Lélegzet

Az ausztrál cégek kevesebb külföldi megbízáshoz jutnak a jövőben azért, mert Ausztrália nem írta alá a globális üvegházhatású gázok kibocsátásra vonatkozó Kiotói Jegyzőkönyvet. A bioenergia-projekteken dolgozó nagyvállalatok aggodalommal szemlélik, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos megbízásokat sorra európai cégek nyerik. Egy nagy kínai szélenergia-hasznosítási beruházást például olyan német és dán cégek vitték el az orruk elől, amelyek előnyös hitelekhez juthatnak a tiszta technológiáknak nyújtott támogatásoknak köszönhetően.
Öt éves az a nagyszabású német energiaadó-program, amelyet a kormányzásban résztvevő Zöld Párt javaslatára vezettek be 1999-ben. A párt szerint az úgynevezett ökoadó környezetileg és gazdaságilag is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A sorozatos adóemelések nyomán az üzemanyag-fogyasztás 1999 óta 10 százalékkal csökkent Németországban. A bevételek lehetővé tették, hogy 2 százalékkal mérsékeljék az alkalmazottak és a munkáltatók által fizetendő nyugdíjjárulékot.
Április elsején néhány órára környezetvédők szállták meg az Európai Unió bécsi képviseletét. A tucatnyi zöld aktivista így tiltakozott az EU bizottságának azon döntése ellen, amellyel megszüntette a közúti teherszállító járművek ausztriai átmenő forgalmát korlátozó ökopontrendszert, és ezért drasztikusan megnőtt az Alpokon átmenő kamionforgalom. A tiltakozók Tirolban, Salzburgban, Karintiában és Alsó-Ausztriában autópálya-szakaszokat és gyorsforgalmi utakat zártak le.
Április végén a Greenpeace sajtónyilatkozatot adott ki Lengyelországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Csehországban és Magyarországon a génmódosított termények ellen. A kampány szerint a csatlakozó országoknak nem szabad automatikusan elfogadniuk az EU-ban már engedélyezett fajták termesztését, mivel az Unióban csak akkor adnak zöld utat ezen terményeknek, ha minden szempontból biztonságosnak bizonyulnak egy adott ökoszisztémában. A 2001/18/EK irányelv 23. cikke szerint átmeneti tilalmat kérhetünk, amíg itthon nem végzik el a környezeti kockázatelemzést.
Hazugsággal és a Tisza mente környezetének súlyos veszélyeztetésével vádolja a Rosia Montana Gold Corporation-t egy román politikai napilap. A Ziua terjedelmes cikkben ecsetelte, hogy a kanadai-román cég gőzerővel készül a ciántechnológiás aranykitermelésre Verespatakon. Ezzel – írja a lap – súlyos veszélybe kerül az Érchegység és az egész Tisza mente, arról nem is beszélve, hogy a vállalkozás a román jogszabályokat és normákat is sérti.