A cím – egy hirdetés szövege – magába foglalja a lakásválasztás szempontjából talán a két legfontosabb szempontot. A gyakorlatban viszont a park többnyire csak néhány fa egy lebetonozott csöppnyi játszótéren, míg az autóbeálló a lakások ablaka alatt parkoló autók végtelen látványa, és ami legalább ennyire rossz: zaja és bűze.

Az autótulajdonosok nem fizetnek lakótársaiknak a területhasználatért, de az általuk okozott környezet- és egészségkárosításért sem. A lakók leginkább a reggeli indulást sínylik meg, mivel a kibocsátás a motor indításakor többszöröse az egyenletes haladáskor mért értéknek. Egy-egy motorbeindítás – tekintettel az átlag lakótelepre jellemző tíz évesnél idősebb járgányokra – félórákig is eltarthat. Az automatizált garázsajtók hiánya miatt az alsó szinti garázsokban tárolt gépkocsik még több zajt és bűzt okoznak, közvetlenül a lakások ablakai alatt.

Érdemes lenne a garázsbérleti díjak igazságosságával is foglalkozni. A társasházi közös tulajdonú garázsok bérleti díját a közgyűlés határozza meg, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével. Az általam ismert társasházban a garázst a házban lakó autótulajdonosok vehetik igénybe kizárólag saját gépkocsijuk tárolására. A bérleti díj jóval a piaci ár alatt van, de évek óta nem tudjuk emelni az autós többség miatt. Így a garázshasználók jogtalan anyagi előnyhöz jutnak a gépkocsival nem rendelkezők kárára.

A társasházi törvény keretet ad a házban folytatható zajos-bűzös tevékenységek szabályozására. A lépcsőházban kifüggesztett házirend alaposan meg is rendszabályozza a lakókat. Megmondják, hogy mikor rázhatunk porrongyot, végezhetünk lakásfelújítást, hány decibellel hallgathatunk rádiót. A szomszédok nem is hagyják szó nélkül, ha valaki áthágja a szabályokat. Az autósokat viszont senki sem meri szabályozni. Nincs törvény, sem autós etikai kódex arra, hogy az adott lehetőségekhez képest a legkevésbé zavarják lakótársaik nyugalmát. Ugyanakkor a közvélemény a legnagyobb mértékben elnéző velük szemben. Még soha nem hallottam, hogy lakótársai helyreutasították volna a későn hazatérő, kocsiajtót csapkodó, rádiót bömböltető, hangoskodó autóst. Viszont az idős nénit, aki világos nappal macskákat etetett a ház előtti fa alatt, leöntötték egy kancsó vízzel.