kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A kerékpározás gazdasági jelentősége
Kevesebb kerék, több haszon

Számos olyan nagyváros van világszerte, ahol az utazások több mint 20 százalékát kerékpáron teszik meg. Rövidebb távolságokon ugyanis a bicikli kiválóan helyettesíti az autót, a tömegközlekedést és a gyaloglást, hosszabb utazás esetén pedig könnyen el lehet vele jutni a tömegközlekedési eszközök megállóihoz. Amellett, hogy olcsó, egészség- és környezetkímélő, gazdaságilag értékelhető haszna is van, ahogyan ez A kerékpározás gazdasági jelentősége című tanulmányból* is kiderül.
A tanulmány azért fontos, mert ez az első olyan kiadvány, amely összefoglalja azokat a kutatásokat, amelyek a kerékpározás gazdasági hasznával és költségeivel foglalkoznak. A fejlett és a fejlődő országokból vett példák sokaságával bizonyítja, hogy mind az egyén, mind pedig a társadalom számára megéri előnyben részesíteni a kerékpározást az autózással szemben.
A közlekedéspolitika világszerte leginkább a gépjármű-használatot támogatja. Természetesen vannak kivételek, Hollandiában például 1975 és 1992 között a kerékpárutak hossza megkétszereződött, az autóutaké viszont csak 20 százalékkal nőtt. A kutatások azt bizonyítják, hogy a kerékpáros infrastruktúra összességében olcsóbb, mint az autózás feltételeinek megteremtése. Dordrecht holland város fejlesztési terve szerint egy magas színvonalú kerékpáros infrastruktúra kialakítása 25 százalékkal került kevesebbe, mint az autóút kiszélesítése, ráadásul ez utóbbira nem is volt szükség, mert a biciklizés kiváltotta az autóhasználatot. Gépjárműparkolók kialakítása pedig hússzor drágább, mint biciklitárolók létesítése. Amennyiben a kerékpározás feltételei kitűnőek, bizonyítottan kevesebbet kell költeni a tömegközlekedésre is. Svájc fővárosában, Bern városában 3 millió svájci frank beruházás a kerékpáros infrastruktúrába évente 34 millió frankot takarít meg a tömegközlekedés beruházási és működtetési költségeiből. A kerékpározás feltételeinek megteremtéséből származó hasznokat az alábbiakban ismertetjük.
Helykihasználás és időmegtakarítás
Nagyobb városokban rövidebb útszakaszon a kerékpár gyorsabb, mint a személygépkocsi és a tömegközlekedés, bár ez függ a helyi forgalomtól is. A bicikli mind haladás közben, mind álló helyzetében kevés helyet foglal, ezáltal megoldást jelent a forgalmi dugók problémájára. A gyakori torlódás miatt például Bangkok a gazdasági növekedés egyharmadától esett el, a dugóban felhasznált üzemanyagtöbblet pedig évente 1,5 milliárd dollárba kerül a város lakosságának. A jó helykihasználás mellett a kerékpár használatával megtakarított időnek is komoly gazdasági értéke van. Santiagoban például az átlag órabér felére értékelik a munkavállalók forgalomban, torlódásban elvesztegetett idejét.

Környezetkímélés
A gépjárműforgalom okozta környezetszennyezés elleni küzdelemnek egyik költség-hatékony módja a kerékpározás támogatása. A gépesített közlekedés használja fel a fosszilis energiaforrások több mint felét, emellett a városokban a széndioxid kibocsátás feléért, a szénmonoxid-emisszió 70–90 százalékáért és a nitrogénoxid kibocsátás 30–50 százalékáért is felelős. A szennyezés által okozott egészségkárosodás költségeit néhány nyugat-európai országban a bruttó hazai termék (GDP) közel 2 százalékára becsülték. Szintén európai kutatásokban olvasható, hogy a közlekedésből eredő levegőszennyezésnek több halálos áldozata van, mint a közlekedési baleseteknek. A városokban a kilométerenkénti üzemanyag-fogyasztás és szennyezés magasabb, mint vidéken, ezért a lakosoknak a tiszta és csendes bicikli-közlekedés megváltás lenne. A kerékpározók egészsége pedig azzal védhető, ha a kerékpárutakat a főútvonalaktól elkülönítve alakítják ki.
Egészségmegőrzés
A betegségek megelőzésében nagy szerepe van a rendszeres testedzésnek, ami lehet például napi félóra biciklizés. A gazdaságilag fejlett országok lakosainak többsége nagyon keveset mozog. Egy holland kutatás szerint, ha a holland munkavállalók eleget sportolnának, a vállalatok több mint 700 millió dollárt takaríthatnának meg a hiányzások és az egészségügyi ellátás költségeinek csökkenésével.
A közlekedésbiztonság javulása
Holland városok példája igazolja, hogy a gépjármű kerékpárra váltása növeli a közlekedés biztonságát. Ennek feltétele természetesen a megfelelő színvonalú kerékpáros infrastruktúra megléte. Ahol ez hiányzik, ott a biciklihasználat fokozódásával a balesetek száma is növekszik. A közúti balesetek költsége már egyébként is világszerte felér átlagosan a GDP 2 százalékával.

Munkahelyteremtés
A fejlődő országokban a kerékpáripar megerősítése munkahelyeket teremt. A fejlett országokban azonban az erőteljesen növekvő kerékpárhasználat a személygépkocsi rovására összességében csökkentheti a foglalkoztatást. Egy német tanulmány szerint ez megfordítható, ha a tömegközlekedést jelentősen bővítő közlekedéspolitikának tesszük szerves részévé a biciklizés és a gyaloglás támogatását.
Az életminőség és az életszínvonal javulása
Az autóhasználatot kiváltó biciklizés (a gyaloglás és a tömegközlekedés is) hasznot hoz a városközpontoknak, mivel a kerékpározás fenti hasznaiból adódó életminőség-javulás odavonzza az embereket és a rendezvényeket, és ez keresletet teremt az üzletek számára. A bicikliseket tévesen nem tekintik olyan jó vásárlóerőnek, mint az autósokat. (Ld. A kerékpárosok többet vásárolnak című cikket a Lélegzet 2004/7–8. számában. – A szerk. megjegyzése) A kerékpár azáltal, hogy hozzájárul a városok életminőségének kedvező változásához, serkenti a családok és a vállalatok letelepedését, ami új munkahelyeket jelenthet.
A kerékpározás eddig ismertetett hasznai leginkább a társadalom és a kormányzat számára jelentenek megtakarítást. Az egyén számára a kerékpár nagyobb mobilitást biztosít a gyaloglással szemben, és olcsóbb bármely más közlekedési eszköznél.

Forrás: * The Economic Significance of Cycling – A study to illustrate the costs and benefits of cycling policy. Interface for Cycling Expertise (Ice) and Habitat Platform Foundation. VNG uitgeverij, The Hague, 2000. A tanulmány részletesebb magyar nyelvű ismertetése megtalálható a http://www.levego.hu/kiadvany/kozl_alt/kergazd.pdf címen. Ugyanitt olvasható egy norvégiai hasonló témájú tanulmány (A gyalog- és kerékpárút-hálózatok társadalmi szintű haszna) összefoglalója.


Költség-haszon elemzések

Amszterdam
Amszterdamban a biciklitulajdonlás és a kerékpárhasználat (az utazások 28 százaléka) mértéke nemzetközi viszonylatban magas, ugyanakkor csökkenőben van az utak rossz állapota és a biciklilopások elszaporodása miatt. A város az úgynevezett fő kerékpárút-hálózat befejezésével, a kereszteződések újjáépítésével és a kerékpárok biztonságos tárolásával szeretné növelni a biciklihasználatot. A tervezett változtatások következtében várhatóan 44 ezerrel nő a kerékpárral történő utazások száma, és naponta 131 ezer kilométerrel csökken a személygépkocsival megtett út. A parkolási lehetőségek javítása 7 százalékkal, a kerékpárút fejlesztése 2 százalékkal növeli a kerékpárhasználatot.
A költség-haszon elemzés szerint a beruházások 20 évre számolt 323 millió gulden költsége ez idő alatt 499 millió gulden hasznot hoz, vagyis másfélszeresen megtérül.
Bogota
Bogotában az éghajlat és a földrajzi fekvés kedvez a biciklizésnek, és a torlódások miatt a kerékpár használata még hosszabb távolságokon is előnyös lehet. A polgármester az 1997. évi választási kampányában a következő prioritási sorrendet határozta meg a közlekedéspolitika számára: gyaloglás, kerékpározás, tömegközlekedés, autózás támogatása. Az ígéretet megvalósító intézkedések egyike a 300 kilométer hosszú kerékpárút megépítése. A terv tartalmazza még kereszteződések, villanyrendőrök létrehozását, kerékpárparkolók biztosítását a tömegközlekedés megállóiban, valamint a biciklizés ösztönzését tájékoztatással, oktatással. A kutatók becslése szerint az intézkedések hatására a kerékpárhasználat 1999 és 2009 között 0,58 százalékról fokozatosan 5 százalékra növekszik. Az elemzők szerint a 178 millió dollár értékű intézkedéscsomag 1302 millió dollár haszonnal jár, a költség-haszon ráta tehát 1:7,3. Delhiben ugyanez az arány 1:20.
A döntéshozóknak most már nem lehet kétsége afelől, hogy világszerte megéri támogatni a kerékpározást.

Tanyi Anita


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.