kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Európa kiváló ökoprojektje Magyarországon
Galgafarm

Az Ökofalvak Világhálózata Európai Tagozata (Global Ecovillage Network – Europe) a „2004. év kiváló ökoprojektje” címet és díjat adományozta a Galgahévízen létesülő Galgafarm ökofalu kezdeményezésnek.
Az ökofalu helyi gazdasága egy tudatosan átgondolt rendszer, amely képes az önfenntartásra, ám nem ez a fő célja. Egy ilyen gazdaság lehetőleg csak helyi erőforrásokat használ, és nem termel hulladékot sem szilárd, sem folyékony, sem pedig légnemű formában. Itt egy lakos ökológiai lábnyoma – vagyis az adott fogyasztói szokások mellett elhasznált természet nagysága – csak akkora, amekkora az adott ország határain belül őt megilleti, szemben a fejlett ipari országokkal, ahol ez az érték 2–5-szörös. Ezek a tulajdonságok teszik alkalmassá az ökofalut arra, hogy a globalizáció egyént, közösséget, kultúrát és környezetet pusztító hatásaival szemben védelmet nyújtson az egyes ember vagy az ott élő családok számára.
Ökofalvak esetében – a helyi értékek hangsúlyozása miatt – legfeljebb az egyetemes alapelveket lehetne „globalizálni”, vagyis máshonnan átvenni. A konkrét gazdasági, építészeti, élelmiszer-előállítási, kulturális és egyéb elemeket a dolog természetéből adódóan csak a helyi lehetőségek alapján lehet kibontakoztatni, beleértve a résztvevő emberek szándékát, összetételét és kvalitásait is. Az ökofalu kifejlett formájában saját helyi pénzrendszert alkalmaz.
Hazai ökofalvak

Az Ökofalvak Világhálózata Európai Tagozatának nemzetközi szakértő csoportja öt különböző országban található ökofalu közül találta a galgahévízit a legalkalmasabbnak a „2004. év kiváló ökoprojektje” címre.
Az, hogy a Galgafarm miben jobb vagy több, mint a többi jelölt, nem könnyű megmondani, hiszen „ahány ház, annyi szokás”, annyiféle egymással össze nem hasonlítható kiváló sajátosság. Az indoklás szerint a Galgafarm alternatív gazdasági megalapozottsága, ezen belül az ökológiai gazdálkodási tevékenysége igen tudatos és erős, valamint rendelkezik azzal a képességgel, hogy akár változtatás nélkül, azonnal alkalmazható a főáramban, mint európai vidékfejlesztési modell.
A magyarországi ökofalvak többsége egy nemzeti hálózatba tömörült. A legaktívabbak közé tartozik: Gyűrüfű, Visnyeszéplak, Galgafarm, Krisnavölgy, Máriahalom, Agostyán, Gömörszőllős. Az egyes kezdeményezések jellege hazánkban is igen eltérő. Gyűrüfű például arról nevezetes, hogy egy teljesen elnéptelenedett magyar falut élesztenek újjá az „újtelepesek” az ökológiai szempontok szerint. Visnyeszéplakon a magyar népi hagyományok tisztelete kap nagyobb hangsúlyt, a Galgafarm a semmiből zöld mezős beruházásként létesült.
A Galgafarm projekt már a nyolcvanas évek közepén indult, mint az első magyar kezdeményezés. Akkor a legnagyobb problémát a tervezett mintegy ötven család teljes életteréhez szükséges föld előteremtése jelentette. Később, mikor ez már megvolt, a gazdasági stabilitás elérése volt a legnehezebb, hiszen egy minden elemében új vállalkozásról volt szó: vegyszermentes mezőgazdasági alapanyag előállításáról 300 hektáron, tartósítószer nélküli élelmiszer feldolgozásáról. A gazdasági stabilitás megteremtése után nagy kihívást jelentett az, hogy az ökofalu Helyi Építési Szabályzatát több mint harminc szakhatósággal kellett engedélyeztetni, és meg kellett teremteni az infrastruktúrát. Az összes nehézség közül azonban a tudatos és elkötelezett emberek közösségének a létrehozása, összecsiszolása a legnehezebb feladat.
A lakóházak építésénél a természetes és helyben fellelhető anyagok használatán van a hangsúly. Magának az építkezésnek a folyamata a szakszerű ökoépítészet és a kaláka munka ötvözetéből áll. A szakszerűséget az Alapítvány által létrehozott Ökologika Építőipari Kft. biztosítja, a kalákát pedig a lakók közössége. A négyzetméter árak nagymértékben függenek az építtető igényeitől és a saját részvétel arányától. Tapasztalataink szerint a lakások négyzetmétere 60 ezer forinttól 180 ezer forintig terjed.
A belterületi ingatlanok eredeti tulajdonosa és az infrastruktúra működtetője a „Gaia” Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány. Az Alapítványtól lehet az egyes telkeket megvásárolni. Az ingatlanra később is elővásárlási joga van az Alapítványnak. Így szeretnénk biztosítani a településen az „öko-házirend” hosszú távú fenntarthatóságát. Valamennyi telek az ökofalu saját mini vízműjéből nyeri az artézi víz minőségű ivóvizet, az Alapítvány az áramszolgáltató, sőt a biológiai szennyvízkezelésért is felelős. Valamennyi telek rákapcsolható a bioszolár távhőellátásra, amit szintén az Alapítvány működtet, és szedi a szolgáltatás differenciált díját.

Mind az infrastruktúra, mind pedig a bioszolár hőközpont létesítéséhez pályázati úton igénybe tudtuk venni a Vidékfejlesztési Célelőirányzat támogatását.
Mi a „Galgafarm” ökofalut nem a hagyományos értelemben vett nyereségérdekelt vállalkozásként valósítjuk meg. Számunkra a fenntarthatóság a legfőbb rendező elv. Ebbe a társadalmi és környezeti értékek mellett ugyan beletartozik a gazdasági fenntarthatóság is, ez azonban nem azonos a profit túlhangsúlyozásával, amit az eredményesség egyedüli mérőszámának tekint a külvilág. Számunkra a „megéri–nem éri meg” kérdése nem a befektetett tőkére jutó profit mértékén dől el, hanem azon, hogy tudunk-e az ott lakók részére jólétet biztosítani úgy, hogy ez ne pusztítsa le a környezetet, és ne ássa alá a jövő nemzedékek esélyeit.
A Galgafarm ökoprojekt kifejlesztése és megvalósítása során mindvégig szem előtt tartottuk, hogy alkalmas legyen a vidéki lakosság és a vidéki fiatalok problémáinak kezelésére. Járuljon hozzá ahhoz, hogy vidéken is lehessen reményteli életet élni. Kezdeményezésünk része az európai mintára indított magyar kísérleti LEADER típusú vidékfejlesztési programnak, melynek alapja az alulról építkezés. Aktívan részt veszünk a LEADER típusú Vidékfejlesztők Országos Szövetségének munkájában.
Varga Géza


Készült a Független Ökológiai Központ megbízásából a Phare Access 2001 program támogatásával. További felvilágosítás: Független Ökológiai Központ, „Világfalu vagy világváros” című program, http://www.foek.hu

Amennyiben konkrét dátumhoz kívánjuk kötni az ún. „ökofalu” gondolatának megszületését, akkor az 1972-es stockholmi első környezetvédelmi csúcstalálkozót kell megjelölnünk. Erre a konferenciára jelent meg többek között a Római Klub első jelentése A növekedés határai címmel. Ez a könyv és az ott elhangzott számos tudományos előadás meggyőzően elemezte, hogy a „növekvő mértékű erőforrás felhasználás – ipari termelés – fogyasztás – hulladékképződés” egyirányú modell, nem tartható hosszú távon. Lelkes környezetvédő civilek és alternatívákban gondolkodó tudósok kezdték kibontani az úgynevezett „ökofalu” koncepcióját szerte a világon. Azonban még húsz évvel később, az 1992-es riói második környezetvédelmi világkonferencia idejére sem tudott ez a gondolkodás az eredeti formájában a főáram részévé válni. Amit kétes értékű eredménynek lehet mondani, az az, hogy a „fenntarthatóság” fogalmát átvette a politikai szóhasználat.
Az ökofalu mozgalom mindemellett világszerte tovább terjedt, de csak úgy, mint civil kezdeményezés. Ma az Ökofalvak Világszervezete (a Global Ecovillage Network, GEN) három regionális szervezete hangolja össze ezt a tevékenységet valamennyi földrészen. A nyolc magyar kezdeményezéssel együtt a Galgafarm is az Európát és Afrikát átfogó GEN-Europe hálózathoz tartozik. A GEN-Europe idei tisztújító közgyűlése Varga Gézát, a Galgafarm egyik alapítóját választotta elnökéül.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.