábra: Nitrogénoxid-kibocsátás

2. ábra: A repülőgépek által kibocsátott nitrogénoxidok (NOx), szénhidrogének (CH) és szén-monoxid (CO) az üzemmód függvényében

A különböző szennyező anyagok terjedése a levegőben igen sok szemponttól, elsősorban az időjárási viszonyoktól és a szennyező milyenségétől függ. Általánosságban azért érvényes, hogy annál magasabb a koncentráció, minél közelebb vagyunk a forráshoz.
A repülőgépek a helyi szennyezésen túl a világméretű környezetszennyezésből is kiveszik a részüket. A globális felmelegedést egyrészről a magas szén-dioxid-kibocsátásukkal segítik, másrészt 1 kilogramm kerozin elégésekor 1,25 kilogramm víz keletkezik, ami a magas légkörben, 9000 méter felett, ahol a levegő már nem keveredik a földfelszínivel, megfagy, és a kifagyott jégréteg üvegházként viselkedik. Ebben a magasságban a repülőgépek éves szinten mintegy 100–150 millió tonna vizet bocsátanak ki. Ennek az úgynevezett cirruszfelhőzetnek az egy százalékos növekedése számítások szerint 0,2oC-kal növeli a Föld hőmérsékletét.
Az ózonlyuk növekedését azáltal segítik a repülőgépek, hogy az ózonpajzs magasságához közel haladva évente közel egy millió tonna nitrogénoxidot bocsátanak ki, ami – különböző reakciók révén – bontja az ózont.
A repülőterek és infrastruktúrájuk egyéb környezetszennyezése
A repülőtereken az üzemanyagokból és az olajokból elkerülhetetlenül is kerül a talajba, szennyezve ezáltal a talajvizet, közvetve a mezőgazdasági és ivóvizet.
3. ábra: A repülőtéri hulladék átlagos összetétele

Nagy mennyiségű szilárd és folyékony hulladék keletkezik a karbantartási, javítási munkálatokból is. Mindezen túl egy új repülőtér magához vonzza a csatlakozó közlekedési rendszert, ami olyan nagy levegő- és zajszennyezést eredményez, hogy kiteheti akár a repülőtéri környezetterhelés 65-80 százalékát is. További probléma a nagyszámú utas ellátása, ami üzemek létrehozását követeli, további hatalmas mennyiségű szemetet eredményezve. A hulladék összetétele a 3. ábrán látható. Végezetül meg kell említeni, hogy a leszállópályák mentén folyamatosan kaszálni kell a füvet a megfelelő vízelvezetés érdekében, illetve ki kell irtani a gyomokat. A gyomirtó szerek rendszeres alkalmazása is a talajvíz károsodásához vezet.
Simon Gergely
Felhasználva: Dr. Rohács József: A légi közlekedés hatása a környezetre, OMIKK, 1994/20, Budapest



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.