Lélegzet

A IV. Környezet és Egészség Miniszteri Konferenciát június 23. és 25. között Budapesten rendezik meg. A nemzetközi találkozó középpontjában ezúttal a gyermekek egészségének védelme áll majd, a statisztikák szerint ugyanis Magyarországon a gyermekbetegségek 30 százalékát a környezeti hatások okozzák. Az európai arány pedig még ennél is magasabb.

Közös európai cél, hogy a jövő nemzedékeit megóvjuk a környezeti veszélyektől, vagyis az olyan kockázati terhelésektől, mint például a légszennyezés, az étel- és vízfertőzés vagy a közlekedés veszélyei. Világviszonylatban a gyermekek betegségeinek egyharmad részét az elégtelen környezeti tényezők okozzák. A „Gyermekeink jövője” alcímet viselő konferencián a miniszterek elfogadják a Gyermekek Környezet- és Egészségvédelmi Cselekvési Tervét (Children’s Environment and Health Action Plan for Europe, CEHAPE). A CEHAPE a tagállamok számára készített közös akcióterv, amelynek célja, hogy világszerte egészséges környezetet biztosítsanak a gyermekeknek. A CEHAPE irányelvei alapján minden ország külön programot dolgoz ki a helyi problémák orvoslására.

„Az EVSZ által használt környezet-egészségügy fogalma magában foglalja egyrészt a vegyi anyagok, a sugárzás és bizonyos biológiai tényezők közvetlen patológiai hatásait. Másrészt foglalkozik a lakáskörülmények, a városfejlesztés, a földhasználat és a közlekedés okozta egészségügyi problémákkal. Felöleli továbbá a fizikai, pszichológiai, társadalmi és esztétikai környezet egészségre és jólétre kifejtett (gyakorta közvetett) hatásait.”

(Környezet és Egészség Európai Karta,
I. Európai Környezet és Egészség Konferencia, Frankfurt, 1989.)

A budapesti konferencia egy 15 évvel ezelőtt elindult folyamat negyedik állomása lesz. Az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ, angolul WHO) ugyanis már 1989-ben kezdeményezte, hogy a környezetvédelem és az egészségügy különféle ágazatai folytassanak párbeszédet egymással. Az első fontos állomás Frankfurt volt, ahol 31 európai ország egészségügyi és környezetvédelmi miniszterei elfogadták az Európai Környezet és Egészség Kartát, amely egy hosszú távú európai stratégiai programot összegzett.

Az 1994-ben Helsinkiben összegyűlt miniszterek megerősítették a Kartát, és átfogó környezet-egészségügyi akcióprogramot dolgoztak ki. Ehhez már Magyarország is csatlakozott a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogrammal. A harmadik konferencián, 1999-ben Londonban már 51 ország képviseltette magát. Itt született döntés arról, hogy a 2004-es konferencia helyszíne Budapest lesz, valamint arról is, hogy a Londonban kidolgozott határozatokat a magyar fővárosban fogadják el.

A budapesti konferencia kiemelten fontos kérdései három fő területre oszthatóak. Az első terület vizsgálja, hogy milyen eredményeket értünk el az európai környezet és egészség terén az 1989-es első Európai Környezet és Egészség Konferencia óta. A második terület a szakpolitikai eszközök erősítésével foglalkozik. Az aláírandó nyilatkozatban az országok vállalják, hogy létrehoznak egy környezet és egészség összefüggéseit kimutató információs rendszert, meghatározzák a bizonytalansági tényezőket és az elővigyázatossági elv alkalmazási módjait. A harmadik kiemelt terület több, újonnan felmerülő, illetve egyre jelentősebb kérdésre összpontosít. Ezek közül első helyen a lakás és az egészség, valamint az energia és a fenntartható fejlődés kérdései állnak.

A Gyermekek Környezet- és Egészségvédelmi Cselekvési Terve (CEHAPE)4 regionális prioritási célt tartalmaz, amelyeket 2015-ig szeretnének elérni Európában:
I. Tiszta víz és megfelelő higiéniai körülmények biztosítása Meg kell előzni, illetve jelentősen csökkenteni kell azokat a megbetegedéseket és haláleseteket, amelyek a szennyezett vizekből és a szájon át történő fertőzésekből erednek.
II. Balesetek megelőzése és megfelelő fizikai aktivitás (mozgás) biztosítása
Egyfelől meg kell előzni, illetve nagy mértékben csökkenteni kell a gyerekbaleseteket, sérüléseket, másfelől biztonságos, pro-aktívan gyerekbarát települések kialakításával csökkenteni kell a mozgásszegény életmódból eredő megbetegedéseket (például az elhízást).
III. Tiszta kül- és beltéri levegő biztosítása
Meg kell előzni, illetve csökkenteni kell a szennyezett kül- és beltéri levegő okozta légzőszervi megbetegedéseket, és garantálni kell az európai gyerekek jogát a tiszta levegőjű környezethez.
IV. Vegyszermentes környezet biztosítása
Csökkenteni kell a veszélyes vegyi anyagok (például nehézfémek), a fizikai okok (zajszennyezés) és a biológiai elemek, továbbá a veszélyes munkakörülmények okozta megbetegedések és maradandó károsodások kockázatát a terhesség idején, illetve kisgyermek- és serdülőkorban.

A „Víz és egészség jegyzőkönyv” valamint a „Közlekedés, környezet és egészség” kérdéskör különös hangsúlyt kap majd a konferencián. A napirenden szereplő valamennyi kérdést és az egyes tagállamok vállalásai is rögzíti a nyilatkozat, amelyet a miniszterek aláírásukkal hitelesítenek.

A budapesti konferenciára 52 ország egészségügyi és környezetvédelmi miniszterei érkeznek Nyugat-Európából és Közép-Ázsiából. A nemzeti küldöttségeken kívül jelen lesznek az Európai Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, a kormányközi szervek képviseletében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az ENSZ Környezetvédelmi Programja, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága, az ENSZ Gyermekalapja és a Világbank, valamint a társadalmi szervezetek képviselői.

A konferencia nem lenne sikeres a gyermekek és a fiatalok aktív nemzetközi részvétele nélkül. Ezért június 23-án az Országházban a „Fiatalok a döntéshozókhoz” című rendezvényen az 52 ország fiataljaiból alakuló európai ifjúsági parlament megvitatja a konferencia-nyilatkozat tartalmát és témajavaslatokkal segíti a miniszteri konferencia delegáltjainak munkáját. Ugyanígy a civil szervezetek képviselői is lehetőséget kapnak egy miniszteri kerekasztal-beszélgetésre.

A két és fél napos rendezvényre több mint ezer résztvevőt várnak. A konferencia közel 400 millió forintos rendezési költségeit az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (EszCsM) és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) saját keretéből fedezi. Az előkészítést a KvVM közigazgatási államtitkára, Őri István, valamint az EszCsM címzetes államtitkár asszonya, Jakab Ferencné által vezetett tárcaközi bizottság irányította.