A levegőbe kerülő szennyezőanyagok egy része gáz, a másik része korpuszkuláris jellegű. A légszennyezés az első gyárak megjelenése óta fokozódik. A motorizáció terjedésével ez az ütem egyre növekszik.

Mi történik az emberi szervezetben a légszennyezettség következtében?

A levegő korpuszkuláris részecskéi bekerülnek a légutak nyálkahártyájára. A szervezet védelmező rendszere azonnal akcióba lép: a légutak csillószőrös hámja igyekszik kihajtani ezeket az anyagokat. Egy felfelé irányuló mozgással az orrnyálkahártyáig tereli a mélyebb légutakba kerülő idegen részecskéket. Amit nem sikerül így kitakarítani, azt a nyirokrendszer révén próbálja a szervezet ártalmatlanná tenni.

A légnemű részecskék, gázok bénítóan hatnak a csillószőrökre, gátolják a csillószőrök mozgását. Ezzel a nyálkahártya öntisztulása zavart szenved. Tartós környezeti ártalom esetén a sérült nyálkahártyán átjutnak a fehérje-természetű vagy a test fehérjéjéhez kötődő anyagok, és ezek allergizálják a szervezetet.

A kisgyermek már gyakran egy szennyezett környezetbe születik. Nincs ideje a védőmechanizmus kialakítására. Éppen ezért egyre fiatalabb korra tolódik el a légúti betegségek megjelenése.

A betegségek egy része allergiás jellegű. Ide tartozik a szénanátha, allergiás légcsőgyulladás, a tüdőasztma. Az allergiás betegségek mellett gyakoriak a hurutos megbetegedések. Az arcüreggyulladások, torokgyulladások, légcső- és hörghurutos tünetek állnak első helyen. A tüneteket többnyire baktériumok vagy vírusok okozzák. A károkozók ugyanis könnyen megbetegítik a legyengült nyálkahártyájú szervezetet.

Az allergének igen vegyesek. Első helyen állnak a pollenek, így a virágpor, fűpollen, vadkender, kanadai nyárfa. A pollenek kötődnek a levegőben lévő koromszemcsékhez, ezzel a káros hatás hatványozódik. (...)

A születendő gyermek gyakran már az anyaméhen belül károsodik. A tünetek a már megszületett gyermeken jelentkeznek. Ez allergiás bőrjelenségekben, újszülöttkori légzészavarokban mutatkozik be. Mindez töredéke annak, amit a környezeti ártalmak okozhatnak az élő szervezetben.

A fent leírtak a jéghegy csúcsát jelentik. Még nem beszéltünk az idegrendszeri, érrendszeri betegségekről, a zajártalmakról, a rák terjedéséről.

Éppen ezért az orvosok felelőssége óriási abban, hogy felhívják az emberek figyelmét a környezeti ártalmak által okozott egészségkárosítások veszélyeire. Az orvosok feladata a megelőzésnél kezdődik. A környezeti ártalmak megelőzése az orvos feladata is. Sokkal hatékonyabb lenne, ha a gyógyításra fordított hatalmas összegek egy részét inkább a környezeti ártalmak megelőzésére fordítanánk.