kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Belső terek levegője

Figyelmeztető az Európai Uniónak a belső terek levegőminőségével foglalkozó, 2003. szeptemberi kutatási beszámolója1. Az európaiak idejük 90 százalékát zárt térben töltik. A lakáskörülmények javulásával, a zsúfoltság, a nedves és sötét otthonok számának jelentős csökkenése következtében az elmúlt évtizedekben kevesebb figyelmet fordítottunk a belső terek légszennyezettségére, holott az illékony szerves vegyületek (VOC) százai találhatók a belső terekben, és nem egy közülük mérgező, rákkeltő, mutagén hatású. Minden ötödik európai asztmás, és ez nagyobb részben a belső téri anyagok belélegzésével függ össze. Dohányfüst, azbesztpor, radon, benzolszármazékok tehetők felelőssé komoly mértékben a növekvő számú rákbetegségekért. Nemzetközi hálózatba szervezett laboratóriumok foglalkoznak ezeknek az anyagoknak a mérésével.
A különféle szennyezésektől nemcsak a nagyforgalmú utak és egyéb jelentős kibocsátók környezetében kell tartanunk, hanem az eddig biztosabbnak vélt kertes házunk vagy zöldmezőbe telepített irodánk szobáiban is.
Melyek a legelterjedtebb belső téri szennyezők?
Első helyen a dohányfüst áll. A vizsgálatok szerint erősebb szellőztetés mellett is, és nemcsak a dohányzás ideje alatt magas a beszívott égéstermékek koncentrációja.
Az olasz Ispra városban a Közös Kutatási Központban2 30 köbméteres ún. INDOORTRON laboratóriumot építettek. Ebben a járható vizsgálati helyiségben pontosan ellenőrizni lehet a hőmérsékletet, relatív nedvességtartalmat, levegőminőséget és a viszonyítási értékeket. Mérhető az egyes belsőtéri berendezések kibocsátása, a kibocsátás dinamikája. Modellezhető a koncentráció eloszlása, a légtisztító berendezések és elemek hatékonysága, és különféle egyéb hatások is vizsgálhatók, mint például az egyes elemek elnyelőképessége, a fénymásolók kibocsátása, a szennyezések csökkenése, a szellőzés módja, a dohányfüst eloszlása. Ilyen módon a különféle anyagok és berendezések esetleges légszennyező, egészségkárosító hatása nagyobb pontossággal tanulmányozható.

A vizsgálatok fogják megalapozni az EU szabályozásra és a stratégia kidolgozására létrehozott nemzetközi kutatócsoport javaslatait. A legelső lépés a prioritási lista felállítása az egészségre gyakorolt hatások alapján. Emellett rengeteg tennivaló van a határértékek, a szabályozás, a kockázatelemzés, az egymásrahatás (halmozódás, reakcióba lépés) területén.
Jelenleg nincsenek megfelelő adatok az építőanyagokról, berendezésekről és egyéb szennyezőkről. (Hazánkban is végeznek vizsgálatokat többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és az Országos Közegészségügyi Intézetben. Korábban beszámoltunk a gyerekszobák levegőjével kapcsolatos kutatásokról. További elgondolkoztató adat, hogy annyira nem ellenőrzik a különféle felületkezelő anyagokat, bútorelemeket a káros kibocsátások szempontjából, hogy egy új vagy alaposan felújított helyiségben még tíz évvel később is lehet az oldószerek és egyéb betegséget okozó részecskék jelenlétét mérni.)
Nem akarnék ünneprontó lenni, mert az is eredmény, hogy néhány éve már napirenden van az EU-ban a belső téri levegőminőség kérdése. Az azonban nem tölt el örömmel, hogy „az áruk szabad mozgása” unalomig ismételt dogmájának hála, még hosszú éveken át akadálytalanul be fog áramlani hazánkba rengeteg ismeretlen hatású anyag, növelve az asztmások és rákbetegek számát. Nem szokás nálunk ellenőrizni a klímaberendezések használatát, az innen-onnan beszerzett légfrissítő anyagokat sem. Ma még olyan stádiumban sincs a kutatás, hogy vitára bocsáthatná az ajánlásait, holott jól tudjuk, az erős gazdasági lobbik akár évtizedekig képesek visszatartani vagy legalábbis erősen felhígítani már elkészült szabályozástervezeteket. A Rióban 1992-ben elfogadott „elővigyázatosság elve”, amely az újdonságok bevezetését lenne hivatott fékezni mindaddig, amíg kellő tapasztalatokat nem szerezhettünk az ártalmatlanságukról, a közös piacon nem érvényesíthető, az egészséges környezethez való alkotmányos jogunk megléte ellenére sem.
Változtatna a helyzeten egy olyan garanciaalap, ahol források képződnének a növekvő számú egészségkárosítások panaszosainak kárpótlására. Ez nemcsak a közös egészségbiztosítási rendszert tehermentesítené egy kicsit, hanem megfelelő mértéket alkalmazva, egyes különösen káros anyagok önkéntes visszavonására is serkentené a gazdaságot.
1 Indoor air pollution: new EU research reveals higher risks than previously thought. Berta Duane, http://www.jrc.cec.eu.int/
2 Az ún. Közös Kutatási Központ (Joint Research Centre, JRC) fő feladata a fogyasztók érdekében hozott EU-politikák tudományos megalapozása, kidolgozása, bevezetése és figyelemmel kísérése. A jó szolgálat érdekében nemzetektől és a kereskedelemtől független szervezet.

Beliczay Erzsébet


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.