A Levegő Munkacsoport fellebbezett a 4-es metró létesítési engedélye ellen, mert véleményünk szerint az engedély nem tesz eleget a környezetvédelmi előírásoknak, és így súlyos kockázatokkal jár. A tervek szerint ugyanis Őrmezőn a metró végállomása mellett egy 1400 férőhelyes mélygarázst és buszpályaudvart alakítanának ki, emiatt a lakótelepen megengedhetetlen mértékben megnőne a levegőszennyeződés és a zajszint. Továbbá a környezetvédelmi engedély előírta, hogy a felszíni BKV-járatokat nem szabad ritkítani. Ugyanakkor már most is nyilvánvaló, hogy a metróépítésre sem az állam, sem a fővárosi önkormányzat nem fordít majd megfelelő összegeket, a hiányzó pénz előteremtésére pedig jelentős forrásokat vonnak el a BKV-tól, ezért drasztikusan emelik a jegyek és bérletek árát. Ennek a következtében azok is autóval járnak majd, akik eddig a tömegközlekedést vették igénybe.

A Mórus Szent Tamás Egyesület és az Őrmezei Közakarat Egyesület a Levegő Munkacsoporttal együttműködve lakossági fórumot hívott össze az Őrmezői lakótelep szívében, hogy az őrmezői emberek is nyilvánosság elé tárhassák véleményüket az otthonuk közvetlen közelében építendő 4-es metró létesítményeivel kapcsolatban. A helyiek zsúfolásig megtöltötték az eseménynek helyszínt adó általános iskola ebédlőjét. A meghívottak között volt Gulyás László, a DBR Metró Projektigazgatóság igazgatója és Pintér László, a Főmterv Rt. szakfőmérnöke, akik részletesen ismertették a 4-es metró építési terveit. Ezután parázs vita alakult ki az őrmezőiek és a meghívottak között.

A lakók által felvetett legfontosabb vitapontok:

• Ne áldozzák fel a helyi sportpályát! A helyére tervezett P+R parkoló és BKV-buszvégállomás forgalma miatt Őrmező gázburokba kerül, s a szomszédban futó autópálya és a nagyforgalmú vasút már bőven „elegendő” az itt lakóknak!
• A metró végállomását a hozzá tervezett autóbusz-végállomással és mélyparkolóval együtt vigyék ki a Budaörsi útra. Ehhez mindössze 500 méterrel kellene meghosszabbítni a metróalagutat. Így a budaörsi úton közlekedők gyorsan át tudnának szállni a metróra, míg a jelenlegi terv megvalósítása esetén be kellene menniük a lakótelepre, és ott több száz métert gyalogolni a metróig. Ez annyira kényelmetlen, hogy magának a metróépítésnek az értelmét is megkérdőjelezi.
• Csak akkor oldódna meg a tömegközlekedési káosz valójában, ha Gazdagrétről indulna a metró, hiszen a buszok már tömve érkeznek Őrmezőre, s ha mindenki itt szállna át, elképesztően megnőne a forgalom.
• Sokat jelentene az is, ha az 1-es villamos pályáját kiépítenék az Etele térig.
• Csökkenni fog-e az Őrmezői lakótelep lakásainak értéke a zaj- és levegőszennyezés miatt?
• Miért nem tudja a metrót kiváltani a vasút?

Az indulatos kérdésekre indulatos válaszok születtek. Pintér László, a Főmterv Rt. szakfőmérnöke elmondta, hogy a metróberuházás első ütemében csak Őrmezőig épülne ki a metró, a Virágpiacig tartó szakasz csak a második ütemben valósulna meg. Az indokok között elhangzott, hogy a Virágpiacig tartó szakasz utaslétszáma körülbelül fele lenne a belvárosinak. A fórumon kiderült az is, hogy a MÁV nem tudja pótolni a metrót, mert a sínek nyomvonala nem a legforgalmasabb területek mentén fut.

A lakók által leginkább nehezményezett kérdések azonban talán még orvosolhatók, mert a 4-es metró felszíni rendezési tervét a helyi önkormányzatnak kell véglegesen jóváhagynia. A lakók nyomatékosan megkérték Jellinek Jánost, a XI. kerület őrmezői képviselőjét, hogy tolmácsolja véleményüket és védje érdekeiket az önkormányzatban. A képviselő azonban kifejtette, hogy személy szerint támogatja, hogy a metrót hosszabbítsák meg, azonban a jelenlegi tervek alapján is a metró megépítése mellett teszi le a voksát, mert ez Budapest tömegközlekedésének javulásához elengedhetetlen, még ha ez – a szerinte kis kihasználtságú – őrmezői sportpálya felszámolásával jár.