kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Hogyan őrizhetjük meg a formánkat?
A karcsúság titka: költözzön be a városba!

A libidó mellett a magazinok egyik legkedveltebb témája a fogyókúra. Ebben kívánunk a szerkesztők segítségére sietni az alábbi gondolatokkal.
Az Amerikai Egyesült Államok 448 térségében 200 ezer személy megkérdezése alapján kerestek adatokat arra, hogy fokozza-e a szuburbanizáció az ország egyik legaggasztóbb népegészségügyi problémáját: a túlsúlyosságot.
Az elővárosok lakossága mintegy 3 kilóval súlyosabb, mint a városban lakók. Kevesebbet sétálnak, ezáltal a dohányosokhoz hasonlóan jobban ki vannak téve a magas vérnyomás kialakulásának – állapították meg a kutatók. Reid Ewig, a Maryland-i Egyetem Szelíd Növekedés Országos Központja munkatársa szerint sok egyéb mellett ez is lehet az egyik indítéka annak, hogy fékezzük a települések terjeszkedését. S. R. Staley, az Ohio-beli Columbus-i Buckeye Közpolitikai Intézet elnöke szerint azonban erőltetett dolog összefüggésbe hozni a földhasználatot, a településfejlesztési kérdéseket a népegészségüggyel.
Az egészségügyi szakemberek egyre jobban aggódnak amiatt, hogy az amerikaiak kétharmada túlsúlyos, sőt három felnőtt közül egy elhízott. Mindeddig azonban nem voltak adatok arról, hogy vajon a terjeszkedés miatt távolra kerülő boltok, iskolák, templomok gyalogosan vagy kerékpárral való egyre nehezebb és veszélyesebb megközelíthetősége miatt mozognak-e keveset az emberek. A fenti nagyszabású kutatás érveket ad azok kezébe, akik a szigorúbb helyi és tartományi szabályozásokat szorgalmazzák. Ewingék 207 ezer amerikai felnőtt adatait elemezték 1998 és 2000 között egy szövetségi kutatás keretében. Különböző nyilvántartások adatainak felhasználásával választották ki a vizsgált személyeket, a laksűrűséget, a lakások jellegét, a beépítést és egyéb mutatókat figyelembe véve a 448 legnagyobb városi agglomeráció területéről, ahol a lakosság kétharmada él, többek között a leginkább szétterjedő Ohio és Cleveland mellett a közel hatszor nagyobb népsűrűségű New Yorkot is. A kutatók keresték az összefüggést a terjeszkedés, a sétával töltött idő, a testsúly, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívbaj között. Egyidejűleg olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint az iskolai végzettség, az etnikai származás, a dohányzás, a zöldség-gyümölcs fogyasztás, amelyek ugyancsak befolyásolhatják a fenti betegségek kialakulását.
A túlsúlyos felnőttek* aránya
1985

1991

1998

*a 30 fontnál (kb. 14 kg) nagyobb túlsúllyal rendelkező személyek
Forrás: Centers for Disease Control and Prevention (www.cdc.gov)
A legjobban szétterjedt 25 megye lakói havonta 191 percet sétálnak, míg a legsűrűbb megyékben 254 percet.
Noha a kutatók nem találtak közvetlen összefüggést a szívbaj, a cukorbaj és a terjeszkedés között, megállapították, hogy a magas vérnyomás kialakulásának veszélye 29 százalékkal kisebb a sűrűbben lakott területeken. Ewig szerint az elhízás terjedése miatt kényszerűen tömörebb településszerkezeteket kell kialakítani.
Nem mindenki ért azonban egyet ezzel. Jerry Howard az Otthonépítők Országos Egyesületétől szintén megerősíti, hogy az elhízás jelenleg igen súlyos népbetegség. Mégsem hiszi, hogy az otthon megválasztása és a túlsúlyosság között közvetlen összefüggés lenne. Szerinte kutatási jelentések ezt nem igazolják.
Richard Jackson, az Atlantai Szövetségi Betegség-Ellenőrzési és Megelőzési Központ vezető tanácsadója azt mondta, hogy az épített környezet befolyásolja az egészséget, még ha nem is a legfontosabb tényező. Szerinte fel kell ismerni a tervezőknek, építőknek, építészeknek és az engedélyezési hatóságoknak, hogy ők is felelősek a népegészségügyért. Talán sokkal többet tehetnek a közösségek egészségéért, mint a gyógyszereket felíró orvosok.
Staley egyetért abban, hogy a terjeszkedés befolyásolhatja az egészséget, de csak kisebb mértékben. A szabad területek kedvéért lehet, hogy az emberek inkább választják a kiköltözést, még ha egy kicsit hajlamosabbak is lesznek az elhízásra.
Vajon érdemes-e feladni a kertvárosi környezetet, ahol a gyerekek kinn játszhatnak és kerékpározhatnak, csak azért, hogy esetleg csökkenjen a vérnyomásunk vagy pár kilóval könnyebbek legyünk? Esetleg kevesebbet járhatnánk gyorséttermekbe? A Buckeye Intézet vezetője szerint rossz szokásaink kisebb változtatása ugyanolyan eredményeket hozhat

Mi a fentiekből a tanulság?
Az egyik az, hogy a hazai egészségügy szinte megoldhatatlannak látszó jelenlegi problémáira a választ nem elsősorban a csillagászati összegekbe kerülő berendezések vásárlásában, a gyógyszertámogatások milyenségében és a kórházak állandó átszervezésében fogjuk megtalálni. (Ez a nálunk sokkal gazdagabb amerikaiaknak sem sikerül évtizedek óta.) Sokkal inkább kellene ügyelni a megelőzésre, a helyes életmódminták kialakítására.
A másik pedig az, hogy városban is lehet egészségesen élni, ha az elvárható minimumok – a határértékeket el nem érő szennyezés és a megfelelő sportolásra, mozgásra, pihenésre alkalmas területek – rendelkezésre állnak. (Ez utóbbit igazolja az a tény, hogy a jól szervezett, közepes méretű városainkban a legkedvezőbbek a népegészségügyi mutatók.)

Beliczay Erzsébet


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.