kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
„Közúti járműcsere”, avagy a közpénzek eltékozlása

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján az alábbi felhívás jelent meg:
„SZVP-2003-10 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a belföldi közúti fuvarozás területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására Dátum: 2003. szeptember 16.
Háttér és cél:
  1. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázatot hirdet a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások belföldi árufuvarozó járművei (tehergépkocsi, vontató /nyerges vontató is/, pótkocsi, félpótkocsi ) cseréjének támogatására a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból.
  2. A pályázati konstrukció rövid bemutatása. A támogatás célja a belföldi közúti árufuvarozás környezeti terheinek csökkentése, a fuvarozó kis- és középvállalkozások járműparkjának modernizációja érdekében környezetkímélő járművek beszerzése a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál az elavult járműpark egyidejű selejtezése mellett.
  3. A pályázat célja: legalább 400 vállalkozás valósítson meg mintegy 7000 millió forint értékű beruházást, ami várhatóan 700 darab jármű cseréjét eredményezi.
  4. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 2000 millió Ft.
  5. A támogatott pályázatok várható száma: 400–500 darab.”

Miként értékelhető a fenti pályázati felhívás?
A piacgazdaság elveivel gyökeresen ellentétes, hogy a gazdasági élet egyes szereplőinek az állam oly módon nyújtson támogatást, amely egyes vállalkozásokat előnyben részesít mások kárára. A fentihez hasonló pályázati felhívás az Európai Unióhoz történő csatlakozás után már nem is tehető közzé, hiszen az sértené az EU jogszabályait. Különösen visszás, hogy a pályázat nyertesei előnyben részesülnek azokkal a fuvarozókkal szemben, akik eddig hatékonyabban dolgoztak, illetve saját erőből korszerűsítették járműállományukat.
Semmilyen hatástanulmány nem készült arra vonatkozóan, hogy vajon ez az eljárás biztosítja a 2 milliárd forint közpénz leghatékonyabb felhasználását. Nyilvánvaló, hogy számos olyan terület van, ahol ez az összeg sokkal jobban hasznosulna. Ezt különösen alátámasztja az a tény, hogy a hazai fuvarozási piacon jelenleg erős túlkínálat van. Abszurd, hogy közpénzek felhasználásával ezt mesterségesen fokozni kívánják.
1995 és 2002 között összesen 238 ezer tehergépkocsit importáltak. Ezen időszak alatt a vámleépítés és a forint-felértékelés következtében összesen 282,8 milliárd forint összegű olyan kedvezményben részesültek, amely más belföldi alanyokat terhelt (azaz ennyivel olcsóbb volt számukra az import ahhoz képest, mintha a vám és a forint árfolyama az 1995. évi szinten maradt volna). Ezt a nagyságú kedvezményt figyelembe véve a mostani pályázat hatása különösen komolytalannak tekinthető.
Egyúttal felhívjuk a figyelmet az Európai Unió új közlekedéspolitikájáról szóló Fehér Könyvnek az emberi életekre és egészségre vonatkozó részeire, valamint azon megállapításaira, amelyek szerint a közúti teherjármű-forgalom a befizetéseihez képest aránytalan mértékben terheli az utakat, és veszélyezteti az ott élők egészségét és anyagi érdekeit. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a nehéz tehergépjárművek üzemeltetőinek a kiírt pályázat összegének sokszorosát kitevő kártérítést kellene fizetniük – főleg az önkormányzatok és a személygépkocsi-tulajdonosok részére.
Az említett 2 milliárd forinttal mintegy 2000 ember munkahelyét lehet biztosítani. Azonban ezt is csak legfeljebb ideig-óráig, hiszen az említett túlkínálat miatt nagy a valószínűsége, hogy ezeknek a munkahelyeknek nagy része belátható időn belül tönkremegy. Tehát fejenként egy millió forintot költenénk egy bizonytalan munkahely fenntartására.
Tudomásunk szerint nem történt összehasonlítás arra vonatkozóan, hogy az említett 2 milliárd forint elköltésével vajon a leghatékonyabban segítjük-e a környezet védelmét. Aligha kétséges, hogy másra fordítva ezt az összeget, jóval nagyobb szennyezés-csökkenést lehetne elérni. A 700 tehergépjármű lecserélése szinte semmilyen változást nem eredményez a környezet állapotában. Magyarországon mintegy 60 ezer elavult, rendkívül környezetszennyező tehergépjármű üzemel. A kevésbé elavult, illetve korszerűbb tehergépjárművek száma mintegy 250 ezer, azonban ezek is jelentős környezetszennyezést okoznak. Ezen felül évente 1,3 millió külföldi tehergépkocsi lép be a határainkon. A mindebből származó súlyos környezetszennyezés csökkentését nem a hivatkozott pályázattal, hanem a következő módokon kell ösztönözni:
  1. Jobb szervezés elősegítésével. Magas a magyar gazdaság szállításigényessége, sok az elkerülhető össze-vissza szállítgatás, az üresjárat. Ezen a logisztikai szolgáltatások fejlesztésével, valamint képzéssel lehet javítani.
  2. A költségeknek az árakba történő beépítésével. A közúti fuvarozás jelenleg messze nem fizeti meg azokat a költségeket, amelyeket okoz. Ezt az Európai Unió 2001-ben megjelentetett új közlekedéspolitikája is leszögezi. (Szakértői számítások szerint egyedül a nehéz tehergépjárművek Magyarországon évente 250–300 milliárd forint olyan kárt okoznak, amelyeket nem ezen járművek üzemeltetői fizetnek meg, hanem az egész társadalomra hárulnak.) Ez súlyosan torzítja a piaci viszonyokat, és ellentétes az Európai Unió Alapszerződésében rögzített, „a szennyező fizet” elvvel is.
  3. A vasúti árufuvarozás javításával. A vasút környezetszennyezése azonos teljesítményre vetítve egy nagyságrenddel kisebb, mint a közúti fuvarozásé.
  4. A jelenleginél sokkal inkább differenciált gépjárműadó kivetésével, amely arra ösztönöz, hogy a korszerűtlen járműveket lecseréljék, illetve megfelelő műszaki fejlesztéseket hajtsanak végre rajtuk (motorcsere, szennyezést csökkentő egyéb technikai megoldások).
  5. Az ellenőrzés fokozásával (környezetvédelmi és forgalmi ellenőrzések, a súlykorlátok és hétvégi tilalmak betartásának ellenőrzése stb.).
A pályázat további hátránya az, hogy a támogatás egyedi elbírálás alapján történik. Hasonló esetekben, vagyis amikor a támogatás nem normatív, igen nagy a visszaélések, a korrupció esélye.
A fentiekből nyilvánvaló, hogy a szóban forgó pályázati támogatás a közpénzek megengedhetetlen pazarlása. Ez különösen érthetetlen most, amikor a kormány arra kényszerül, hogy komoly megszorítások révén mérsékelje az államháztartás hiányát.
A Levegő Munkacsoport



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.