Az üvegház hatású gázok magas koncentrációja miatt 0,6oC-kal emelkedett a Föld felszínének átlaghőmérséklete a XX. században. Budapesten 30 év alatt 0,9oC-kal emelkedett a napi átlaghőmérséklet, és egyre több lett a nagyon meleg napok száma.

A klimatológusok előrejelzése szerint a következő évszázadban további melegedés várható, melyet az időjárás változékonyabbá válása kísér. Ezek az előrejelzések tudományosan megalapozott modellszámításokon alapulnak, figyelembe véve az üvegház hatású gázok kibocsátásának mértékét, különböző demográfiai, gazdasági és technikai változásokat.

A magyarországi egészségi hatások becslése úgy készült, hogy összevetették a főváros 1970 és 2000 közötti napi halálozási és meteorológiai adatait. Eszerint a hőmérséklet és a napi összes és okspecifikus halálozás kapcsolata nyáron a legkifejezettebb. A napi átlagos 18oC az ideális hőmérséklet, ennél az átlaghőmérsékletnél halnak meg legkevesebben. Efölött jelentősen nő a halálozás kockázata. A napi átlaghőmérséklet 5oC-os növekedése szignifikánsan, 6 százalékkal növeli az összes halálozás kockázatát. A legnagyobb mértékben, mintegy 10 százalékkal növekszik a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata. Hasonlóan jelentős a hőmérséklet változékonyságának hatása is, mintegy 6 százalékkal növeli az összhalálozás és a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát.

Az ózonréteg vékonyodása miatt növekszik az ibolyántúli (UV) sugárzás és erősödik a felszíni napsugárzás. Az 1980-as és 90-es években az északi félteke középső szélessége felett (például Európa felett) az éves átlagos ózonréteg évtizedenként 4 százalékkal csökkent, a déli félteke, elsősorban Ausztrália, Új-Zéland, Argentína és Dél-Afrika felett pedig 7 százalékkal. Az északi félteke felett 2020 körül 10 százalékkal nagyobb UV sugárzás várható mint 1980-ban.

A globális napsugárzás jelentősen növeli a festékes és nem festékes típusú bőrdaganatos megbetegedések és a szürkehályog kialakulásának kockázatát. A globális napsugárzás és mindkét megbetegedés térbeli halmozódása között szignifikáns az összefüggés. A tudósok szerint az északi féltekén 2050-re a bőrdaganatok 5 százalékkal növekednek, míg az Amerikai Egyesült Államokban várhatóan 10 százalékos lesz a növekedés.

Megállapították, hogy a kora tavasszal virágzó fák virágzási szezonja az utóbbi években korábban indul, mint régebben. Akár két hónapos időbeli ingadozás is elképzelhető a napi maximális hőmérséklet változásával összhangban. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Aerobiológiai Hálózata 11 éves adatbázisának elemzése alapján erős korreláció figyelhető meg az allergén fű és gyomnövények pollenmennyisége és a napi maximális hőmérséklet között. A fűfélék, valamint a nyári allergén gyomnövények (például parlagfű) virágzása kezdetének ideje kevésbé ingadozik.

Az utóbbi tíz évben a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás megbetegedési esetszáma csökkent. A csökkenést részben magyarázza a védőoltások elterjedése, ám az éghajlatváltozás esetleges befolyásoló hatását tovább kell vizsgálni. A Lyme-kórral nyilvántartott betegek száma viszont 1999 óta folyamatosan emelkedik, az elmúlt négy évben 15 százalékkal nőtt.

Az éghajlatváltozás egészségi hatásainak vizsgálatát kiemelt fontosságúnak ítélte a 3. Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszteri Konferencia (London, 1999), amelynek ajánlásai nyomán alakította ki programját az EVSZ. Ehhez csatlakozott Magyarország is a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogrammal. 2000-től folyamatosan tanulmányozzák hazánkban a hőmérséklet napi halálozásra gyakorolt hatását, a felsőlégköri ózonréteg csökkenésének egészségi következményeit, a fertőző betegségek alakulását, valamint az allergén növény- és gombafajok pollen, illetve spóra szórásának összefüggéseit az időjárásváltozás függvényében.

az Országos Közegészségügyi Központ igazgatóhelyettese